A szabadság jog, vagy adomány?
A munkavállalóknak megszabott szabadságkerettel kell gazdálkodniuk. A legtöbb munkahelyen ez az időgazdálkodás kevés problémát jelent. Azonban vannak olyan kiemelt időszakok, amikor a szabadságok és az ebből fakadó helyettesítések beosztása bizony konfliktusforrássá válik.
A szinglik áldozzák fel magukat, vagy a családosok mondjanak le a közös ünnepről?
A szabadságnapokat mindenképpen ajánlott a munkavállalónak is éves keretként felfogni. Ennek megfelelően lesznek időszakok, amikor ütközés várható és ezeket az időszakokat is meg kell oldani. Lesz, amikor az egyik munkavállaló szabadságkérelmét el kell utasítani.
Kezdjük az egyszerűbbnek tűnő esettel. A legtöbb cégnél az év első negyedében bekérik az egész éves szabadságtervet. Ennek alapján a munkavállalók a lehető legpontosabban kénytelenek bekalibrálni a tervezett szabadságuk idejét. Egy kiforrt munkaközösségben ezek többnyire zökkenőmentesen zajlanak. Számos esetben kialakult „szokásjogok” alapján. Ezeket a kialakult szokásjogokat többnyire tiszteletben tartják a kollégák.
Ha valaki jön, lát, győz!
De mi van akkor, ha új munkavállaló érkezik a csapatba, akit nem köt a szokásjog? És éppen abban az időben kíván szabadságra menni, amely egy régebbi munkavállaló „privilégiuma”. Nos, ekkor bizony meg kell küzdeni a szabadság pozícióért. Érdekes kérdés, hogy bevonásra kerüljön-e ilyen esetben a vezető? Amennyiben meg tudnak állapodni a munkavállalók, akkor természetesen nem. Amennyiben a vitát nem tudják eldönteni beosztotti szinten, akkor a munkáltató, a vezető fog döntést hozni arról, hogy munka zökkenőmentes biztosítását figyelembe véve, kinek engedélyezi a szabadságot?
Kétségtelen tény, hogy ilyen esetben nincs könnyű helyzetben egyik fél sem.
Hogyan érdemes a szabadságegyeztetéseket kialakítani?
A leghatékonyabb, ha a munkavállalók képesek egy kooperációs egyezséget kötni egymással. A nyári szabadság idejét amennyiben ez lehetséges, minél korábban fixálni. Ésszerű és tényeken alapuló szempontok figyelembe vételével, a legtöbb esetben sikerülhet olyan win-win game megoldásokat létrehozni, ami a leginkább képes lefedni a munkavállalók érdekeit.
Win-win game a szabadságban?
Igen, lehetséges. De mire érdemes figyelni?
- A nyári szünet idején amennyire ez lehetséges, érdemes az iskoláskorú gyermekek szüleinek kötelezettségeit előre helyezni, vagy legalább figyelembe venni. Lévén a több mint 2 hónapos iskolai és egy hónapos óvodai szünet megoldása nagyon sok családnak okoz fejtörést. Főleg azoknál, ahol nincs mozgósítható családtag, aki megoldja a gyermek nyári megőrzését. A nyári tábor sem mindenre megoldás. Az empátia azonban nem jelenti azt, hogy mindenki, akinek nincs érintett korú gyermeke, az robotolja végig az egész nyarat. Az előre befizetett utak, külföldi utazások is fajsúlyosak, azonban azzal érvelni, hogy befizetett nyaralás nem mondható le, csak akkor valós érv, ha ezt előre tervezett szabadságterv alapján fizették be.
- Az egyedül élők természetesen nem kerülhetnek azért hátrányos helyzetbe, mert nekik nincs családjuk, gyermekük. Azonban ésszerű kompromisszum kívánatos.
- Mit kérhet az egyedülálló cserébe azért, ha a nyári kiemelt időszakban együttműködő a szabadságbeosztás terén? Az év egyéb részében, főként az év végi szabadságolás idején kérheti, hogy a nyári szabadság idején tanúsított megértését viszonozzák.
- Szingli karácsonykor dolgozzon nyugodtan, mert nincs családja? Ez újabb konfliktusforrás. Ebben az esetben is az lehet megoldás, ha a karácsonyi időszakban a családosok, több gyermekes szülők kapnak lehetőséget. Cserében azonban az év végi, szilveszteri, illetve az év első napjaira eső időszakban, a családosok állják a sarat és kollégájuk mehet szabadságra.
- Családos vagyok, gyerekeim vannak, nekem kell a szabadság. Ez bizony nem mindenek feletti érv és legkevésbé sem szabad visszaélni a munkahelyi közösségben az empátiás attitűddel. Amit ebben az esetben a családos munkavállaló felkínálhat a szabadság előnyért: egyéb időszakban kicsit többet vállal és elősegíti, hogy a munkatársai, akiknek alkalmazkodniuk kellett hozzá, teljes mértékben élvezhessék a szabadság keretüket. De ennél többet is érdemes tenni. Elsősorban azt, hogy az éves szabadságterv elkészítésekor amennyire lehetséges, akár családi segítséggel, akár külső erőforrással, igyekeznek olyan időszakot létrehozni, amikor akár a nyári szünidő idején is meg tudják oldani a gyermek felügyeletét, ezzel biztosítva a munkatársak, kollégák számára, hogy ők is minél inkább élhessenek a nyári hetek szabadságigényével.
