Egyre több nagyvárosban tervezik azt, hogy néhány éven belül teljesen kitiltják az autókat a belvárosból, Párizs, Athén vagy Mexikóváros 2025-től nem engedne be nem csak a dízelmotoros, de semmilyen más autót sem a belső kerületekbe, és a „mozgalomhoz” egymás után csatlakoznak más nagyvárosok is. Az autók kiszorítására azonban több módszer is létezik, van, ahol egyelőre csak a régebbi autókat, van, ahol a dízelhajtású autókat nem engedik be a belvárosokba, de a parkolási díjak drasztikus megemelése vagy dugódíj bevezetése is célra vezető lehet. Bemutatjuk, hogyan szorítaná ki Helsinki és Oslo a személyautókat a belvárosból.
Nemrégiben a „Az évszázad végére melyek lesznek a föld legnépesebb városai?” című cikkünkben arról írtunk, hogy elképesztő ütemben nő a világ népessége, azonban ez nem egyenletesen történik a Föld különböző pontjain, így a Global Institute kutatásai alapján a következő bő 80 év során jelentősen átalakulhat a bolygónk legnagyobb városainak a sorrendje, már ami a népességet illeti. Ha nem történik drasztikus változás a trendekben, a világ legnagyabb városai Afrikában és Indiában lesznek megtalálhatóak. Afrika a legszegényebb kontinens, nagy kérdés, hogy hogyan lesz képes megbirkózni a növekvő népesség jelentette problémákkal. Ennek a kérdésnek másik oldala nagyon izgatja egész Európát, azaz, hogy mi hogyan leszünk képesek kezelni a migrációt, illetve a modernkori népvándorlást. Jelen cikkünkben a Portfólió nyomán azt mutatjuk be, hogy milyen módszerekkel próbálják a két skandináv fővárosban csökkenteni a belvárosba behajtó autók számát.
Helsinki
A finn fővárosban, az ország legnagyobb, 640 ezer lakosú városában, Helsinkiben más nagyvárosoktól eltérően úgy akarják kiszorítani a belvárosokból az autókat, hogy hatékony közlekedési alternatívát teremtenek, és arra ösztönzik a város lakosait, hogy ne használjanak autót a belső kerületekben.
Átlagosan az idő 4 százalékában használják az autókat a tulajdonosaik, a fennmaradó 96 százalékban azonban csak parkolnak valahol, ez pedig az erőforrások, például pénz és a parkolásra használt tér elherdálása mondja Ville Lehmuskoski, Helsinki tömegközlekedési cégének a vezérigazgatója. Ha a helsinki régióban 25 százalékkal csökkenne az autóhasználat, akkor az 100 ezer autóval kevesebb járművet jelentene, így autónként 10 ezer eurós értékkel számolva közel 1 milliárd eurót lehetne arra használni, hogy hatékonyan pörgessük fel a gazdaságot vagy a társadalom számára hasznos módon használjuk fel ezt az összeget, mondta Lehmuskoski.
A finn fővárosban már évekkel ezelőtt szerettek volna teljes tilalmat bevezetni a belvárosi autóforgalomra, amit a városi vezetésben második legnagyobb párt, a Zöld Liga is szorgalmazott, azonban a mostani politikai konstellációban ennek kicsi a valószínűsége, ehelyett arra helyezik a hangsúlyt, hogy a gyaloglás, a kerékpározás és a közösségi közlekedés egyre inkább felhasználóbaráttá váljon, ezzel az autós közlekedés versenyképessége csökken.
A Helsinkiben lakók nagy része rendszeresen használja a helyi tömegközlekedést. 1966-ban a fővárosban megtett utazások kétharmadát tömegközlekedéssel tették meg, az azt követő évtizedekben azonban ez az arány – főként az autós közlekedés javára – jelentősen csökkent, a mélypont 2008-ban volt, akkor az összes utazás 42 százalékát bonyolították valamelyik tömegközlekedési eszközzel, az arány azonban azóta évről-évre nő.
A következő években a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja a közlekedés hatékonyságjavulása lesz, mondja Sampo Hietanen, az autók szerepének újragondolását hirdető startup, a Maas Global vezérigazgatója. A MaaS Global célja, hogy olyan alternatívákat kínáljon a Helsinkiben élőknek, amik mellett az autók már nem versenyképesek. A cég olyan appot fejleszt, amellyel megtervezhetjük utazásainkat, például önvezető autókat vagy buszokat, megosztott kerékpárokat vagy akár a tömegközlekedést is kombinálva.
A városvezetés is sokat tesz azért, hogy a helyi lakosok könnyebben letehessék az autójukat, a várostervezés szerves része a tömegközlekedés fejlesztése, de más módokon is segítenek, például olyan városi útszakaszok kialakításával, ahol a sebességi korlátot az autók számára csökkentették, az ott közlekedő villamosoknak viszont nagy sebességet engedélyeznek.
Oslo
A norvég főváros azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az 1990-es szint 95 százalékára csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mivel a széndioxid-kibocsátás 61 százalékárért a közlekedés felelős, ezen belül pedig 39 százalék az aránya a személyautóknak, logikusnak tűnt, hogy a városvezetők a probléma gyökerét fogják meg, és betiltják a belvárosban az autóközlekedést, erre 2015-ben tettek javaslatot, Oslo lehetett volna az első európai nagyváros, ahol betiltják az autózást a belvárosban. Ez első ránézésre nem is tűnt nehéznek abban a városban, ahol a belvárosiak 88 százalékának nincs is autója és csak 7 százalékuk használ személyautót belvárosi közlekedésre, azonban a konzervatív frakció és az autólobbi azonban elkaszálta a kezdeményezést.
Most újra nekifutnak az autók kiszorításának, de a totális tiltás helyett más stratégiát választottak, a városvezetés egyszerűen megszűntetné a belvárosi parkolóhelyeket, ettől remélik a forgalom csökkenését. Jelenleg 650 parkolóhely van a belvárosban, ezek helyén közösségi tereket, például játszóteret vagy kulturális eseményeknek helyet adó felületeket alakítanának ki, vagy egyszerűen bicikliparkolóként használnák őket.
A tervet három fázisban hajtanák végre: az első fázisban, még idén az összes felszíni parkolóhelyet megszűntetnék a belső kerületben, jövőre, a második fázisban több utat is lezárnak a forgalom elől és több mint 60 kilométernyi kerékpárutat építenek, a harmadik fázisban, 2019-ben pedig felülvizsgálják az eredményeket, és akár kiterjeszthetik a stratégia megvalósítását.
