Állampapírral minimális kockázat mellett igen szép kamatokat lehet elérni. Ám egy elkapkodott döntéssel bukhatunk is vele. Ugyanis a visszaváltási árfolyam alacsonyabb lehet a névértéknél.
2016-ban az állampapír szinte az összes befektetési formát maga mögé utasította.
Ugyanis:
- kedvező hozamot biztosít
- a költségei nem eget rengetőek
- minimális kockázattal lehet pénzt fialtatni általuk
Viszont, az állampapírnak is van egy futamideje. Természetesen az ember úgy indul neki a befektetésnek, hogy ezt a futamidőt be is tartja. Viszont előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor valami miatt gyorsan pénzre van szükségünk.
Hogyan működik az állampapír visszavásárlás?
Abban az esetben, ha állampapírunkat az államkincstárnál vásároltuk, akkor a forgalmazó a nettó vételi árfolyam és a felhalmozott kamatok összegéből keletkező bruttó vételi árfolyamon veszi vissza a papírt. Ez a jó hír, ugyanis az addig felhalmozott kamatról nem kell lemondani.
Sajnos van rossz hír is!
A lakossági állampapíroknál a másik komponens, a nettó vételi árfolyam minden esetben névérték alatti (BMÁK, PMÁK: 98%, KKJ: 99,5%). Ebből kifolyólag érdemes úgy időzíteni a visszavásárlást, hogy ezt a különbözetet a felhalmozott kamat kitermelje.
A Portfolio szakemberei úgy vélik, ha a lakossági állampapírok kibocsátás utáni 365. napon van kamatfizetés, akkor legalább az alábbi táblázatban látható időtartamig érdemes megtartani állampapírjainkat, annak érdekében, hogy ne vesztünk pénzt:
