Vannak, akik csak legyintenek a munkahelyi stresszre, pedig valós problémákat okozhat, így muszáj foglalkozni vele. Aztán vannak, akik démonizálják a munkahelyi stresszt, pedig bizonyos mértékben kifejezetten hasznos is lehet. Körbejártuk a témát, hogy mit érdemes tudni róla.
Milyen forrásai lehetnek a munkahelyi stressznek?
Minden olyan szituáció okozhatja, amely szorongást vált ki az emberekből. Ezek fakadhatnak az emberi kapcsolatokból – nem jövünk ki a kollégákkal, tartunk a főnöktől, konfliktusba kerülünk valamelyikükkel vagy egy ügyféllel. Okozhatják a szoros határidők, amikor úgy érezzük, hogy összecsapnak a fejünk felett a hullámok, olyan sok a feladat és fordítottan arányosan kevés rá az idő.
De ennél sokkal észrevétlenebb forrása is lehet a munkahelyi stressznek, ami csak apránként kelt belső feszültséget; tipikusan ilyen, amikor nincsenek pontosan tisztázva a feladatkörök, miért vagyunk felelősek, és mi az, ami már másvalaki asztalára tartozik.
Milyen káros hatásai lehetnek a munkahelyi stressznek?
Különböző módon befolyásolja a testet és a lelket. Utóbbi kategóriába tartozhat a motivációvesztés, kiégés, amikor már alacsony morállal és koncentrációval látjuk el a feladatainkat, a munkahelyi elégedetlenség lesz úrrá rajtunk, ingerlékenyebbé, depresszióssá válunk.
Komolyabb stressz esetén azonban kézzelfogható testi tünetek is jelentkezhetnek, amelyek kellemetlenné tehetik a mindennapjainkat, mint például a fejfájás, alvászavar, gyomorfájás, szívbetegség, magas vérnyomás.
Milyen pozitív hatásai lehetnek a munkahelyi stressznek?
A kismértékű stressz egyrészt normális, másrészt előnyös is lehet, hiszen hatására olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek gyorsítják a szívverést, a légzést, így több energiát adnak. Ez hasznos lehet, ha például egy nagy projektet kell befejeznünk.
Hogyan csökkenthető a túlzott munkahelyi stressz?
Fontos, hogy tisztában legyünk a teljesítőképességünk határaival, és pontosan tudjuk, mettől meddig terjednek a feladataink. Ehhez célszerű legalább félévente beszélgetni a főnökkel a munkáról és a teljesítményről.
Tudjuk meg, hogy mit várnak el tőlünk, min kellene javítanunk és milyen jutalmazásra számíthatunk, ha jól dolgozunk. A saját érdekünkben írjunk listát a teendőinkről, tervezzük meg előre a munkahetet és az adott munkanapot. Ezzel a módszerrel egy jelentős projektet is apró részfeladatokra bonthatunk szét, és ha nem a nagy egészet nézzük, hanem azt, hogy lépésről lépésre haladunk a megoldás felé, az felszabadító érzés.
Végül hagyjuk a munkát az irodában, otthon már ne foglalkozzunk munkaügyekkel, ne ellenőrizzük a céges e-maileket, ne kattogjon az agyunk a másnapi teendőkön. Foglalkozzunk a családdal, vagy keressünk egy hobbit, ami képes elterelni a gondolatainkat, ki tud kapcsolni minket.
