Európai uniós viszonylatban a sereghajtók közé kerültek a magyar nyugdíjak, ha az összegeket a vásárlóerő alapján hasonlítjuk össze.
Szinte minden héten jelennek meg újabb cikkek, tanulmányok, amelyek a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát vitatják. Hazánkban (mint a fejlett gazdaságú államokban mindenütt) a népesség átlagéletkora folyamatosan növekszik, ami komoly kihívás elé állít minket, hiszen a magyar nyugdíjrendszerben a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el. Ráadásul a jelenleg közel 2 millió nyugdíjasnak több mint a fele már most is 100 ezer forintnál is kevesebből él havonta.
Az MNB 2016-ban megjelent tanulmánya szerint, a következő 20 évben még nem lesz gond a magyar nyugdíjrendszerrel, hiszen a bevételek fedezik majd a kiadásokat. Hosszabb távon azonban a nyugdíjrendszer egyenlege egyre nagyobb hiányt mutat.
Persze ez probléma nem csak minket foglalkoztat, az utóbbi évtizedek demográfiai folyamatai a környező európai országokat sem kerülték el. Azonban ahány ország, annyiféle nyugdíjrendszer. Ezért cikkünkben most azt vesszük szemügyre, hogy milyen a magyar nyugdíjasok helyzete a közelünkben lévő országokhoz képest.
Hátul kullogunk a rangsorban
A KSH frissen megjelent tanulmányában az eltérő árszínvonalakat kiküszöbölve, az öregségi nyugdíjasokra jutó éves nyugdíjösszegeket egy speciális fiktív pénzegységben, az úgynevezett vásárlóerő-egységben hasonlította össze.
Forrás: KSH – Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2016
A fenti ábra jól mutatja, hogy európai uniós összehasonlításban nincsenek túl jó helyzetben a magyar nyugdíjasok, csupán pár országot tudtunk magunk mögé utasítani. Az összesítésben az utolsó helyre Bulgária került, ahol egy átlagos öregségi nyugdíj feleannyi termék és szolgáltatás megvásárlására volt elegendő, mint hazánkban. Ezzel szemben az átlagos luxemburgi, vagy az osztrák öregségi nyugdíj két és félszer több termék megvásárlásra elegendő.
Nézzük más szemlélettel a dolgokat: mit mutat az aggregált helettesíti ráta?
Sokat számít számunkra az is, hogy mennyit csökken a jövedelmünk amikor nyugdíjba megyünk, a nyugdíjazás előtti időhöz képest. Az aggregált helyettesítési ráta a 65–74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50–59 évesek keresetéhez. Minél nagyobb a mutató értéke, annál erősebb a nyugdíj keresetpótló képessége. A ráta értéke 2014-ben Magyarországon 62% volt, a hetedik legmagasabb az Európai Unión belül, az uniós átlagot (56%) 6 százalékponttal haladta meg. Lényegesen csupán Franciaországban és Luxemburgban jobb ez a mutató, (persze ahogyan mondani szokták Luxemburginak lenni az foglalkozás, Franciaország meg alig bírja a magas szociális ellátóhálózat fenntartását). Szóval ha a helyettesítési rátát nézzük, büszkék lehetünk magunkra.
Nyugdíjminimummal sem vagyunk elkényeztetve
AZ OECD legutóbbi tanulmányában tagállamait és a vele együttműködésben lévő országokat vette górcső alá. Bár nincsen minden országban törvényileg szabályozva a nyugdíjminimum összege, de az összehasonlítás kedvérét érdemes megnéznünk ebből is néhányat.
A tanulmányban szerepelő országok közül Luxemburgban folyósítják a legmagasabb nyugdíjminimumot, ami forintra átszámolva közel 530 ezer forintra tehető. De az osztrák nyugdíjasok sincsenek rossz helyzetben, ott a legkisebb nyugdíj 250 ezer forint körül mozog, holott Magyarországon mindössze 28 500 a nyugdíjminimum összege.
Szlovákiában magasabb az átlagnyugdíj
Vagyis a két tanulmány szerint egybehangzóan jól élhetnek a nyugdíjasok Luxemburgban és Ausztriában, amíg a magyar nyugdíjasok ettől a színvonaltól jóval elmaradva, valahol a cseh, szlovén és a szlovák nyugdíjasokkal vannak egy színvonalon.
Érdekesség azonban, hogy míg a vásárlóerő tekintetében magunk mögé utasítjuk a szlovák nyugdíjasokat, az átlagnyugdíjat összehasonlítva csaknem 20 ezer forinttal kapunk kevesebbet. Átszámolva egy szlovák nyugdíjas 2016-ban átlagosan 128 960 forintot vihetett haza, a magyar átlagnyugdíj ugyanebben az évben pedig 109 561 forintra volt tehető egy hónapban. Ebből egyenesen következik, hogy hozzánk képest drágább az élet Szlovákiában.
Az sem mindegy, melyik megyében lakunk
Bár a magyar és a külföldi nyugdíjak között nagy különbségek vannak, érdemes tudunk azt is, hogy Magyarországon belül is nagy eltérések vannak a nyugdíjak között.
A KSH szerint a legmagasabb nyugdíjat Budapesten folyósították, havonta átlagosan 143 805 forintot. De 120 ezer forint feletti összeget kapnak a Pest, Fehér, Veszprém és Komárom-Esztergomban élő nyugdíjasok is.
A legkevesebb nyugdíjat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő nyugdíjasoknak viszi a postás: havonta 107 912 forintot, ami közel 36 ezer forinttal kevesebb, mint amennyit a Budapestiek kapnak. Ezek a különbségek azonban a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek nagyságával, és az eltérő szolgálati idővel magyarázhatóak.
Nemrégen arról írtunk „Nyugdíjasként szeretné az átlagbér másfélszeresét kapni?” című cikkünkben, hogy takarékoskodással 50%-al megnövelhetjük az államtól kapott nyugdíjunkat. Ha érdekli a téma, kattintson a linkre!
