Hallottunk már róla, de tudjuk mi az? Tudjuk, hogy a karácsony a keresztény történelmű társadalmak egyik legismertebb és legfontosabb ünnepe, de talán csak sejtjük, hogy nem mindenhol decemberre esik az ünneplés. Akadnak olyan országok, ahol a nagy ünneplés egészen 13 nappal később esedékes, mint nálunk. December 25-e helyett január 7-e a kijelölt nap.
Na de miért?
Az első gondolatunk, amikor azt halljuk, hogy január hetedikei karácsony könnyen lehet az „orosz karácsony”. Akinek ez jutott először eszébe nagyon közel jár teljes igazsághoz. Az ortodox keresztény társadalmak ünnepe a januári karácsony. Ebbe nem kizárólag Oroszország tartozik bele, hanem például még Ukrajna vagy Fehéroroszország is.
A dátum béli különbségnek egy nagyon egyszerű oka van, ez pedig nem más, mint a Julius Caesar által megalkotott Juliánusz-naptár, ami mind a mai napig meghatározó alapja az ortodox kereszténység időszámításnak.
Ma a világ nagy részén (így általunk is) használt Gregorián- naptár adaptálását a történelem során többször is elutasította az ortodox keresztény egyház és ragaszkodott hozzá, hogy az ünnepeiket a Juliánusz-naptárra alapozzák.
Ünnepi szokások Oroszországban
Hagyományosan január 6-án este kezdődik az ünnepség. Ezt a napot egy böjti időszak előzi meg ami negyven napig tart. Hatodikán a családok rákészüléssel és karácsonyi misén való részvétellel várják egészen estig a „betlehemi csillag” megjelenését. Amikor megjelenik az első csillag az égbolton, ami egyben a böjti időszak végét is jelöli, a családok leülnek elfogyasztani egy szigorúan 12 fogásból álló vacsorát. A 12 fogás a 12 apostolt hivatott jelképezni. Az ünnepi asztalon találhatunk savanyú uborkát, savanyú káposztát, almakompótot, pirogot, halat és még néhány ínycsiklandó hagyományos orosz étket.
Ma természetesen nem mindenki tartja ezeket a szokásokat, így fogások teljes tárháza lehet része a vacsorának mindenki saját ízlése szerint. Ahogy egyes családok a hagyományokat választják, úgy mások a saját szokásaikkal ünnepelnek. Sokan nem követik a böjtöt és nem járnak templomba, de a karácsony az ő ünnepük is, amit a szeretet, az elfogadás és a tolerancia ünnepének tekintenek.
Más vonzatában nem igazán különbözik az ünneplésük attól, amit mi, mint „karácsony” ismerünk. Ugyanúgy díszítenek fát, ajándékoznak, sütnek-főznek és ugyanúgy fő csapásvonalként az ünnep elsősorban a szeretetről, megbocsájtásról és békéről szól.
Jövendőmondás
Külön érdekes még, egy a keresztény idők előttről fennmaradt szokás is ami mind a mai napig jelen van rengeteg orosz család életében.
Hagyományosan a jövendőmondást fiatal hajadon nők végezték, akik vagy egy házban, vagy egy orosz szaunában gyűltek össze éjszakára (a házas nők és a férfiak nem vehettek részt a rituálén).
A kizárólag gyertyafénnyel megvilágított helységben töltött éjszaka során a gyertyák kiöntött folyékony viaszának formájából próbálták megjövendölni egymásnak és családjuknak, mi is vár rájuk az elkövetkező évben.
Ma azonban nem csak ezt a formáját gyakorolják a jóslásnak. Családi körökben felkapott a tealevelekből vagy kávémaradékból történő jövendőmondás is karácsonykor.
Ha nem elég…
Ha valaki úgy érzi számára nem elég a novembertől tartó karácsonyi fennforgás és még szilveszter után is szívesen megtartaná a karácsonyi hangulatát, egész egyszerűen csak követheti az ortodox karácsonyi ünnepléseket vagy hivatkozhat arra, hogy ő bizony megduplázza a karácsonyi ünnepét még egy január hetedikei eseménnyel is, hiszen az még bőven karácsony.
