Nagyon nehezen kezdtem el ezeket a sorokat írni, mert semmi kedvem nem volt relativizálni a gyerekkori testi-fizikai abúzust úgy, hogy az utóbbi időben nagyon sok korábbi eset került napvilágra.
Inkább szeretnék kicsit visszautazni a múltba. Abba a múltba, amikor még az évtizedet úgy neveztük, hogy nyolcvanas évek.
Akkoriban sok-sok gyerekkel együtt a Labda utcai Általános Iskolába jártunk a Terézvárosi templom mellé. A suli mára már nyilván más néven fut, de nekünk mindig is a Labda marad. Mi Labdások összetartottunk, azóta is van egy erős mag, akikkel még egy suliba jártunk.
Nem tudom -mert csak mostanában kezdtem el járni szakemberhez egészen más dolog miatt-, hogy mondjuk Matyi bácsi (a technika tanár) felénk dobott brutális méretű kulcscsomójának a fejünkön koppanása miatt vagyok-e ilyen ember ma, mint amilyen vagyok, de tény, hogy mai szemmel biztosan furcsa nevelési módszernek lehet a „repül a nehéz kulcscsomó” módszerét nevezni, de anno hatásosnak bizonyult.
Suttyó módon viselkedtünk, meg is volt a retorzió hamar. Vagy a kulcs koppant valamelyik testrészünkön, vagy pedig Matyi bácsi jogarléce a körmünkön.
Fájt.
Hogyne fájt volna, de nem a minket ért traumák miatt nem mondtuk el otthon, hanem azért, mert attól tartottunk, hogy ha kiderül, miért dobálózott a technika tanár a kulcsaival, akkor még otthon is kapunk a fatertól valami finomat.
Semmilyen párhuzamot nem kívánok vonni, de mégis csak érdekes, hogy min ment keresztül csak a pedagógus szakma pár évtized alatt. A nyolcvanas évek előttről annyi ismeretem nincs, de valahogy azt sejtem, hogy voltak ennél is keményebb dolgok is.
Csak olvasmányaimból ismerem a kukoricára térdeltetés hatásos gyermeknevelő módszerét, de továbbra sem tudom, hogy az akkor, abban a közegben minek számított. Nyilván sejtem. Ahogy azt is sejtem, hogy az őskori módszerek kifejezés az őskorban biztosan értelmüket vesztették.
Annyit tudok, hogy amikor szegény Mimi néni (énektanár) megpofozott valami beszólásomért, akkor simán visszaadtam neki a pofont kb. egy másodperc múlva. Kaptam is egy igazgatói intőt. Otthon még csak le sem szidtak miatta.
 megpofozott valami beszólásomért, akkor simán visszaadtam neki a pofont kb. egy másodperc múlva.){kind=link}