A BEVA mellett létezik egy másik alap is, ami védi a befektetett pénzünket, abban az esetben, ha valami gond lenne a pénzintézettel. Ez az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)
A 40Plusz A befektetés jó dolog. De mi védi a félretett pénzünket? Első részben a Befektető-védelmi Alap (BEVA) működéséről volt szó.
Az OBA-ról dióhéjban
Az Országos Betétbiztosítási Alap 1993 óta működik. Szokták emlegetni a betétesek korszerű védelmi vonalaként is. A BEVA-hoz hasonlóan az OBA is a tagintézetek befizetéseiből tudja finanszírozni a kifizetéseit.
OBA tagjai
- bankok
- hitelintézetek
- takarékszövetkezetek
- lakástakarékok
Milyen esetben jó az OBA?
A közvetlen állami garancia megszűnése után lépett színre az OBA. Az alap a garancia arra az esetre, ha a szolgáltató, akinél pénzbetétünk van, valamilyen oknál fogva fizetésképtelenné válik. Az OBA bizonyos összeghatárig fedezi a kárunkat.
Mekkora összegre lehet számítani a pénzintézet bedőlése esetén?
Az alap minden olyan betét után fizet kártérítést, amelynél a tulajdonos személynév szerint azonosítható (természetes vagy jogi személy). Ennek megfelelően ha valaki ugyanannál a pénzintézetnél természetes személyként és jogi személyként (cégként vagy egyéni vállalkozóként) is vezet egy-egy számlát, akkor az két külön személynek számít.
Az OBA egy személynek egy hitelintézetnél 100 000 eurónak megfelelő forintot fizet ki kártalanítás gyanánt.
Tehát a fentieknek megfelelően, ha a megtakarítónak egyidejűleg több szolgáltatónál is van pénzbetéte, minden egyes intézetnél jogosult a kártalanításra az elérhető maximális összegig.
Ha a károsult rendelkezik jogi és természetes személyiséggel (és van betéte) akkor természeten kétszeresen is jogosult a kártérítésre. A 100 000 eurós limitet a tőke és a kamata nem haladhatja meg, ugyanis az ezt meghaladó részt már nem térítik. Továbbá az esetleges tartozást és a kamatadót és az EHO-t levonják a térítés összegéből.
Az OBA védőhálója nem csak a pénzbetétekre terjed ki.
A kötvényeket, lakástakarék-pénztárakat is védi, de nem terjed ki az értékpapírokra és az önkéntes nyugdíjpénztárakra (hiszen ők nem gyűjtenek betétet) és a lízing cégek sem tartoznak bele ebbe a körbe.
Hazánkban az összes helyi bank és takarékszövetkezet az OBA védelmét élvez.
Ami a devizát illeti, csak az EGK és az OECD tagországok devizái kapnak OBA védettséget, és ezeket az összegeket is forintban fizetik ki.
Mi történik, ha nincs elég fedezete a védelmező alapítványnak?
Előfordulhat ilyen eset is, főleg ha több kisebb, vagy egy-egy nagyobb szolgáltató jelent csődöt. Sajnos volt erre már példa a brókerbotrányok esetében. Ilyenkor az alap áthidaló hitelt vesz fel, vagy pótbefizetésre szólítja fel a tagjait, vagy hitelt is felvesz és a tagokat is plusz befizetésekre szólítja fel.
