Napjainkban ugyanúgy zajlanak ipari forradalmak, mint annak idején, amikor feltalálták a gőzgépet. Most megy végbe a negyedik ipari forradalom. Az új üzleti modellek átrajzolják az iparágakat. Ilyen például a személyszállítás területén megjelenő, mostanság nagy port kavaró UBER. Bizonyos szempontból kevesebb reflektorfényt kap egy újfajta befektetési szisztéma, az otthonról végezhető online kereskedés, amivel könnyen elérhetővé váltak a nemzetközi tőkepiacok. Otthonunk kényelméből adhatunk megbízást kedvenc termékeinkre, akár egy táblagépről is, egyetlen kattintással.
Mit kínálnak ezek a rendszerek?
Széles portfoliót, döntéstámogatást, testre szabható kereskedési felület és mindenek előtt közvetlen hozzáférést a világ tőzsdéihez.
Példa a kereskedési lehetőségekre
- Nemzetközi részvények (USA, Kanada, Európa, Ázsia)
- Határidős indexek (DAX, Eurostoxx50, S&P500, Dow Jones, Nasdaq)
- Határidős nyersanyagok (Olaj, Kakaó, Ezüst, Kávé, Narancslé, Arany)
Vannak szakértők, akik felhívják a figyelmet ennek az új kereskedési módszernek a veszélyeire.
Milyen veszélyekre kell gondolni?
Például a február elején bekövetkezett LinkedIn-részvények váratlan esésére. Történt ugyanis, hogy a negyedéves eredmény megjelenése után az előző napi záróárhoz képest 40%-kal lejjebb nyitott a LinkedIn-részvény.
Ez hatalmas esésnek számít, és két szempontból is meglehetősen ijesztő.
- Egyrészt azért, mert ha ilyen rövid idő alatt ekkora mozgások vannak, akkor ez a kockázat gyakorlatilag semmilyen lehetséges hozam mellett nem elfogadható.
- Másrészt, ha a befektető meg is fogadja a szakértők tanácsát, miszerint alkalmazzon veszteséglimitáló stopot, itt az sem segít.
A gyakorlatlan befektetőket tényleg elragadja a hozaméhség?
Nehéz a befektető dolga, ha a normál piaci kockázatokat úgy akarja kezelni, ahogyan pár évvel ezelőtt, vagy az elmúlt évtizedekben tette. Ugyanis itt is jelentős változások történtek, mint mindenütt a világban.
A váratlan, nagymértékű elmozdulások esélye megnőtt, olyan befektetéseknél is (nagyobb, komolyabb részvények, egyes kötvények), ahol ez korábban elképzelhetetlen volt.
2008 óta végtelenül alacsonyak, esetenként negatívak az úgynevezett kockázatmentes eszközök hozamai, ezért óriási hozaméhség alakult ki. Ez megnövelte a keresletet a kockázatosabb kötvények iránt is, valamint a részvénypiacra terelte a pénzt, ahol az árak magasra emelkedtek, egyes esetekben markánsan elszakadtak a fundamentumoktól, a cég profittermelő képességétől. Nem csoda, hiszen az üzleti világban minden összefügg mindennel, kölcsönhatások mozgatják az eseményeket.
A könnyelmű döntések a kialakult helyzet okai?
Hét éve fennálló tendencia, hogy a befektetők megvesznek egy-egy értékpapírt, ha az 8-10 %-os hozamot ígér, és könnyelműen eltekintenek attól, hogy megvizsgálják, mi áll mögötte. Hogy csak a hazai piacon maradjunk, ott voltak a Quaestor, a BTel vagy akár az E-Star kötvényei. A részvények piacán pedig arról lehet szó, hogy egyes papírokhoz, minden hosszantartó emelkedésnél legendákat kezdenek gyártani. Sokszor a végtelen növekedési kilátásokkal csábítják a befektetőket. Ez megmagyarázza némelyik papír teljesen extrém árazását. Kiszámítják, hogy a hatalmas növekedési ütem mellett mikor lesz már nem annyira drága a részvény. De a növekedés vagy megvalósul, vagy nem. Jelen helyzetben sérülékenyek a piacok, és kis változás is eredményezhet olyan helyzetet, mint amilyet a LinkedIn esetében láttunk.
Cikkünkkel senkit nem szeretnék elrettenteni a feketedésektől vagy a befektető robotok segítségével történő kereskedéstől. Hogy hol van az igazság, melyik a jó út, meg kell megtapasztalnia.
Viszont nagyon kíváncsiak vagyunk az Önök véleményére is ebben a témában.
{TOS9P}
