Minden állásinterjún szóba kerül előbb-utóbb a bérigény, ami az álláskereső szempontjából a legfontosabb téma, hiszen fizetésből él az ember. Hat tanács, hogy mit tegyünk, illetve ne tegyünk!
Alaposan készüljünk fel az interjúra
Bár ez még alapvetően nem a bértárgyaláshoz tartozik, mégis rendkívül fontos azzal kezdeni, hogy legyünk felkészültek az állásinterjún. Nézzünk utána a cégnek, a pozíciónak, szedjük össze gondolatban a szakmai pályafutásunkat, tudjunk mesélni a munkánkról, példákat hozva. Mindez azért lényeges, mert ha nem leszünk összeszedettek az állásinterjú szakmai részében, valószínűleg el sem jutunk addig, hogy a bérigényünk legyen a téma…
Ne rontsunk ajtóstul a házba!
Szó sincs arról, hogy szemérmeskedni kellene, hiszen egy állásinterjún felnőtt emberek ülnek egymással szemben, akik pontosan tudják, hogy a munkavállalónak kapnia kell azért, hogy cserébe adjon az idejéből és szakértelméből. Ugyanakkor nem szabad mindjárt az interjú elején a bérre koncentrálni, az elején inkább a pozíció és a leendő feladatok iránt tanúsítsunk érdeklődést. Jobb, ha a bérigényt az interjúztató hozza szóba, de persze ha már a sokadik körben sincsenek információink róla, finoman rá lehet kérdezni a feltételekre.
Legyen határozott elképzelésünk
Egy felkészült szakember azzal is tisztában van, hogy mennyit ér a munkája. Nem jó taktika, ha rögtönözve mondunk be egy összeget az állásinterjún, amikor rákérdeznek, mert könnyen túllőhetünk a célon, vagy előnytelen helyzetbe hozhatjuk magunkat vele. Előre gondoljuk át, hogy mi lenne az az összeg, amiért elfogadnánk az ajánlatot. Érdemes egy tól-ig bérsávot megadni, de ne legyen jelentős különbség a két összeg között.
Ne dobjuk vissza a labdát!
Nagyfokú bizonytalanságról árulkodik, amikor valaki ahelyett, hogy meghatározná a bérigényét, visszakérdez, „Önök mit ajánlanának?”. Ritkán fordul elő, hogy egy cég vall színt az állásinterjún korábban a várható fizetésről, és ha megpróbáljuk sarokba szorítani az interjúztatót, azzal csak saját magunk alatt vágjuk a fát. Ne erőszakoskodjunk, mondjunk bérigényt, és majd kiderül, hogy az egybevág-e a cég elképzeléseivel.
Tartsuk magunkat a szavainkhoz
Rosszul veszi ki magát, amikor valaki a kiválasztási folyamat egy pontján megadja a bérigényét, aztán később változtat az összegen – nyilvánvalóan magasabb fizetést követelve. Csak gondoljunk bele, hogy ez milyen szinten ront a hitelességünkön, megbízhatóságunkon… Egyébiránt nem is túl elegáns. Persze előfordulhat, hogy időközben máshonnan kaptunk egy jobb ajánlatot, ám ebben az esetben jobb az őszinteség, indokoljuk meg a helyzetet.
Ne hivatkozzunk mások bérére!
Nagy előnyben van az az álláskereső, akinek egy ismerősön keresztül vannak belső információi a cégről, így például azzal is tisztában van, hogy milyenek a fizetési lehetőségek. Ezt a fajta kapcsolatrendszert vétek lenne nem kihasználni, azonban az állásinterjún nem szabad arra hivatkozni a bérigény meghatározásakor, hogy ismerjük a cégnél jellemző bérviszonyokat, mert ez megint olyan, mintha sarokba akarnánk szorítani a leendő munkáltatót.
