A talp és lábfájdalom mindig kellemetlen, főleg, ha már a mindennapi jövés-menésben is akadályoz!
A láb számos elváltozással érintett végtag, melyeknek komoly kihatásuk lehet a gerinc állapotára és a mozgásra.
A tünetek hátterében legtöbbször a sarokcsonton tapadó lágyrészek gyulladása áll
Egészséges lábszerkezet esetén a láb boltozatainak megtartását elsősorban az izomzat végzi, kisebb mértékben a láb egyéb elemei (szalagok, kötőszöveti elemek). A hosszboltozatot tartó egyik ilyen alkotórész a sarokcsontról kiinduló és a láb elülső részén végződő erős, kötőszövetes lemez.
Ha jó az izomzat, ez a lemez normál terhelést kap
Amennyiben viszont a láb boltozatait tartó izomzat meggyengül, nagyobb terhelés hárul erre a területre, mely minden lépésnél túlfeszül, és a sarokcsontnál begyullad. Legtöbbször emiatt, a jelentős fájdalom miatt jelentkeznek a páciensek az ortopéd szakrendelésen.
A sarok sarkantyú kezelésére több módszer létezik
Mivel az alapprobléma a talpi kötőszövet túlterhelése, a tehermentesítés rendszerint jó hatású. Felnőttkorban lúdtalpbetétet kell hordani, az egyedileg kialakított betét a boltozatokat alulról megtámasztja, csökkenti annak túlfeszülését, ezzel a sarokcsonti csonthártya izgalmát. Amennyiben a talpbetét nem elég, segíthet valamilyen nem szteroid gyulladáscsökkentő adása és az érintett terület terápiás röntgenbesugárzása.
Ha ezek a módszerek nem hoznak eredményt, akkor a saroktájra adott, helyi szteroid injekciós kezelést választjuk. Megkísérelhető még a fizioterápia is. Végül, ha már mindent kipróbáltunk, de a panaszok nem szűntek, utolsó lehetőségként a műtét is szóba jön. A beavatkozás lényege a gyulladt, túlfeszülő kötőszöveti lemez bemetszése, meglazítása és – a közhiedelemmel ellentétben – nem a meszes sarkantyú levésése. A talpbetét viselése a beavatkozás után is szükséges.
