Sokszor mondják, hogy bizonyos szempontból a gyerekek a leggonoszabbak egymással. Persze a csúfolódást egy idő után kinövik az emberek, de felnőtt fejjel, a munkahelyünkön is könnyen szerezhetünk lelki sebeket kollégáinktól és/vagy vezetőinktől. A sokakat érintő témát a HSA szakértője járta körbe.
Kutatások szerint a munkavállalók háromnegyede volt már érintett a munkahelyi terrorban, de sokuk nincs is tudatában annak, hogy ezzel átlépnek egy határt vele szemben. Pedig oda kell figyelni erre, ugyanis akár évekig is elhúzódhat ez a folyamat, és a heti rendszerességgel lenyelt támadások megbetegedéshez is vezethetnek.
Miért alakul ki a munkahelyi terror?
Az ilyen esetek 40–50 százaléka azonos szinten lévő munkatársak között jön létre, 35–40 százalékban egy vezető tartja így sakkban valamelyik beosztottját, és 10 százalékban ez fordítva is előfordulhat, azaz az alacsonyabb szinten lévő kolléga terrorizálja lelkileg felettesét. A probléma forrása általában irigységből fakad, méghozzá nem is feltétlenül szakmai jellegűből. Általában a terror elszenvedője vétlen ezekben a helyzetekben.
Milyen jelei vannak?
Hiába nem szakmai jellegű sérelmei vannak a terror végrehajtójának, a legtöbbször tipikusan szakmai fronton támad. Például visszatart a munkához szükséges információkat, elzárkózik az együttműködéstől, amivel nehezíti a kipécézett kollégának a határidők betartását és a pontos munkavégzését. Személyes jellegű is lehet a támadás, amikor a terrorizált munkatársat kirekesztik, kihagyják a közös programokból, mint például a közös ebéd, netán kinevetik, kigúnyolják. Ha ezek rendszeresednek, és hónapokon keresztül fennállnak, akkor már komoly munkahelyi lelki terrorról beszélhetünk.
Nem reagáljuk-e túl?
Kényes kérdéskörről van szó, hiszen egyénről egyénre változik, hogy mennyire vagyunk érzékenyek, ezért mielőtt bármit is próbálunk tenni ellene, meg kell győződni arról, hogy nem reagáljuk-e túl a helyzetet, tényleg fennáll-e a munkahelyi terror. Ha észrevesszük magunkon, hogy kényelmetlenül érezzük magunkat egy kolléga társaságában, az ő személye miatt összeszoruló gyomorral járunk be dolgozni, akkor próbáljuk tudatosan megfigyelni az illetőt, vajon másokkal is hasonlóan viselkedik-e, vagy csak velünk ilyen.
Mit lehet tenni ellene?
Első lépésben érdemes tisztázni a dolgot magával a támadóval, ami nem egyszerű, mert jó eséllyel letagadja majd a dolgot, mintha azt sem értené, miről van szó. Ehhez diplomáciai érzék is szükséges, de ha nem tudunk változást elérni, akkor muszáj a feletteshez fordulni. Neki mondjuk el, hogy senkinek nem szeretnénk rosszat, de ezeket tapasztaltuk, és ez már a munkavégzésünk rovására megy, szeretnénk megoldást találni. Egy szociálisan érzékeny főnök megpróbálja orvosolni a problémát, ha pedig nem, akkor az sokat elárul a cégről is. Áldozatok ne maradjunk tovább, kezdjünk másik állás után nézni a HSA aktuális munkalehetőségei között.
