11.5 C
Budapest
csütörtök, április 22, 2021

David Cameron Magyarországon

Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron rövid látogatást tett Budapesten 2015. január 7-én.

Friss

Hulladékmentességre törekedsz? Kezdd a kozmetikumaiddal!

Április 22-e a Föld napja. Ilyenkor még inkább fókuszba kerül a környezetvédelem és a zero waste életmód, amely arról a törekvésről szól,...

A tökéletes pár nimbusza megdőlt vagy megerősödött a pandémia alatt?

Tegnap este fejeztem be a Netflix egyik legújabb sorozatát. A címe: The One. Magyarul: A tökéletes pár. Három nap alatt ledaráltam a...

Pandémia 3. hullám – hogy vannak a párok?

Egy évvel ezelőtt az életünk teljesen megváltozott, és most, egy évvel később úgy tűnik, hogy ez a változás egyre stabilabb. Minden jel...

„Büszke vagyok rá, hogy példás elváltak vagyunk”

"Árpi vagyok, 2 éve váltam el a gyerekeim anyjától, Zsuzsától. A kapcsolatunk azóta is nagyon jó, jobban működünk együtt a gyerekek körüli...

Fájdalmas tanúvallomás a bolygónkról

Önreflexió egy filmről, egy általam csodált emberről, egy félelmetes és szomorú témáról

Október első felében a pirosabbik streaming-szolgáltató gondozásában megjelent a világ kedvenc természetfilmesének valószínűsíthetően legutolsó filmje. A 95. életévét taposó, mégis irigylésre méltó szellemi frissességgel rendelkező Sir David Attenborough aktuális munkája azonban túlmutat a klasszikus természetfilmeken, kedvenc narrátorunk ráébreszt minket, hogy minden, ami eddigi munkásságának témája volt, mára a pusztulás szélére sodródott, ha el nem pusztult egyáltalán.

Aztán a sötét alagútban azért bányászlámpát gyújt és bíztat minket, hogy ugyan, ha itt maradunk, elüt minket az a vonat, aminek a kürtszavát már hallani, de ha hajlandók vagyunk a vége felé elindulni, ott vár ránk az igazi napfény.
Vigyázat! Szpojleres tartalom!

Tömeges kihalási esemény, azaz szemet szemért

Az 1937-es helyzet

Attenborough valamilyen szinten életrajzinak is felfogható elemekkel indít, iskolás korában gyakran egy közeli bezárt kőbánya területére járt fosszíliák után kutatni. Kihalt lények után, amelyek kihalásával teljesen új életformák létezésének lett megteremtve a lehetőség az életre. Ez eddig ötször történt meg a bolygó történetében.

Folyamatosan ott a rejtett kérdés a filmben: elérkeztünk a hatodikhoz? És ez lesz az első, hogy a tömeges kihalás kifejezetten egy fajta élőlény hatására történik meg?

Kicsit olyan, mint egy megírt sors, olyan, mintha nem lenne választásunk, hisz ez az „élet rendje”, de mindinkább a Föld elsőszámú törvénye. Megérdemli a kollektív emberiség a kipusztulást? Szerintem igen, a teremtéstörténet szerint Isten az ember gondjaira bízza a Földet és annak minden lakóját. Az ember mohóságból azonban nem tudott vigyázni a bolygóra, így magával rántja a holocén minden lakóját. Ez tényleg így el van rendelve? Minden emberi bölcsesség szerint igen,

Hammurapi törvényoszlopán is már jelentkezik a talio, azaz a szemet szemért, fogat fogért-elv. Életet életért? Az emberiség, de főleg a nyugati és a kelet-ázsiai civilizáció saját kényelmes élete fenntartásáért nem csak hogy az állatokat, de embertársait is megnyomorította. De ez még nem minden, ezek a civilizációk saját jelenlegi életükért feláldozzák a jövőbeli életüket is. Ha így folytatódik, az emberiség a holocén, és ezáltal létfeltételei elpusztulását is megérdemli, de ha fordítani tud rajta, márpedig jelenlegi tudásunk szerint még éppen tud, akkor viszont az életét érdemli meg. Szerintem ez ilyen egyszerű.

Olajpálmák erdeje, azaz észveszejtett harc a profitért

Az 1978-as helyzet

Attenborough egy jelentős példát is mutat a környezet pusztulására, amit a saját bőrén tapasztalt meg majd’ 70 éves karrierje során.

Az 1971-es A Blank on the Map című munkájában Új-Guineába látogatott, ahol tömött, vad esőerdőkben őslakos törzseket kutatott. Egy biami törzset talált is, akik akkor találkoztak először más emberekkel a külvilágból. Vadászó-gyűjtögető életmódjuk azokat a szervezett mezőgazdaság előtti korokat idézte, amikor az ember még nem fogyasztott annyit, mint ma, hanem csak amennyit az életmódja megengedett neki. Kevés húst, sok zöldséget ettek, javaik, amiket felhasználtak, újratermelték magukat. Egyszóval fenntartható életmódot folytattak.

Mára ezeknek a törzseknek a száma megcsappant, az esőerdő területe Délkelet-Ázsiában a felére csökkent. Márpedig a bolygón csak három ilyen van, de a biodiverzitás 80%-át a Földön ezek a trópusi esőerdők adják. Mi meg kiirtjuk. Miért? A válasz nagyon egyszerű: olajpálma ültetvényeket telepítünk a helyére. És hogy miért olajpálmát? Mert ez az egyik legfontosabb alapanyaga az élelmiszer- és a kozmetikai iparnak. Ebből készül a pálmaolaj és a pálmamagolaj, ami nélkül a margarin drágább lenne a vajnál, de a szappan is sokkal magasabb áron kelne el. De így? Malajziában sok száz négyzetkilométeres területeken folyik a termelése, és évente több ezer hektár esőerdőt égetnek fel és vágnak ki, csak hogy ott is olajpálmát ültessenek. Csak több ezer faj több százezer egyedének életével fizetünk ezért, szerencsére a margarin még mindig olcsó, sok fogy belőle, így a profit hál’ isten emelkedik.

A Przewalski-ló, azaz a természet újrakreálódik

Az 1997-es helyzet

Az elvett életeket nem lehet visszaadni, a bűn úgyszólván megmarad, de mégis, az újat még nem lehetetlenítettük el teljesen. A legelső helyszín Pripjaty városa, amely keretes szerkezetet ad a filmnek. A csernobili katasztrófa ellehetetlenítette az emberi életet az atomerőmű körüli 30 km-es zónában. A sugárterhelést kapott állatok egy részét kilőtték, amelyiket nem, azzal a természetes szelekció végzett. Amelyik állatok azonban egészségesek, szaporodóképesek maradtak, elkezdték a körzetet visszanépesíteni.

A híres-hírhedt Vörös-erdő, azaz a Zóna legszennyezettebb része még ma is valószínűleg a Föld radioaktív anyagokkal legnagyobb arányban terhelt területe.

A területen a katasztrófa utáni két évben a vaddisznó-populáció megnyolcszorozódott, a szarvasok és a farkasok száma is ugrásszerűen megemelkedett. A katasztrófa utáni években szabadon engedett pár tucat Przewalski-ló – amelyik ma az egyetlen élő vadló-faj – száma mára csak az orvvadászoknak köszönhetően nem tehető minimum többszáz egyedre. A biodiverzitás ma már a területen minden valamikori mértéket felülmúl. A természet újrateremtette magát, még úgy is, hogy az egykori civilizációtól máig ható szennyezettséget örökölt. A film végén is ez szolgál makroszintű példaként, hogy az emberiség legnagyobb koncentrált környezeti károkozását a természet harminc-negyven év alatt majdnem, hogy begyógyította.

Tanúvallomás, majd apokalipszis, avagy a másik út

Itt tartunk 2020-ban

A film a kétharmadánál új fordulatot vesz. A bemutatott pusztítást eddig karrierje műveivel párhuzamosan mutatta be, így érünk el 2020-ba, ahol válaszút elé állít minket. Nem Attenborough, a bolygó, vagyis az emberi sors kezelője maga. Ő, azaz Attenborough ezt így narrálja:

„Ez az én tanúvallomásom. A globális hanyatlás története egyetlen emberöltő alatt. De itt nincs vége a történetnek. Ha ezen az úton folytatjuk, a veszteség, amely életem meghatározó része volt, eltörpül majd amellett, ami még csak most következik.”

Ezt követően megmutatja, hogy milyen borzalmasabbnál borzalmasabb dolgok várnak ránk, először tíz-húsz év múlva, később a mi, Z-generációsok unokáinak korában. Ennek a vége a hatodik tömeges kihalási esemény, a holocén vége és az antropocén kezdete. Vagy van itt még egy lehetőség: fordít az emberiség a kormánykeréken. Csak szándék kell hozzá. És mi a nagy titok, ami megment mindannyiunkat? Végig ott volt és van az orrunk előtt, fenntarthatóság, stabilitás, nem a természet, a biodiverzitás rombolása, hanem pont, hogy annak növelése. Olyan példákkal is szolgál, mint a megművelt területek csökkentése, hogy visszavehesse azt a természet. Pont, mint Costa Ricában. Vagy a népesség számának stabilizálása a jó oktatás és egészségügy hatására. Pont, mint Japánban. Vagy az energiafogyasztás megújuló erőforrásokra való alapozása. Pont, mint Marokkóban. Ezt így összegzi:

„Van egy elv, amely mindennél fontosabb. A természet a legnagyobb szövetségesünk és a legnagyobb inspirációnk. Azt kell tennünk, amit a természet mindig is tett, hiszen az élet rejtélyét már rég megoldotta. Egy faj csak akkor boldogul, ha körülötte minden más is jól működik. Ha ezt a valóságot elfogadjuk, megoldhatjuk az előttünk álló problémákat”

Attenborough nem a tipikus vészmadárszerepben tetszeleg, mint a természetvédők közül oly sokan

Nem valakiket hibáztat, nem uszít és nem hiszterizál. A kollektív felelősséget vállalja ő is, és a megoldást számunkra, átlag netflixező állampolgár részére érthetően ismerteti. Nem csak természetvédelemről és megújuló energiákról szól, hanem egy tágabb víziót alkot, egy fenntartható jövőt vázol. Átfogó „ajánlata” sokkal inkább az emberi kultúra megváltoztatását jelenti, mezőgazdasági és halászati reformokkal, a túlfogyasztás tudatos visszaszorításával és a tőlünk telhető legnagyobb mértékű részvétellel természet egyensúlyainak visszaállítására. Szóval van egy kihívás, amire tudjuk a megoldást. Már csak szándék kellene, hogy alkalmazzuk is azt. Hisz ez a civilizációnk egyetlen esélye.

A film címe: David Attenborough: A Life on Our Planet

Latest Posts

Hulladékmentességre törekedsz? Kezdd a kozmetikumaiddal!

Április 22-e a Föld napja. Ilyenkor még inkább fókuszba kerül a környezetvédelem és a zero waste életmód, amely arról a törekvésről szól,...

A tökéletes pár nimbusza megdőlt vagy megerősödött a pandémia alatt?

Tegnap este fejeztem be a Netflix egyik legújabb sorozatát. A címe: The One. Magyarul: A tökéletes pár. Három nap alatt ledaráltam a...

Pandémia 3. hullám – hogy vannak a párok?

Egy évvel ezelőtt az életünk teljesen megváltozott, és most, egy évvel később úgy tűnik, hogy ez a változás egyre stabilabb. Minden jel...

„Büszke vagyok rá, hogy példás elváltak vagyunk”

"Árpi vagyok, 2 éve váltam el a gyerekeim anyjától, Zsuzsától. A kapcsolatunk azóta is nagyon jó, jobban működünk együtt a gyerekek körüli...

#elmúltálnegyven

várunk a közösségünkben

Ne hagyd ki

5 titok, amit egy jó mostohaszülőnek feltétlen tudnia kell

A legtöbb mostohaszülő beleesik abba a hibába, hogy összeköltözés után, szinte az első pillanattól beleveti magát a családi életbe.

A szépség az egészséges mosolynál kezdődik

A_fogfájás_mindannyiunk_rettegett_betegsége

Kókuszzsír. Áldás vagy megbetegíthet?

Egyre több kutatás és tanulmány foglalkozik a kókuszszír élettani hatásaival. Úgy tűnik, alaposan megdől egy egészséges élelmiszerbe vetett hitünk. Sorra vettük az...

Szabaduljon meg az elviselhetetlen nyaki fájdalomtól!

Manuálterápia megfelelő kezelés lehet csakis akkor, ha pontosan el tudtuk különíteni a két problémát.

Fizetés, ahogy a fiatalok elképzelik

teljesen más elvárásokat támasztanak a munkahelyi környezet, a munkaidő és a fizetések világával szemben, mint akár az elődeik.

Hírek a postafiókodban

Csak egy kattintás és hetente küldjük a legújabb híreket. Rólad. Neked.