Megfeleződött a megtakarítási piacon elérhető termékek száma, a drága termékek pedig végleg eltűntek a piacról a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint. A megmaradt termékek jellemzően olcsóbbak lettek, és ez többnyire ez azt jelenti, hogy az értékesítők jutaléka is csökkent. Szebelédi Ferenc, az MNB főosztályvezető az etikus életbiztosítási koncepció életének első két hónapja alatt szerzett tapasztalatokról beszélt a Biztosítás 2017 konferencián.
Az etikus életbiztosítási koncepcióról korábban itt írtunk: A biztosítási piac sláger termékeit vélhetőleg kivezetik a piacról.
Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az etikus életbiztosítási koncepció piacra gyakorolt hatását, a bevezetés óta eltelt két hónap első tapasztalatait elemezte:
- 301 terméket vezettek ki a biztosítók a piacról, helyettük 137 termék került a piacra, a termékpaletta gyakorlatilag lefeleződött. Mindössze 9 darab termék maradt teljesen változatlanul, ebből csak egy volt unit-linked. A termékek döntő többségét át kellett alakítani.
- A Teljes Költségmutató (TKM) 10 éves tartamon közel 2 százalékpontot csökkent. A biztosítók kihasználják az MNB 1,5%-os indoklási sávját, de nem tapadnak a tetejéhez. Tízéves tartamnál az átlagos TKM 4,41%, és mindössze 1,05% a szórás.
- 15 éves időtávon még inkább látszik a drága termékek „kihalása”: átlagosan 3,68% a termékek TKM-je.
- 20 éves időtartamon is jelentősen csökkent a TKM, de összességében a hatás kisebb.
- Az egyszeri díjas termékek is olcsóbbak lettek: a 2016 szeptemberi 3,91%-os TKM 2,67%-ra csökkent.
- A nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatosan elmondható, hogy az eszközalapok felénél szükséges volt az eltérés az alap TKM-től. A maradék esetben az MNB azt tapasztalta, hogy nincs magasabb hozampotenciál a magasabb költségért, az elutasított eltérések esetén, és / vagy nem volt valójában összetett a termék, vagy nem volt indokolt a közvetett befektetés.
- Átlagosan 3,3 költségelemet használnak a biztosítók az életbiztosításoknál.
- A vagyonkezelési költségek 7 biztosítónál nem változtak, 4 biztosításnál jelentős a vagyonkezelési költség csökkenése, 4 biztosítónál emelkedtek ezek a költségek, 2 biztosítónál kisebb csökkenés látható.
- A biztosítók „többségénél” csökkent a jutalék, van, ahol nem változott, de emeléssel egy biztosító sem élt, olyan viszont volt, ahol a kezdeti és a fenntartási jutalékok struktúráját átszabták.
- A legtöbb biztosító alkalmazza már a „welcome callokat” (prevenciós hívásokat), azaz a biztosítás megkötése után a biztosító központja felhívja az új ügyfelet, hogy ellenőrizze, hogy az üzletkötő valóban olyan terméket ajánlott, amire az ügyfélnek szüksége van, és minden fontos tudnivalót elmondott-e az adott biztosításról.
- Több biztosító külön oktatást szervezett az etikus életbiztosítási koncepció ismertetésére, a módosult a költségszerkezet bemutatáséra.
- Az MNB a jelenleginél áttekinthetőbb TKM-keresőt fejleszt, amivel az ügyfelek könnyebben átlátják a rendszert.
- A PRIIPS által elvárt 3 oldalas tájékoztatók „hamarosan” elkészülnek, a törvény egyébként 2018 elején lép életbe. Az 1286/2014/EU rendelet a PRIIPs rendelet (packaged retail and insurance-based investment products) lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szól, és kötelezővé teszi a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum, az ún. KID (key information document) alkalmazását. A KID egy rövid, nyomtatásban legfeljebb három A/4-es oldal terjedelmű, a legfontosabb termékjellemzőket világosan és érthetően tartalmazó dokumentum, amelyhez hasonlót az uniós és a hazai jog a nyilvános befektetési alapoknál kiemelt befektetői információk (KIID – key investor information document) néven már bevezetett (bár ennek életbelépését elhalasztották 2018 jan 1-re).
- Az MNB-főosztályvezetője szerint a nyugdíj megtakarítási termékek egymásra épülnek, mindegyiknek helye van. A nyugdíjpénztári termék rugalmasabb, jobban viseli a nemfizetést, a nyugdíjellátásra viszont a nyugdíjbiztosítás a legalkalmasabb. A NYESZ-nál pedig magas kockázattolerancia, és szakértelem szükséges.
- Az előadó szerint az értékesítők számának csökkenése nem jelenti az értékesítési árbevétel csökkenését is. Az MNB az értékesítés növekedését várja, a közvetítők száma viszont valóban konszolidálódhat.
- Szebelédi Ferenc szerint az ügyfél csalódhat, ha az életbiztosításoknál nagyon magas a kockázati költség és ez felemészti a hozamot. Úgy véli viszont, hogy nem lenne baj, ha szaporodnának a kockázati kiegészítők a biztosításokban.
- „Markánsan különböznek” az egyszeri díjasok a rendszeresek fizetésű biztosításoktól. Másként tekint rájuk a felügyelet is, és ezekkel a termékekkel a biztosítók könnyebben veszik fel a versenyt más befektetési lehetőségekkel.
