Nem érte meg 2017 első félévében sem a párnacihában tartani a pénzt, hiszen több olyan alap is volt, amely mindössze hat hónap alatt több mint 10%-kal növelte befektetőinek pénzét. Miközben ezek többnyire olyan befektetések, amelyek mellett nem feltétlen lehet nyugodtan aludni, olyan alapok közül is csipegethetünk, amelyek minimális árfolyam-ingadozás mellett képesek voltak az elmúlt három évben 3% körüli hozamra szert tenni.
Nemrégiben a „Robbanásszerűen emelkednek a bérek Magyarországon és Romániában.” című cikkünkben arról írtunk, hogy Kelet Európában folyamatosan emelkednek a bérek. Magyarországon és Romániában az évi 15%-ot meghaladó mértékben, Bulgáriában, Lengyelországon, Csehországon és Szlovákiában mérsékeltebben. A munkanélküliség történelmi mélyponton van, és a vállalatok munkaerőhiányra panaszkodnak. Jelen írásunkban, a Portfolio nyomán, arról szólunk hogy egyes befektetési alapok milyen jó teljesítményt értek el az év első felében.
20% fölött fél év alatt?
Több éves siralmas teljesítmény után a magyar tőzsde szárnyalásával elkezdték felvenni a versenyt más régiós részvénypiacok is, így többek közt a lengyel, cseh és román is. Azok a Magyarországon kezelt befektetési alapok, amelyek ezt a régiót célozták meg, az idei év fölényes nyertesei voltak hozam szempontjából, de rendkívül jól teljesített az egyébként volatilis török piac is.
A legjobb hozamot idén az idei év első félévében az Aegon lengyel részvényalapja szerezte meg: több mint 20%-kal gazdagította befektetőit eddig idén. Ezt követte a dobogó második fokán az OTP török részvényalapja, majd harmadik helyen az Equilor közép-európai részvényalapja.
Mielőtt még elkezdjük lapátolni a pénzünket ezekbe az alapokba, érdemes egy pillantást vetni a historikus hozamokra is. Bár a közép-európai alapok egyéves hozama 30-40% körül ingadozik, ez épphogy ledolgozta az elmúlt 2-3 év veszteségeit, kihozván az alapok 3 éves évesített hozamát 3-5% körülire, illetve az ötéves hozamát 5-8% körülire.
Azért az idei év is többnyire arról árulkodik, hogy nem a gyenge idegzetűeknek valóak ezek az alapok: a két török alap például 2017 első két hetét 10%-os mínusszal teljesítette, de volt, hogy pár nap alatt a közép-európai alapok árfolyama is változott 5 százalékpontot.
Hogy muzsikáltak a legnagyobb alapok?
A legnagyobb Magyarországon kezelt befektetési alapokat elsősorban nem a hatalmas hozampotenciáljuk miatt kedvelik a magyar befektetők, hanem mert képesek viszonylag konzisztensen, viszonylag alacsony volatilitás mellett gyarapítani a családi ezüstöt. Erre kiváló példa a legnagyobb három alap: az Erste Ingatlan (közel 360 milliárd forintos vagyonnal), az OTP Optima (amely rengeteg vagyont veszített a befektetői pénzkivonások miatt, ezért már csak 274 milliárd forintos vagyonnal) és az OTP Ingatlan is (182 milliárd forintos vagyonnal). Az alapok ötéves évesített hozama 4% körül mozog, de az alacsony hozamkörnyezetben az ingatlanalapok jelentősen jobban teljesítettek a korábbi lakossági kedvencnek számító kötvényalapoknál.
Voltak olyan alapok is, amelyek már idén eddig 4% fölött hoztak a legnagyobbak között is, ilyen a legnagyobb abszolút hozamú alap is, az OTP Supra, míg a pénzpiaci alapok hozama idén már mínuszos volt.
Most akkor melyik a „legjobb”?
Ha valaki alacsony ingadozású, viszonylag jó hozamú befektetést keres, érdemes lehet egy pillantást vetni az alapok Sharpe-mutatójára. Ez ugyanis annak az egyik legjobb fokmérője, hogy egységnyi szórásra vetítve az alapok mekkora többlethozamot értek el. Az alapok hároméves Sharpe-mutatóit vizsgálva kijelenthetjük, hogy a közelmúltban elsősorban az ingatlanalapok voltak képesek a legalacsonyabb volatilitás mellett a legnagyobb hozamot produkálni, a listát az Erste Ingatlan vezette, amely szinte volatilitás nélkül éves 2,81% hozamot tudott produkálni az elmúlt három évben.
