A régiónkban Szlovákiában pörög a legjobban a hitelezés, Szlovéniában pedig a legkevésbé. A csehek hiteltartozása a legnagyobb a GDP arányában, a románoké pedig a legkisebb. A szlovákoknál a jelzáloghitelek, a bolgároknál pedig a vállalati hitelek részesedése nagy. A szlovén bankok tőkehelyzete a legjobb (a magyaroké is rendkívül jó), a bulgároké és a lengyeleké viszont a leggyengébb a térségben. A címben megfogalmazott kérdésre a válasz: a legnagyobb nettó (céltartalékkal korrigált) árréssel a mi bankjaink dolgoznak, vagyis arányaiban ők keresnek a legtöbbet az ügyfeleiken.
Egyre jobb teljesítményt nyújt a közép- és kelet-európai bankszektor, de az alacsony kamatkörnyezet és a szigorúbb szabályozás jóval szerényebb növekedést és profitabilitást ígér a válság előttinél. A magyar bankszektor kilátásai a régió nagy részéhez hasonlóan stabilak, de a hitelállomány jövőre még stagnálhat, az egyszeri tételektől megtisztított nyereség pedig csak mérsékelten emelkedhet. A Fitch közelmúltban közzétett, „2017 Outlook: CEE Banks” elemzése a fenti, nem nagy újdonságnak számító megállapítások mellett arra is rávilágít, milyen látványosabb eltérések vannak az egyes országok bankrendszerei között.
Látványos eltérések a régió bankrendszerei között
Miközben a szlovák, a cseh és a lengyel bankszektor hitelezése (Loan) is szép növekedést mutat, Bulgáriában és Szlovéniában lényegében még nem ért véget a hitelválság. Magyarországon éledezik a hitelezés, de 2017-re stagnálást vár a hitelminősítő. Ami az eladósodottságot illeti, a cseheknél a legnagyobb a magánszektor (Retail loans) GDP-arányos banki hiteltartozása, csak a lakosságot figyelembe véve viszont a szlovákoknál és a szlovéneknél. A magyar háztartások eladósodottsága ezen mutató alapján egyáltalán nem magas.
A Hitelállomány összetétele és az eszközminőség
A szlovák bankok hitelállományának közel felét a jelzáloghitelek (Mortgages) teszik ki, ez a legnagyobb a megvizsgált bankrendszerek körében. Bulgáriában ennek ellenkezője látható, ott a vállalati (Non-retail) hitelek dominálnak, és Magyarországon sem túl jelzáloghitel függő a bankszektor. A banki eszközminőséggel (Asset Quality) Bulgáriában továbbra is nagy gondok vannak, különösen azt figyelembe véve, hogy a céltartalékkal való fedezettség ott gyengének mondható. A magyar bankok konzervatívan céltartalékoltak.
Árrés és megtérülés
A legnagyobb eszközarányos árrést (Margin on Average Earning Assets) a magyar bankok érték el 2015-ben és 2016-ban is az elszámolt kockázati költségeket is figyelembe véve. A bolgár bankok a viszonylag nagy hitelezési veszteségeik (loan risk cost) miatt csúsztak le az élről. A tőkearányos megtérülés (Return on Average Assets – ROAA) tavaly a cseh, idén az első félévben pedig a magyar bankrendszerben volt a legnagyobb (2% felett). Az magyar első féléves adatot nem érdemes a jövőre kivetíteni, ugyanis számos egyszeri tétel növelte a hazai bankok nyereségét.
Tőkehelyzet
Tőkehelyzetét tekintve az ottani bankválság miatt nagyon feltőkésített szlovéniai bankrendszer áll a legjobban, a magyar bankok pedig a második helyen szerepelnek. A viszonylag magas hitelaktivitás miatt nem meglepő, hogy a szlovák és a lengyel bankok kevésbé jól tőkésítettnek számítanak a kockázatokkal súlyozott eszközérték (RWA) arányában. Ha a tőkehelyzetet a (céltartalékokkal nem fedezett) nem teljesítő hitelállományhoz viszonyítjuk, akkor a bolgár bankrendszer rendelkezik a leggyengébb tőkehelyzettel, a magyar bankrendszer ilyen jellegű kockázatai viszont egészen mérsékeltek.
Hitel-betét arány és a tőkefinanszírozás összetétele
Konzervatívnak tekinthető a bankrendszerünk a hitel/betét arány (Loans/Deposits) szempontjából is, de a régió többi bankrendszeréről sem mondható el ez alapján, hogy túl nagy kockázatvállalással hitelezne. Érdekes, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkent a magyar bankrendszer külföldi finanszírozása, de még így is nálunk a legmagasabb (21%) a külföldi források aránya a bankrendszer teljes kötelezettségén belül.
(Portfolió)
