Mit is mondhatnék…ha az ember lányának fia születik számolnia kell egy, s mással…pl…
Ha kihúzol egy fiókot és abban nedves egy kendő…az valószínűsíthetően valami nagyon durva dolog elmaszatolása utáni gyors eltüntetésből van ott, és jobb, ha mindjárt a mosógépbe dobod, nem szaglászod, nem is gondolsz rá, mi lehetett az…
Ha bele innál egy pohárba, amiben valami nedű van, de nem Te öntötted bele épp most, jobb, mindig, minden esetben, ha előbb belenézel, nincs-e benne egy levágott ebihalfej, vagy légy…..mert hát ugye sose tudni…Darth Vader elleni méreg készül, vagy valami hadicucc…
Ha a fürdőben már mindent, mindent lefertőtlenítettél és még mindig pisiszag terjeng, nézz bele az összes pohárba, vödörbe, játékba, mert mi lehet annál derűsebb, mint ide-oda pissantani, kuncogva azon, ki milyen messzire képes lőni, s milyen ötletes mélyedésbe tud célozni…
Ha esetleg valakivel együtt utaznak a fiúk…és netán éneklésbe torkollik az út, aki ismeri ezt a számot: Lunch Money Lewis – Bills…meghallgathatja így: puki-pú-puki-puki-pukiiiiiiiii:-))))….
Az, hogy a minden falon van némi fúrás nyom, minden él egy kicsit megreszelt…és a kocsink egy-két hét után mindig és újra olyan szagú, mintha belehalt volna egy madárraj, és a szomszéddal emiatt nem is merek lehúzott ablaknál beszélgetni, csak bájosan intek, hogy ”rohanunk, csá,” mert ez már kimagyarázhatatlan, már csak halkan írom…nem is írom, csak gondolom….vagy inkább elő a porszívóval, meg irány az autómosó…és lehúzom az ablakot, és repülünk a széllel, tehénlepény illattal kevert gurgulázó kacajban
