Számos pénzügyi jogszabályt módosult. Kétrészes cikkünkben összefoglaljuk a biztosítási és a nyugdíjpénztári változásokat. Az első részben bemutatjuk, milyen változások lesznek az életbiztosításoknál.
A törvényjavaslat célja, hogy az érintet piaci szereplőkre – biztosítók, bankok nyugdíjintézetek – vonatkozó szabályozás egyes elemeit felülvizsgálja, valamint egyes európai uniós jogi aktusok a hazai jogba átemelődjenek. Így a törvényjavaslat számos – hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, nyugdíjpénztári területre vonatkozó – jogszabály módosítást tartalmaz. Ehhez kapcsolódóan szükséges a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó MNB-ra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása is. Ezért került módosításra a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény is. – olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában.
Újabb állomásához ért az etikus életbiztosítási koncepció
Az Unit linked biztosítások változásáról legutóbb a „Kiderül mennyi az annyi” című cikkünkben számoltunk be. Ezeknek a változásoknak a hátterében az etikus életbiztosítási koncepció állt. Az etikus életbiztosítási koncepció célja, hogy segítse a fogyasztókat a biztosítási termékek összehasonlításában – megítélésében. A mostani változás nem az MNB ajánlásaként vagy rendeletként lép életbe, hanem törvényi szintre emelik az életbiztosítások szabályozását. A törvény:
- átláthatóvá teszi az életbiztosítások költségeit
- előírja, hogy az ügyfél befizetéseinek mekkora részét kell befektetni
- új szabályozás lép életbe az életbiztosítások visszavásárlási értékére vonatkozóan
Az átláthatóságot segíti elő az a törvényelem amely előírja a biztosítóknak, hogy tüntessék fel pontosan, hogy a szerződés milyen költsége pontosan mire megy el.
Íme:
„A biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot, továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást úgy megnevezni, hogy abból, illetve a kapcsolódó meghatározásból egyértelműen megállapítható legyen ezek célja és mögöttes tartalma.”
A passzust némiképp nehéz lesz átültetni a gyakorlatba: ugyanis a biztosító nem tud minden apróságot, (tollat, irodabérletet), vagy éppen nem apróságot (Vegas-i motivációs utat) lebontani minden ügyfélszerződésre.
Azért az elvárható, hogy az olyan kreatív költségelemek, mint a „bónuszalap” megszűnnek és inkább az lesz jellemző, hogy az ügynöknek és a biztosítóknak fizetett jutalékot ezentúl például értékesítési költségnek nevezik. Azért már ma is van olyan társaság, amelyik így tesz.
Továbbá azt is fel kell tüntetni a jövőben, hogy a beérkezett éves díjak mekkora részét kell majd minimálisan befektetnie a biztosítónak.
Mutatjuk, hogyan néz ki ez egy unit-linked szerződés esetén számokban:
- első éves díjának 20%-át,
- második éves díjának 50%-át,
- a harmadik és minden ezt követő díjának pedig legalább 80%-át kötelező lesz a biztosítónak befektetnie a kockázati díjrész levonása után.
Ez azért előnyős a fogyasztó számára, mert így a biztosítók már nem tudják lenyelni egy az egyben az első pár éves díjat. Vagyis, a három év költsége összesen maximum a befizetett díjak fele lehet, egy éves díj 150 %-a.
Forrás: Törvényjavaslat, Portfolió
Mindez az jelenti, hogy ugyan csak közvetett módon, de az életbiztosítások költségeit is korlátozni fogják. Igaz, valójában ez lényeges változást okozni csak néhány kifejezetten drága biztosítási termék esetén fog, a biztosítások nagy részét várhatóan nem teszi sokkal olcsóbbá. Az új szabály lehetőséget ad arra, hogy a biztosító akár 20%-os éves költséggel dolgozzon a futamidő végéig.
A portfolio.hu értelmezése szerint, ez azt jelenti, hogy a visszavásárlási táblázat sem vonatkozhat erre a díjrészre. A biztosítónak akkor is ki kell fizetnie az ügyfél megtakarításának legalább 20 százalékát, plusz a hozamot, ha első évben vásárolja vissza a biztosítást, a harmadik évtől pedig ez az arány 80%ra emelkedik.
A megtakarítási jellegű, nem befektetési egységekhez kötött – például hagyományos vagy vegyes – életbiztosítási szerződésekre közvetlen visszavásárlási érték-szabályozás vonatkozik a jövőben. Ha az ügyfél valamely maradékjogával él:
- az első éves díj legalább 20%-a,
- a második éves díj legalább 50%-a,
- a harmadik éves és az összes többi befizetett díj legalább 80%-a jár vissza az ügyfélnek.
A cikk folytatásába a nyugdíj pénztári változáskról fogunk beszámolni.
(a portfolio.hu összeállítása alapján)
