11.5 C
Budapest
szombat, január 16, 2021

Ne üljünk fel a túlzott elvárások tengerére karácsonykor!

A karácsony rendszerint jóval több plusz terhet ró az édesanyákra, a háziasszonyokra. Több takarítás, még több sütés, főzés, több tennivaló kerül arra...

Friss

Hagyományos emberi értékeket skandálok

Segít lezárni a múltat és felépíteni az embereknek önmagukat. Nagyinterjú dr. Váradi Éva coachcsal, aki éppen franchise rendszert épít, nemzetközi akkreditáción dolgozik,...

Három nő – egy projekt

Pillanatok alatt eldöntötték, hogy Juli lesz a szóvivő. Mikor megkérdezem, miért ilyen egyértelmű, csak nevetnek. 16 éve dolgoznak együtt, ismerik egymást kívül-belül,...

Munka mellett tanulni, vagy tanulás mellett dolgozni? Ez itt a kérdés!

Nem ördögtől való, hogy diákok, egyetemi hallgatók iskola mellett munkába is járnak. Számos előnye lehet, ha valaki bevállal egy kis „pluszt” a...

Hogyan NE dőljünk be a saját, vagy épp mások hülyeségének?

Fogyást ígérő tapaszok, kencék, sokat ígérő, ámde megtévesztő posztok, több oldalas újságcikkek, amelyek emberek ezreihez, ha nem százezreihez jutnak el. Kell ez...

Húszévesen, két gyerekkel

Balival tavaly együtt kezdtük a gimnázium utolsó évét, amikor kiderült, hogy márciusban, még az érettségi előtt édesapja lesz két kislánynak. A felesége Bori, húszévesen hozta világra a babákat. A fiatal szülőpár ikreikkel Bali szüleinél laknak Budapest második kerületében. Egy szerda délután meglátogattuk őket, hogy elbeszélgessünk velük az eddigi tapasztalataikról.

Tervezett gyerekek voltak?

Bali: Nem. Még korábban beszélgettünk arról, hogy a jövőben szeretnénk gyereket, de nem ilyen korán.

Mi volt az első gondolatotok, mikor megtudtátok, hogy szülők lesztek?

Bori: Már két hónapos terhes voltam, mikor megcsináltuk a tesztet, persze addigra már sejtettük, hogy pozitív lesz. Ekkor Balival nagyjából egy éve voltunk együtt. Először megijedtünk, hiszen még én is sokszor gyerekként gondolok magunkra, de ezt az érzést hamar örömteli várakozás váltotta fel.

Felmerült bennetek, hogy nem tartjátok meg őket?

Bori: Nem. Én mindig úgy voltam vele, hogy egy ilyen helyzetben biztosan megtartanám a gyereket.

Bali: Én nem gondolkoztam ezen előtte, de számomra sem volt kérdés, hogy így döntünk.

Hogy reagáltak a hírre a szüleitek?

Bali: Viszonylag későn, decemberben mondtuk el, először Bori szüleinek. Ők elég jól fogadták, az édesapja ekkor már sejtette is. Az én szüleim két héttel utána tudták meg, ők nem jutottak szóhoz. Egyáltalán nem gyanították, sokkolta őket a hír, de kis idővel nekik is sikerült feldolgozni. Ekkor viszont még nem tudtuk, hogy ketten lesznek.

Milyen érzés volt megtudni, hogy ikrek?

Bori: Nekem volt egy sejtésem, hogy ikrek lesznek, de így is meglepett, amikor beigazolódott.

Bali: Az első gondolatunk nem az volt, hogy kétszer olyan nehéz lesz, hanem hogy kétszer olyan jó. Ezt a hírt már jobban fogadták a szüleim, hamarosan fel is ajánlották, hogy Bori hozzánk költözzön, és hogy a babák is ide szülessenek.

A barátoknak, ismerősöknek mi volt a reakciója?

Bori: Elég vegyes. Mindenki örült, és rögtön sok támogatást kaptunk, de volt, aki felelőtlennek tartott minket.

Bali: Az elején nem akarták elhinni, azt hitték, csak viccelek. Amikor viszont megmutattam az ultrahangfelvételeket, és a szalagavatómon látták Bori hasát, már nem kételkedtek.

Mikor döntöttétek el, hogy összeházasodtok?

Bali: Már előtte is tudtuk, hogy össze akarunk házasodni, de ez így a tervezettnél korábban történt meg. Úgy gondoltuk, hogy jobb a babáknak nyugodt, családias környezetbe születni.

A vírushelyzet milyen hatással van az életeteknek erre a szakaszára?

Bori: Nagyon rosszul érintett, hogy Bali nem jöhetett be a szülésre, és utána sem, amíg a kórházban voltunk. Később viszont inkább kedvezően hatott, mivel Balinak nem kellett bejárnia a gimibe. Sajnálom, hogy nem tudunk sokat kimozdulni, csak a családomat szoktuk meglátogatni Piliscsabán, és a környéken sétálgatunk.

Hogy sikerül egyeztetni a szülőséget a tanulással és összességében a fiatalsággal?

Bori: Eleinte fel sem merült bennem, hogy nem tudom kiélvezni a fiatalságot, annyira el voltam foglalva a babákkal. Pár hónapja gondoltam csak arra, hogy azért jó lenne úgy elmenni a barátaimmal, hogy közben nem kell a lányok miatt aggódnom. Persze ezek nem hosszan tartó gondolatok, nagyon boldog vagyok velük, és így is sikerül találkozni ismerősökkel babázás keretein belül.

Bali: Most csak minden második héten kell bejárnom az egyetemre, de az is elég intenzív a távoktatás miatt. Amikor vége egy ilyen tanulással teli napnak, akkor próbálok rögtön segíteni Borinak a gyerekekkel vagy a házimunkában. Néha hiányzik az éjszakai élet, persze kinek nem hiányozna így, tizenkilenc évesen. Ilyenkor viszont mindig arra gondolok, hogy van két kisbabám, és ez most ilyen, ha akarom, ha nem, de amúgy is akarok velük foglalkozni.

Bori, te hogy állsz hozzá a továbbtanuláshoz?

Bori: Éppen elkezdtem egy rajziskolát, amikor terhes lettem, így azt nem tudtam befejezni. Mindenképpen vissza szeretnék menni tanulni, arra gondoltam, hogy pár év múlva jelentkezek egy levelező képzésre.

Éreztétek azt, hogy pár hónap alatt mintha éveket öregedtetek volna?

Bori: Nem különösebben. A szülőség minden korban ugyanaz, nem olyasvalami, amihez idősnek kell lenni, hanem egy nagyon ösztönös dolog. Ahhoz, hogy tudjam, mire van szüksége a babának, vagy hogy törődjek vele és szeressem, nem kell diploma se nagy élettapasztalat.

Bali: Én talán soha nem is fogok igazán felnőni. De ha egyszer az ember fejben eldöntötte, hogy anyuka vagy apuka lesz, akkor igazából már nincs mit elrontani, minden jön magától.

A szüleitektől mennyi segítséget kaptok? Boldogulnátok nélkülük?

Bori: Minden segítség nélkül biztosan nem boldogulnánk. Rengeteget segítenek Bali szülei és az enyémek is. Próbáljuk őket sokszor meglátogatni Piliscsabán, nagyon szeretik őket. Amíg terhes voltam, végig ott laktam, és együtt vártuk őket, így éles váltás volt, amikor ideköltöztem Baliékhoz.

Ki tudtok emelni egy dolgot, ami a legnehezebb?

Bori: Az, hogy nem tudok kettészakadni. Ritkán van, hogy egyszerre akadnak ki a babák, de olyankor nagyon szeretnék mindkettőjükkel lenni.

Bali: A fáradtság. Főleg Borin látom, de amikor ő hulla fáradt, én is rögtön az leszek. Nehéz, de aztán belegondolok, hogy mi az oka ennek. Jó, hogy azért vagyok fáradt, mert két kislányt nevelek, nem azért, mert napi tizenkét órát dolgozok éhbérért, vagy mert súlyos beteg vagyok.

Mi a legjobb a szülőségben? Mit adott hozzá ez az életetekhez?

Bali: Amikor új, erős kötődés alakul ki valakinek az életében, legyen az akár barátság, szerelem vagy szülővé válás, az mindig fordulópontot jelent. Átértékelődnek a dolgok, és kicsit letisztul minden. A szülőség egyes dolgokban teljesen más nézőpontokat mutat. Eddig lehetett lébecolni, de most elsősorban a gyerekekre való tekintettel kell az embernek szerveznie az életét.

Bori: Ez lehet, hogy nyálasan hangzik, de ez a feltétel nélküli szeretet, amit megtapasztal a szülő a gyerekével. Attól még hogy nyakig kakis és üvölt, ugyanúgy szereted, és ez tanít egy nagy dolgot, csak nehéz megfogalmazni.

Bali az ikrekkel

Hány gyereket szeretnétek?

Bali: Még régebben, mikor nem tudtuk, hogy Bori terhes, ötben egyeztünk meg. Mi hárman, Boriék heten vannak testvérek, úgyhogy ez lenne az átlag. Ha párosával jönnek, gyorsan meglesznek. Annyira jó, hogy ikrek, mert így nem lesz túl nagy korkülönbség, akkor se, ha most tartunk egy pár év szünetet.

Fiatalon lettetek szülők, így a korkülönbség az átlagnál kevesebb köztetek és a gyerekeitek között. Mit gondoltok, ez segíteni fog abban, hogy jobban megértsétek majd őket?

Bori: Amikor ők elkezdenek kamaszodni, mi nagyjából harminckét évesek leszünk, akik egy tizenkét éves gyereknek már ugyanúgy öregnek tűnnek, így nekik talán nem fog nagyon számítani. Nekünk annyiban biztosan segíteni fog, hogy fiatalon még rugalmasabb egy szülő, könnyebb túllendülni néhány dolgon, mondjuk, ha a gyerekem azt mondja, hogy utál. Még emlékezni fogok arra, hogy talán én is mondtam ilyet, de nem gondoltam komolyan.

Bali: A gyerekeink mindig úgy fognak ránk tekinteni, mint egy másik generációra, hiszen a szüleik vagyunk.

Szerzők: Németh Marcell-Réti Eszter

Latest Posts

Hagyományos emberi értékeket skandálok

Segít lezárni a múltat és felépíteni az embereknek önmagukat. Nagyinterjú dr. Váradi Éva coachcsal, aki éppen franchise rendszert épít, nemzetközi akkreditáción dolgozik,...

Három nő – egy projekt

Pillanatok alatt eldöntötték, hogy Juli lesz a szóvivő. Mikor megkérdezem, miért ilyen egyértelmű, csak nevetnek. 16 éve dolgoznak együtt, ismerik egymást kívül-belül,...

Munka mellett tanulni, vagy tanulás mellett dolgozni? Ez itt a kérdés!

Nem ördögtől való, hogy diákok, egyetemi hallgatók iskola mellett munkába is járnak. Számos előnye lehet, ha valaki bevállal egy kis „pluszt” a...

Hogyan NE dőljünk be a saját, vagy épp mások hülyeségének?

Fogyást ígérő tapaszok, kencék, sokat ígérő, ámde megtévesztő posztok, több oldalas újságcikkek, amelyek emberek ezreihez, ha nem százezreihez jutnak el. Kell ez...

#elmúltálnegyven

várunk a közösségünkben

Ne hagyd ki

Gerinces történet

A negyven év feletti korosztály halmozottan veszélyeztetett a gerincproblémák kialakulásában

Embernek és apának maradni mindenáron – Béla és Béluska története

Az átültetést követően az anya tüdejével problémák adódtak és a 30 éves anyuka 2015. december 6-án elhunyt.

Tanácsok festmények, falikárpitok keretezéséhez

Hogyan kell a festményt és a falikárpitot keretezni?

38 ezer milliárd dollár a világ nyugdíjvagyona

Magyarország az utolsók között szerepel a nyugdíjbefektetések GDP-hez mért arányát nézve.

Érdemes juttatásként választani biztosítást?

Sokan azt mondják, hogy pont a hitel miatt, pont a gyerekek miatt a havi nettó bérből nem tud még biztosítást is fizetni, de a Cafeteria keretét szívesen szánná erre.

Hírek a postafiókodban

Csak egy kattintás és hetente küldjük a legújabb híreket. Rólad. Neked.