Az emberek különböző életkorban különböző pénzügyi hibákat követnek el. A 20-as korosztálytól egészen a 60-as korosztályig bemutatjuk ezeket a hibákat és a megoldásokat.
A pénzhez való hozzáállásunk változik az életkorunknak megfelelően. A Wall Street Journal összegyűjtötte, hogy fiatalok vagy idősek hol hibáznak a pénzügyeiket illetően.
A pénzügyi bakikat három tényező változása indukálja:
- gazdasági helyzet változása
- demográfiai helyzet változása
- befektetési környezet változása
Íme, ezekre a változásokra néhány tipikus példa:
- A fiatal pályakezdőknek elvileg a kockázatosabb befektetési lehetőségeket lenne érdemes előnyben részesíteniük, hiszen nekik évtizedek alatt kell komolyabb vagyont felhalmozniuk. Viszont a mostani huszonévesek inkább biztonságra törekednek és konzervatív befektetési politikát folytnak.
- Napjainkban az emberek 30 éves korukig várnak az olyan nagy döntések meghozásával, mint a házasság vagy a gyerek. Ezek viszont nagyon komoly és komplex pénzügyi döntéseket vonzanak maguk után. Ráadásul ezek többnyire egyszerre történnek, így nem csoda, hogy sokan elbuknak benne.
- A 40-es éveiket taposók leginkább a lakásra vagy a házra felvett jelzáloghitel visszafizetésével bajlódnak. A törlesztőrészlet problémája pedig a nyugdíjkorra való öngondoskodást szorítja háttérbe.
- Azok, akik az 50-es éveikben járnak, hirtelen rájönnek, hogy az eddigi megtakarításaik nem fogják fedezni a nyugdíjas éveik költségeit, vagy azért, mert túl nagy lábon éltek, vagy azért, mert túl ambiciózus jövőképet álmodtak meg. Sajnos gyakori az olyan eset is, hogy egyszerűen nem tudtak félretenni a nyugdíjas életre.
A 20-as korosztály biztonsági játékosokból áll
Szakértők úgy vélik, hogy a felnőttkor kezdetén a kockázatosabb befektetések irányába kell elmozdulni. Viszont a mostani huszonévesek inkább elkerülik az ilyen lehetőséget. A felmérésből kiderül, hogy amikor arról kell dönteni, hogy mekkora kockázatú termékekbe fektessék nyugdíj megtakarításaikat, a fiatal munkavállalók konzervatív – kockázatkerülő portfóliót választanak.
Az elemzők többsége szerint ennek az az oka, hogy még nem sokat tudnak a pénzről, ezért választják a biztonságosabb portfóliókat. A felmérést készítők azt gondolják, hogy a 20-as éveikben járó fiataloknak egy céldátum alap lehetne a legjobb választás. Így az évek előrehaladtával folyamatosan csökkenne a portfóliójuk kockázata.
30-as korosztály: túl sok fontos döntés
Az emberek a legtöbb fontos döntéseiket a 30-as éveikben hozzák meg. Ilyen döntés például a házasság, a gyerekvállalás. Szakértői vélemények szerint ebben az életkorban az emberek elvárásai túl magasak. Ugyanis arra emlékeznek, hogy anno az ő szüleik ebben az életkorban milyen életszínvonalon éltek.
Ennek okán a mai 30-as korosztály hajlamos hitelkártya és egyéb tartozást felhalmozni, és inkább a költekezésre, mintsem a megtakarításra összpontosítanak. Továbbá helyzetüket az is nehezíti, hogy napjainkban a pénzügyek és pénzügyi termékek sokkal komplikáltabbak, mint korábban. Ezért sokkal nehezebb jó döntéseket hozni a pénzügyek területén.
40-es korosztály: óriási költségterhet cipel
Mire betöltjük a negyvenet, ugyan kevesebb kiadásunk lesz, de azok egyre komolyabbak. Igazán nagy költségekkel kell szembenézni. Sok 40-esnek komoly gondot jelent a jelzálogfizetés. A Wall Street Journal cikke szerint az emberek mégsem dolgoznak megfelelően keményen ahhoz, hogy megszabaduljanak tartozásaiktól. Ennek következtében a nyugdíjcélú megtakarításokra nem jut pénz.
Szakemberek szerint jó megoldás lenne, ha az érintettek úgy strukturálnák át jelzáloghiteleiket, hogy azokat minél hamarabb vissza tudják fizetni. Még akkor is, ha ennek árán ezekben az években a kevesebb nyugdíjcélú megtakarítást tudnának fizetni. Ez azért lenne jó, mert így több idő és pénz maradna a nyugdíjra való felkészülésre és az kimondottan fontos ennek a korosztálynak.
A 40 plusz korosztály „problémája”, a gyermeknevelés. Ilyenkor már az egyetem vagy főiskola is aktuálissá válik. Ezt fokozza az úgynevezett „szendvics-hatás”. Ez azt jelenti, hogy már nem csak a saját gyerekeikről kell gondoskodniuk, hanem a megöregedő szüleikről is. A késői gyermekvállalással ez a két kötelezettség kezd egybefolyni, míg régebben nagyobb időtáv volt a kettő között.
50-es korosztály: nyugdíjcélú megtakarítás terén rosszul áll
Ezekben az években szoktak az emberek ráeszmélni, hogy alig, vagy egyáltalán nincs félretett pénzük a nyugdíjas évekre. Mivel emelkedik a születéskor várható élettartam, ezért a szakértők úgy vélik, hogy a nyugdíjra összegyűjtött vagyonnak ideális esetben 40 évre kellene elegendőnek lennie. Általában is gondot okoz, hogy az 50-es korosztály olyan életszínvonalat enged meg magának, amit a nyugdíjas éveikben nem tudnának fenntartani, továbbá sokan ebben a korban kezdenek bele egy új vállalkozásba, ami nagyon komoly kockázatot jelent.
Meg kell tanulni a kockázatelemzés minimális tudnivalóit. Reálisan át kell látni a pénzügyi lehetőségeket, és komolyan kell venni a nyugdíjas évekre történő felkészülést, akár pénzügyekben jártas szakember bevonásával.
60-as és a 60 pluszos korosztály: nem kér a pénzügyi segítségből
A szakemberek véleménye, hogy az emberek 53 éves korukig képesek megfelelő pénzügyi döntések meghozatalára. Ezután egy a normális szellemi leépülés veszi kezdetét. A probléma következtében a szenior korosztály hajlamos felülértékelni saját pénzügyi ismereteit és nem kér segítséget. Így születnek a rossz pénzügyi döntések.
Fontos, hogy időben beszerezzék a számukra kellő információkat, és ne szégyeljjenek tanácsot kérni, hogy elkerüljék a rossz döntések tragikus pénzügyi vonzatát.
