A mediterrán diéta hatására csökken a szív- érrendszeri betegségek megjelenése, a daganatok, így az emlő daganatok valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása.
A szív érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak továbbra is, és a 2-es típusú cukorbetegség gyakorisága ugrásszerű növekedést mutat az elmúlt két évtizedben.
Mindez komoly terhet jelent minden modern társadalmak számára. A hangsúly egyre inkább a betegség megelőzése, a primer prevenció irányába tolódik, előtérbe kerülnek azok a kutatások, hogy milyen lehetőségeink vannak a betegségek kialakulásának megelőzésére.
Összefüggés a táplálkozás és bizonyos betegségek között
A telített zsírokban gazdag, cukrot, fehér lisztet tartalmazó tipikus nyugati típusú diéta összefüggést mutat a szív érrendszeri betegségek a cukorbetegség és a daganatok, így az emlő és a vastagbél daganatok kialakulásával.
A mediterrán diéta lényege
Mediterrán diéta alatt a gyümölcsben, zöldségben gazdag, nagy mennyiségben egyszeresen telítetlen zsírsavat különösen olíva olajat tartalmazó diétát értjük. Emellett preferált a hüvelyesek, és a halak, valamint tejtermékek fogyasztása, illetve a húsfélék alacsony, vagy mérsékelt bevitele.
A diéta összefüggése a betegségek kialakulásával
A mediterrán diéta hosszú távú kedvező hatása számos krónikus betegséggel kapcsolatban már ismert. Legújabb kutatások alapján nemcsak a szív és érrendszeri betegségek ellen véd, hanem az epekövesség megelőzésben is szerepe van, valamint a depresszió megelőzésében, kiegészítő kezelésben is igen kedvező hatását figyelték meg.
Irodalmi adat számol be a meddőségi program sikerességének növekedéséről mediterrán diétát tartó asszonyok között.
Hogyan táplálkozzunk?
Javasolt a napi 5 alkalmas étkezés. Magas rosttartalmú étrend tartása ajánlott. A nagy rostbevitel elhúzódóvá teszi a szénhidrátok felszívódását, ezáltal csökkenti az adott szénhidrát mennyiség vércukor emelő hatását, glikémiás indexét.
Mit fogyasszunk és mit kerüljünk?
Teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, durumbúzából készült tésztát. A durumtészták általában tojás nélkül készülnek, ezért a magas koleszterinszintre is kedvezően hatnak.
Kerüljük a fehér lisztből készült pékáruk és kenyérfélék fogyasztását.
Minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk. Naponta többször friss gyümölcsöt és zöldséget együnk a főétkezések kiegészítésére, és kisétkezésre, mely nagy mennyiségű vitaminnal, rosttal és ásványi anyaggal látja el szervezetünket.
A főzéshez olíva olajat használjunk, kerüljük a zsíros ételeket
A mediterrán étrendben a tejtermékek szerepe is hangsúlyos: fontos tehát, hogy tej, kefir, joghurt és sajt is rendszeresen kerüljön az asztalunkra.
A sovány húsok és a halak a mediterrán étrend mindennap részét képezik. Segítenek fehérje-, vas- és B12-vitamin szükségletünk kielégítésében. A halakban található omega-3 zsírsavak kedvezőek a szív és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében.
A mediterrán étrend része a mértékletes, napi 1-2 dl vörösbor elfogyasztása, melynek flavonoid-tartalma csökkenti az érelmeszesedés előfordulását.
Megfelelő mennyiségű, napi 2,5-3 l folyadék, ásványvíz elfogyasztását tartsuk szem előtt.
Végezzünk napi 30 perc testmozgást legalább heti 5 alkalommal
A mediterrán országokban a napsütéses órák száma meghaladja a hazánkban mért értéket, ezért megfelelő mennyiségű D vitamin bevitele is tanácsolt.
Mindemellett az étkezési szokások, kultúránk változása is hozzásegít az egészséges táplálkozáshoz, adjuk kellő időt magunknak az étel elfogyasztására.
