Az elmúlt hetekben jelent meg az a kormányjavaslat, amely szerint a diákszövetkezetek mintájára a nyugdíjasoknak is megteremtenék a foglalkoztatás lehetőségét szövetkezeti formában. Az előterjesztéskor kifejezetten a kereskedelmet említették, ezért most utánajártunk annak, milyen lehetőségei vannak a nyugdíjasoknak az áruházláncoknál.
Nemrégiben a „Több száz milliárd forintnyi nyugdíjpénzről döntenek a nagy hazai alapkezelők” című cikkünkben arról írtunk hogy naponta több száz milliárd forintnyi nyugdíjpénzről döntenek a nagy hazai alapkezelők. A magánnyugdíjpénztárak 2011-es „államosítása” óta több mint 450 milliárd forinttal 1400 milliárd fölé nőtt a pénztári vagyon a hazai alapkezelőknél, igaz, így is bőven elmarad az „államosítás” előtti 3800 milliárdtól. Jelen írásunkban a Pénzcentum nyomán arról írunk, hogy kevés nyugdíjas dolgozik hivatalosan a nyugdíja mellett, megnézzük két nagy áruházláncnál a nyugdíjasok foglalkoztatását, szólunk a tervezett nyugdíjasszövetkezetek előnyeiről és hátrányairól, és áttekintjük a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos jelenlegi szabályokat.
Hivatalosan csak a nyugdíjasok 6 %-a dolgozik.
A KSH munkaerőfelmérés-felvétele alapján a magánháztartásokban élő 65-69 éves korosztály 94 százaléka, vagyis összesen 552 800 fő nem dolgozott (hivatalosan) a tavalyi év negyedik negyedévében. Persze az elöregedő társadalmunk miatt ez az arány jelentősen megváltozhat az elkövetkezendő években. Egyes becslések szerint ugyanis 2030-ra az összes EU-ban élő és magyar munkavállaló 30 százalékát az idősödő, 55-64 éves korosztály teszi majd ki.
Így nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban egyre gyakrabban kerül szóba a nyugdíjasok foglalkoztatása. Varga Mihály már idén márciusban is megemlítette, hogy a kormány a nyugdíjasok foglalkoztatásával szeretné enyhíteni az országos munkaerőhiányt. Az új előterjesztésben pedig már nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról volt szó.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezetet indítása jó választás lehet a mostani diákszövetkezeteknek, de akár a nagyobb áruházláncoknak is. De vajon milyen lehetőségei vannak a nyugdíjasoknak a nagy áruházláncoknál?
Áruházláncok: 1 – 2,5 százalék nyugdíjas alkalmazott
Bár az áruházláncok nyitottak lennének a nyugdíjasok foglalkoztatására a Sparnál például csak 1 százalék körül alakul a nyugdíjas munkavállalók száma, az Auchanban pedig a számunk jelenleg 170 főre tehető, ami az aktív munkavállalóiknak összesen 2,5 százalékát jelenti.
A Sparnál is szívesen dolgoznak tapasztalt kollégákkal, ennek ellenére mégis elenyésző a számunk a munkavállalók között. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a kereskedelmi munkák többsége nem feltétlen ideális az idősödő munkavállalók számára.
Függetlenül a konkrét pozíciótól, minden szakterületen egyre inkább azt a tendenciát tapasztaljuk, hogy nehéz a megfelelő jelöltek felkutatása és megnyerése – mondják a Sparnál
Persze azért még így is bőven akad olyan pozíció, ami a nyugdíjasoknak is megfelelő lehet.
Már korábban is dolgoztak nálunk az említett munkavállalók, tavaly óta pedig külön meg is szólítjuk álláshirdetéseinkben a nyugdíjasokat – mondják az Auchan-nál. Itt például várják a nyugdíjasok jelentkezését:
- pénztáros,
- biztonsági munkatárs,
- eladó,
- áruátvevő,
- dekoratőr
- vagy kereskedelmi vezető munkakörökben is.
Mi a helyzet a szövetkezetekkel?
Az új nyugdíjas szövetkezetek amellett, hogy egyes területeken enyhíthetik a munkaerőhiányt, egyúttal bérlenyomó hatásuk is lehet. A kedvezőbb adózás miatt a nyugdíjas szövetkezeti tag ugyanakkora bruttó bérből többet vinne haza, mint egy nem szövetkezeti tag.
A munkáltatónak pedig kifejezetten érdeke lenne keresni ezeket a szövetkezeteket, ha azok garantálni tudják a biztos munkaerőt. Ez ugyanakkor a normál foglalkoztatottak számára kedvezőtlen bérhelyzetet, vagy akár elbocsátást is jelenthet. Talán biztonságosabb lett volna, ha az adózási könnyítéseket, vagy akár a közhasznú nyugdíjas szövetkezeteket, a munkaerőhiánnyal érintett munkakörök számára teszik csak lehetővé. Ez ugyanis garanciát adhatna a munkavállalók jogaira is – hívja fel a figyelmet közleményében a Policy Agenda.
Milyen szabályok vannak jelenleg?
Jelenleg egyébként az öregségi nyugdíjban részesülők a versenyszférában korlátozás nélkül folytathatnak keresőtevékenységet. Nekik nyugdíjjárulékot is kell fizetniük. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy az ezen időszak alatt fizetendő nyugdíjjárulék havi összegének 0,5 százalékával meg kell emelni a nyugdíj összegét.
Tehát a nyugdíj melletti munkavégzéssel tovább növelhető a havi ellátás összege.
Ugyanakkor a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy ellátását szüneteltetni kell:
- Annak, aki jelenleg havonta több mint (bruttó) 191 ezer forintot keres, annak le kell mondania mellette a nyugdíjáról.
- Szüneteltetni kell a nyugdíjfolyósítását annak is, aki közalkalmazotti, vagy köztisztviselői jogviszonyban vállal munkát a nyugdíj mellett.
