Bár a rövid távú növekedési kilátások javultak, a kínai vállalati szektor eladósodottsága veszélyes méreteket ölt, aminek fájdalmas következményei lehetnek a jövőben – hívja fel a figyelmet Kínáról szóló jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Nemrégiben a „Jön az újabb pénzpiaci buborék?” című cikkünkben arról írtunk, hogy júliussal bezárólag idén már közel 400 milliárd dollár áramlott tőzsdén kereskedett alapokba (ETF), a piac attól tart, hogy a passzív befektetések iránti őrület ilyen ütemű terjedése könnyen buborékot fújhat az amerikai részvénypiacon. Most a Portfolio és az IMF nyomán a kínai gazdaság anomáliáiról szólunk
A veszélyes kínai adósságpálya miatt fájdalmas kiigazítás várható?
A szervezet szerint 2018 és 2020 között átlagosan 6,4%-kal növekedhet majd a kínai GDP, ami a korábbi várakozásaiknál 0,4 százalékponttal magasabb. Ezzel szinte biztos, hogy megvalósul majd a pártvezetés korábbi ígérete, miszerint 2010 és 2020 között megkétszerezik a világ legnagyobb gazdaságának GDP-jét. Bár a rövid távú növekedési kilátások javulása pozitívum, az IMF elemzői úgy vélik, hogy a kínai kormány annyira erősen koncentrál a növekedési célok teljesítésére, hogy közben nem tesznek eleget a legnagyobb probléma kezelése érdekében, ezzel pedig növelik a jövőbeli kockázatokat.
A Valutaalap várakozása szerint 2022-re a nem pénzügyi szektorban tevékenykedő kínai vállalatok adóssága elérheti majd a GDP 290%-át, ami 55 százalékponttal magasabb a tavaly év végi értéknél, illetve 20 százalékponttal meghaladja azt, amit az IMF korábban becsült.
A nemzetközi tapasztalat alapján Kína jelenlegi adósságpályája veszélyes, amivel évről-évre nő az esélye annak, hogy egy nagyon fájdalmas kiigazításra lesz majd szükség,– fogalmaz a jelentés.
Az egyre nagyobb méreteket öltő eladósodottság hosszabb távon rontja a növekedési kilátásokat, emellett pedig csökkenti a kínai kormány költségvetési mozgásterét abban az esetben, ha tényleg beüt valamilyen baj.
Az IMF felhívja a figyelmet (nem pont ilyen szavakkal), hogy a kínai gazdaság úgy viselkedik, mint egy kábítószerfüggő, aki azonos hatás érdekében egyre nagyobb mennyiségű szerhez nyúl, az elmúlt tíz évben ugyanis jelentősen megnőtt annak az új hitelmennyiségnek az összege, ami egy adott mértékű növekedés eléréséhez szükséges.
Konkrétan: 2008-ban még elegendő volt 6500 milliárd jüan értékű hitel a nominális értelemben vett GDP 5000 milliárd jüannal való bővüléséhez, 2016-ban az ehhez a növekedéshez szükséges hitel értéke már 20000 milliárd jüan volt.
A Nemzetközi Valutaalap kínai képviselője túlzónak nevezte a szervezet aggodalmait, a kormány álláspontja szerint ugyanis az ország növekedése nem a pénzcsapok megengedésének, hanem a strukturális átalakításoknak a következménye.
(Financial Times, Reuters)
