Vegyes alapokkal akár 8%-os hozamot is el lehet érni. Megközelítőleg 761 milliárd forintos ügyfélvagyonukkal jelenleg a negyedik legnépszerűbb alapcsaládnak számítanak Magyarországon.
A vegyes alapokat szokták az „alapok alapja”-nak nevezni. Az ilyen típusú befektetési alapok portfóliója jellemzően nem egyedi értékpapírokból, hanem más befektetési alapok befektetési jegyeiből áll. Ezen konstrukción keresztül a kockázatmegosztás még hatékonyabbá tehető, ugyanis az alapban szereplő befektetési jegyek már önmagukban is több különböző értékpapírt foglalnak magukban. Ennek köszönhetően, még egyszerűbben osztható meg az egyedi értékpapírokban rejlő kockázat.
Honnan jön a vegyes alap elnevezés?
Az lapkezelők részben kockázatkerülő eszközökbe, például bankbetétekbe, kötvényekbe, részben pedig részvényekbe fektetnek.
Az értékpapírok három kategóriába sorolhatók:
- Kötvénytúlsúlyos / óvatos: minimum 65%-ban tartalmaznak kötvényeket, a maradék 35% vagy részvény, vagy 20%-os felső határig nem részvény típusú eszköz. Ez lehet, ingatlan, pénzpiaci eszköz, árupiaci eszköz.
- Kiegyensúlyozott: 35 – 65% között tartalmaznak kötvényeket. A portfólióban 40% lehet a nem-részvény típusú eszköz.
- Részvénytúlsúlyos / dinamikus: legfeljebb 35%-át alkotják kötvények, a nem-részvény típusú eszközök legfeljebb 40%-át tehetik ki a portfoliónak.
Hazánkban kezelt jelenleg is forgalmazott vegyes alapok teljesítménye az elmúlt öt évből
A fenti ábrán csak azok az alapok szerepelnek, amelyeknek volt minimum ötéves hozama.
Jó, ha tudja a befektetésekről
A múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve, továbbá célszerű az alapok költségeit is figyelembe venni, mielőtt ezekbe fektetünk. Mindehhez segítségére lehet „Kiderül mennyi az annyi” című írásunk. Amely iránymutatást ad ahhoz hogyan kell felmérni a befektetések kockázatait, teljesítményeit és költségeit.
