Az ortopéd-traumatológia és a kézsebészet egyik csapdás területe a kéztőcsontok sérülésével és szerkezeti eltérésével kapcsolatos.
A kéztő sérüléseire, elváltozásaira is nagyon igaz az a megállapítás, hogy az enyhe tüneteket is komolyan kell venni!
Eleséskor, ha letámasztunk, a csukló gyakran sérül, és lehet, hogy első látásra csak rándulásnak tűnik a dolog. Sokan legyinteni szoktak az ilyesmire, pedig fontos elmenni az ambulanciára, mert kiderülhet például a sajkacsont törése.
Akkor is komoly sérülés lehet, ha a röntgen nem mutat semmit
Gyakori, hogy először nem mutat semmit a röntgen, ilyenkor tíz nap múlva újabb felvételeket készítünk, amin a törés, vagy repedés a csontfelszívódás és újraépülés folyamatának köszönhetően már jól észrevehető.
Ha ezt elmulasztjuk, és nem rögzítjük a sajkacsont törését, álízület alakulhat ki, ami komoly panaszokat okoz és műtétet tesz szükségessé.
Fontos még megjegyezni, hogy egy ilyen törés átlagos gipszelési ideje vérellátási okok miatt hosszú – 12 hét!
Kisebb csontok is eltörhetnek
Persze a kéztőt a sajkacsonton kívül még több apró csont alkotja, azok is el szoktak törni, de ritkábban, és gyógyhajlamuk jóval kedvezőbb. Nagy erőbehatásra a kéztőcsontok ficamodhatnak, ebben az esetben elengedhetetlen a mielőbbi, lehetőleg azonnali helyretétel. Makacs csuklópanaszokat okozhat az is, ha ugyan nincs törés, de az apró csontok közötti szalagok sérülnek, és ezáltal instabillá, „lazává” válik a csukló.
A képalkotó vizsgálatok jól kimutatják a megnövekedett csontok közötti távolságot. Az is előfordulhat, hogy az elhúzódó csuklópanaszok mögött nincs sérüléses előzmény, a vizsgálatok (RTG, CT, MRI) pedig valamelyik csont szerkezeti eltérését mutatják.
Akár enyhe, vagy bizonytalan csukló- és kéztőpanaszok esetén is érdemes tehát szakemberhez fordulni, mert az elhanyagolt esetek ennél a testrésznél különösen sok gondot és szövődményt eredményezhetnek!