Már a harmadik olyan évet zárták 2016-tal a tőzsdén kereskedett alapok (ETF), amikor rekord értékű vagyonnövekedést értek el. A világ két legnagyobb ETF-szolgáltatója, a BlackRock és a Vanguard, tavaly tovább növelték piaci részesedésüket, a globális ETF-piac 55%-a van a kezükben – írja a Financial Times.
Az év elején „Világhelyzet 2017, befektetői szemmel” című cikkünkben összefoglaltuk hogy mely világpolitikai események várhatóan hogyan hatnak a gazdaságra, mit fontolgassunk befektetéseink előtt. Jelen cikkünk ismét kitekintés a világra, megvizsgáljuk hogy mi a helyzet az ETF fronton. Kezdjük néhány fogalom megvilágításával:
Kisokos:
Mik azok az ETF-ek?
Az ETF (Exchange Traded Fund) gyakorlatilag egy nyíltvégű befektetési alap, amelynek árfolyama mindig egy meghatározott termék árát, vagy árfolyamát követi. Ez a termék lehet egy ország tőzsdeindexe (például BUX-index), valamely nyersanyag (arany, olaj) ára, egy földrajzi régió (Latin-Amerika), vagy akár a gazdaság egy adott szektorának (pénzügy, egészségügy) részvényei. Az ETF passzív portfóliókezelési stratégiát folytat, azaz automatikusan követi a kiválasztott index összetételét.
Aktív-Passziv alapkezelői stratégia:
Számos szakértő úgy véli, hogy a fejlett piacokon az átlagos menedzselt alap biztosan nem rendelkezik többlethozammal. Valószínűleg bizonyos alapok el tudnak érni többlethozamot, azonban őket nagyon nehéz kiválasztani. Így ezeken a piacokon inkább a passzív stratégia folytatása a tanácsos. Fejlődő piacokon azonban a piaci hatékonyság hiánya miatt megfontolandó lehet aktív alapokat választani.
Mi az arbitrázs?
Arbitrázs-lehetőségeknek nevezzük azokat a valamilyen piaci félreárazásból adódó lehetőségeket, amelyek a kockázatmentes hozamhoz képest azonnal és kockázatmentesen nyújtanak magasabb hozamot. Példa: ha a Lukoil nevű orosz részvény árfolyama 20 dollár a londoni tőzsdén, a moszkvai tőzsdén viszont csak 18 dollár, akkor megéri Moszkvában megvenni a részvényt, és Londonban azonnal eladni, hiszen azonnal, kockázatmentesen 2 dollár részvényenkénti nyereségre lehet szert tenni. Az hogy ugyanaz a részvény két különböző helyen nem egy áron forog, félreárazás (mispricing), és ún. arbitrázs lehetőséget teremt. Ez egy térbeli arbitrázsra példa, de léteznek időbeli vagy több mint két eszközre kiterjedő lehetőségek is.
Ezen rövid pénzügyi ismertető után nézzük az ETF-eket.
Tovább növelték a nagy ETF-szolgáltatók piaci részesedésüket tavaly.
A két legnagyobb szolgáltató, a BlackRock és a Vanguard együttesen már a piac 55%-át teszik ki kezelt vagyon tekintetében, ami 3 százalékpontos növekedés 2012 végéhez képest. A legfrissebb adatok szerint a BlackRock ezermilliárd dollárt, míg a Vanguard 630 milliárd dollárt kezel ETF-ekben. Összehasonlításul az éves magyar nemzeti jövedelem 120 milliárd dollár volt 2015-ben.
Növekszik a globális ETF piac
A globális ETF-piac tavaly 390 milliárd dollárnyi friss tőkét gyűjtött össze, a BlackRock iShares alapjaiba 140 milliárd, a Vanguardhoz pedig 97 milliárd dollár áramlott 2016-ban.
A kisebb ETF szolgáltatóknak nem megy jól
Ehhez képest a kisebb szolgáltatóknak inkább szenvedés volt a tavalyi év a friss tőkeszerzés tekintetében. Az HSBC európai ETF-részlege például már a második évet zárja nettó tőkekiáramlással, emellett a francia Natixis alapkezelő tulajdonában lévő Ossiam is 47 millió eurós tőkekiáramlást könyvelt el.
Európa szenved
Az európai piacon kiélezettebb a verseny az ETF-szolgáltatók között, az ottani piac tavaly már csak harmad annyi, 54 milliárd dollárnyi tőkét tudott bevonzani. Európában még a legnagyobbak, mint a Lyxor, a UBS és az Amundi is tőkevesztésről számolt be 2016-ban, a második legnagyobb szereplő, a Deutsche Asset Managment alapjaiból 12 milliárd dollárt vontak ki.
