Írták már önnek a Facebookon, hogy OK Boomer? Tudta, hogy sosem érthet meg egy zoomert? Mit tud a doomerek önkéntelen cölibátusáról? Na és a bloomerek végtelen pozitivitásáról? Mindent elmagyarázunk!
Az eredeti elmélet, azaz a Baby Boomerek, az Ezredfordulósok és a többiek
A klasszikus generációs marketing az 1880 utáni nyugati világban született embereket 6 csoportba sorolja be. Az első, elveszett generációnak hívott csoport szocializációját az első világháború határozta meg, a századforduló után születettek lettek a nagy generáció, akik a nagy világválság alatt nőttek fel, elsődlegesen ők vettek részt a második világégésben. Utánuk következtek a 20-as évek vége és a háború között világra jött csendesek, más néven építők vagy veteránok, akik tulajdonképpen a hidegháború csendesen dolgozó elszenvedői lettek.
Nyugaton az ötvenes évek jólétének, a vészkorszak utáni fellendülésnek, itthon inkább a Ratkó-korszaknak köszönhetően megtörtént a bébibumm. Az ebben a korszakban születettek fiatal korukban átélték a 60-as évek nagy mozgalmait, itthon a rendszer enyhülését, legfontosabb vezérelvükké vált az önmegvalósítás.
Az őket követők, az X-ek (amelyek közé talán legtöbb olvasónk tartozik) ellenben nem lázadtak, ők az első generáció, akiket a szüleik úgymond magukra hagytak.
Fiatalokként a technikai fejlődés csodálói lettek, jól alkalmazkodnak a világ változásaihoz, de értékítéletükben még a múlt a zsinórmérce, más néven digitális bevándorlóknak is hívják őket.
Az 1980 utáni Y-ok, azaz az ezredfordulósok „együtt nőttek fel” a digitális technikával, eléggé öntudatosak és kreatívak, viszont életmódjukra a mamahotel és a Pán Péter-szindróma, azaz alacsony fokú társadalmi felelősségvállalás a jellemző. Az utánuk jövő Z-ket, akik a digitális bennszülöttek, nagyjából minden jellemzi, ami az Y-okat nem. Szociális életük nagyrészét online töltik, gyakorlatiasak, igénylik a gyors információáramlást, széleslátókörűek és felelősségteljesek, de a való világban nem érzik magukat komfortosan. És itt van legújabban az Alfa-generáció, akikről még nem tudjuk, hogy kik is lesznek ők, ha felnőnek. Pedig jó lenne tudni, mert első képviselőik már 10 évesek is elmúltak.
Zoomer? Bloomer? Mik ezek egyáltalán?
A 2010-es évek elején, az internetes mémek hőskorában megjelent egy mémkarakter, amelyet egy lengyel fórumozó alkotott. A készítő felhasználóneve után Wojaknak keresztelt figura melankólikusságot, a magányt hivatott kifejezni. Olyan népszerűvé vált, hogy elkezdték alapként használni egyre összetettebb érzések illusztrálására, így született meg Wojak doomer, bloomer, zoomer, boomer, sőt, még egy gloomernek nevezett karakterváltozata is.
Az előző felosztással szemben a boomer-zoomer-doomer-bloomer meghatározások nem fedik határozottan az egy korosztályban születetteket.
Ezek inkább társadalmi-szociológiai szempontból vizsgálható csoportok, melyeket amúgy nem nehéz megfeleltetni a baby boomer/millenial/Z generációknak, azonban ilyen módon beskatulyázni minden embert hiba lenne, mivel bizonyos értelemben a mai fiatalok között is sok boomer felfogású ember van és az X generációban is épp úgy megtalálhatók bloomerek, vagy akár doomerek, mint boomerek. Saját példám is megerősíti ezt, mivel bár generációm szerint korai Z-s vagyok, mégis leginkább doomernek tartom magam. Fontos elöljáróban leszögezni azonban a két felosztási rendszer közötti legnagyobb különbséget. Ugyanis míg a generációs marketing a korcsoportokat vásárlópiaci magatartás szempontjából vizsgálja, utóbbi az életfelfogásukat és online viselkedésüket veszi alapul.
OK Boomer
Bizonyára Önök is találkoztak már a közösségi médiában a barangolásaik során az „OK Boomer” szóösszetétellel. Ez az öregeket lekezelő kifejezés állítások szerint egy 4chan nevű internetes képmegosztó fórumról származik és egy fiatal új-zélandi parlamenti képviselőnő hozta be a köztudatba, aki egy környezetvédelemről szóló heves felszólalását belebeszélésével megzavarni akaró idősebb képviselőtársára reagált ezzel a szófordulattal, szinte ki sem zökkenve közben mondandójából. A róla készült felvétel bár nem ment nagyot, a kifejezés mégis egy évvel később már a Z-generáció elsőszámú verbális szimbóluma volt, olyannyira, hogy maga a kifejezés az online térből is kilépett, már az élőbeszédben is találkozni vele.
Csak egy 50 feletti lehet azonban boomer? Semmiképpp, mivel a kifejezés olyan viselkedésű embert takar, aki úgynevezett boldog tudatlanságban él. Bár szeretne részt venni a digitális társadalom ügyeiben, ugyanakkor, mivel a technológiai fejlődés előtti normákat veszi alapul az online világban is, emiatt korszerűtlen és nem is törekszik arra, hogy ezen változtasson.
Elavult nézetei szellemében szeretne fiatalabb (vagy akár idősebb, csak frissebb szemléletű) embereket nevelni a netes kultúrára, vagy az élet dolgaira. A lemondó, trollkodó Ok Boomer is emiatt született, egy olyan csoportnak szól, amelyik nem hajlandó tudomást venni arról, hogy a világ végérvényesen megváltozott. Boomer lehet 20, de 50 éves is, csak az számít, hogy az internetes térben milyen magatartást tanúsít.
Zoomer
A boomer ellenpontja, neve a Z-generációra utal, és talán ez a csoport felel meg leginkább a hozzá csatolt korcsoportnak. Ismertetőjele, hogy nem hagyja magát nevelni, mások tanácsait tudatosan figyelmen kívül hagyja. Viselkedését az online trendek alakítják, és emiatt bár származhat akármelyik kultúrából, az internet globaliáltságának köszönhetően életfelfogása teljesen azonos a Föld másik felén élő társaival. Sokan emiatt a zoomerséget az első világkultúrának tartják, amely hosszú távon a hagyományok globális homogenizálódását vetíti előre.
A zoomer csak a legkorszerűbb technikákat hajlandó igénybe venni, csak a legújabb trendeket követi. Csak könnyen fogyasztható és gyors, rövid impulzusokat adó információforrásokat követ (Instagram, Tik-Tok), multitaskingol, podcasteket fogyaszt. Szereti a videójátékokat és heves érdeklődést mutat a kriptovaluták (pl.: Bitcoin) és egyéb, a való világtól függetlenül működő rendszerek iránt.
Mint ahogyan a boomer, a zoomer is egy buborékban él, ugyanúgy csak a saját igazában hisz, de neki még nem kellett küzdenie soha, míg a boomernek már nem kell. Ha az online tér toxikusságával már nem képes együtt élni, könnyen doomerré válhat.
Doomer
A doomer csalódott a világban. Rájött, hogy nem tehet semmit a világban zajló káros folyamatok ellen. A boomerrel ellentétben nem érzi otthon magát a világban, kívülálló, akit tép a balsors. Az Arthur Schopenhauer által megfogalmazott nihilizmushoz köthető leginkább az Einzelgänger, azaz a mai értelemben vett társadalmi rendből „kivonuló” ember alakja.
Nem lát értelmet az életében, szociális kapcsolatai szépen lassan elhalnak, életkedve nincs, az Urban Dictionary szerint egy úgynevezett önkéntelen cölibátusba sodródott. Pesszimista, a Schopenhauer által megfogalmazott Weltschmerz szellemében él, ahogy ő fogalmaz: „Az élet nem arra való, hogy élvezzük, hanem hogy átessünk rajta és befejezzük”. Így, bár szívesen lenne individualista, de pont az élet értelmetlensége miatt nem hisz az individualizmus eszméiben.
A doomer általában 20-30 éves, az interneten szocializálódott, de annak negatív hatásait ő érzékelte először. Elődeihez képest sokkal több új információval gazdagodik naponta, így világképe is átfogóbb. A boomer boldog tudatlansága szempontjából érthető meg igazán a doomer, mert ő az, aki ugyan tájékozott, de pont ez okozza a boldogtalanságát. Dolgozik egy munkahelyen, megházasodik, családot alapít, de minek? Van ennek bármi értelme? – teszi fel magában a kérdést. Emiatt sokszor gyógyszer-, alkohol- vagy drogfüggővé válik és nem veszi észre ennek a rossz oldalait, mert már nem érdekli, hogy mi a jó és mi a rossz, csak túlélni akar.
Bloomer
A legvégére hagytam a legbizalomgerjesztőbb karaktert, a bloomert. A bloomer, azaz a „kivirágzó” a doomerből következő lelki állapot megtestesítője. Csak olyan ember lehet bloomer, aki megélte már a doomerséget, hiszen ebből építkezik és ezt használja ki előnyként.
A doomer egy szakadék mélyén van és csak erre tud gondolni, viszont a bloomer felismeri, hogy a szakadék mélyéről csak felfelé vezethet az út. Megismeri a saját személyiségét, ezzel értelmet is teremt az életének. A boomerrel ellentétben tisztában van a világ borzalmaival, sőt azokra építve képez ellenpontokat magának.
A bloomer az életre egy értelmetlen lehetőségként tekint, amiről bár nem tudja, mi a célja, mégis próbálja a maximumot kihozni. Ha akadályokba ütközik, megoldást keres, szereti az embereket, cinikusságát legyőzte és a rossz dolgok csak még jobb dolgokra motiválják. Kicsit Szabó Péter-típusú alaknak tűnik, azonban nagyon fontos, hogy a negatív dolgokat nem elfedni akarja, hanem építkezni rá. Megéli ténylegesen a gyerekei születését és rájön, hogy ez az öröm már éppen elég értelmet ad az életének.
Mind a négy karaktert a technológiai fejlődés és az online világ hívta életre, ezek közül az alakok közül nyilvánvalóan megjelenhet egy emberben több is.
Lehet ezt jónak, rossznak, nagy igazságnak, vagy akár orbitális hülyeségnek is tekinteni, hiszen a társadalom nagyobb része még nem látja igazán, hogy van-e létjogosultsága egy ilyen rendszer szerint gondolkodni az embertípusok internetes viselkedésének megítélésekor. Ma még lehet, hogy csak mémek, lehet, hogy azok is maradnak, de ki tudja, nem válnak-e ezek a csoportmeghatározások akár a jövő társadalompszichológiájának alapjaivá.
A nyitókép és az illusztrációk Wojak munkái
