Az abszolút hozamú alapok egyre népszerűbbek szerte a világon. Vajon miért? A költségek nagy szórást mutatnak.
A megtakarításaink kezelése komoly szakértelmet és időt kíván. Nem feltétlenül kell ezzel foglalkoznunk, hiszen az összes előtakarékossági számlán hozzáférhetünk aktívan kezelt, abszolút hozamú alapokhoz.
Sajnos, ezeknek a tranzakciós költségei általában magasabbak, mint a számlához elérhető más alapoké, vagy pedig csak prémium / privátbanki ügyfeleknek elérhetők. Cikkünkben a választáshoz nyújtunk segítséget.
Mi a nem aktívan menedzselt alapok hátránya?
Egy befektetési alap létrehozásakor meghatározzák az alap befektetési politikáját. Ez tartalmazza, hogy az alap milyen eszközökbe fekteti be a befektetők pénzét, és meghatározzák a vállalt kockázatok mértékét. Amikor eldöntjük, hogy pénzünket melyik befektetési alapba tesszük, a múltbeli hozamokat és a befektetési politikát nézzük, ez alapján hozzuk meg a döntést. A kisbefektetők többsége innentől kezdve hátradől, és bízik a jószerencsében.
Az alap kezelője nem térhet el ettől a befektetési politikától. Amikor másfél éven át zuhant a magyar tőzsde, az alapkezelők kezét megkötötte a befektetési politika, és nem vonhatták ki a pénzeket a magyar tőzsdéről, ezzel elkerülve a veszteségeket. A befektetők persze ki tudtak volna szállni az alapból, de ők ezt információhiány miatt nem tették meg.
A problémára a megoldás: az abszolút hozamú alapok.
Az abszolút hozamú alapok kezelőinek szabad keze van, saját belátásuk szerint alakítják a porfóliót, nyugodtan shortolhatnak (spekulálhatnak a részvények, vagy egyéb értékpapírok árfolyamesésére), vehetnek mindenféle vad származtatott terméket, devizapiaci tranzakciókkal próbálhatnak meg pénzt keresni, stb.
Jellemző hogy az abszolút hozamú alapok költségei magasak, hiszen az alapkezelői szakértelmet jól meg kell fizetni. Közös ezeknél az alapoknál, hogy a szokásos alapkezelői díjon felül sikerdíjat kérnek egy-egy jól sikerült tranzakció után.
Az „abszolút hozamú alap” kifejezés csupán egy gyűjtőfogalom. Sok ilyen alap található a magyar piacon, de ezek céljai, eszközei, és nem utolsó sorban az eredményei nagymértékben különböznek. Amikor abszolút hozamú alapot keresünk, fontos hogy olyan alapot válasszunk, amelynek befektetési elgondolásaival, kockázataival azonosulni tudunk.
Tényleg csodaszer?
Rossz hír, hogy még mindig nem találták meg a Szent Grált. Kevés olyan abszolút hozamú alap van, mely hosszú évek alatt is folyamatosan jól tudott volna teljesíteni. A legismertebb rossz példa erre a Goldman Sachs Alpha Alap, mely több éves mesés teljesítmény után hirtelen hatalmas veszteségeket szenvedett el, míg végül 2011 szeptemberében beolvadt egy másik alapba.
A hirtelen rossz teljesítmény mögött általában a túlzott mértékű pozícióvállallás áll, vagyis hogy teljesítménykényszer és/vagy rossz kockázatkezelés miatt túl nagy pozíciót vállal fel a portfólió kezelője. Magyarul mondva azért, hogy jó teljesítményt érjen el, túl nagy kockázatot vállal az alapkezelő. A legrosszabb ebben természetesen az, hogy általában mindenféle előjel nélkül és gyorsan történik meg a hozamromlás, ami miatt nehéz időben kiszállni.
Kétrészes cikksorozatunk befejező részében hét hazai nagybank NYESZ számáin elérhető abszolút hozamú alapok költségeit tekintjük át.
