Biztosan sokan(?), mindenki(?) átesett már a munkahelyváltás dilemmáján a pályafutása során. Ha nem, akkor az nagyon szerencsés vagy a saját vállalkozását vezeti.
Van persze harmadik út is, ami pont az elkötelezettséggel bíró, 40-50 feletti korosztályhoz kapcsolódik: ők azok, akik az első munkahelyükről mennek majd nyugdíjba. Persze ehhez kellhet(ett) egy adag szerencse is, mert lehetnek közöttünk olyanok, akik még szívesen dolgoznának az első munkahelyükön, de az vagy átalakult már, esetleg beleolvadt egy nemzetközi cégbe vagy a legrosszabb esetben megszűnt.
Aki a jelenlegi feszes munkaerő-piaci helyzetet ügyesen használja ki, jól tárgyal, az többszöri munkahelyváltással akár jelentősen magasabb fizetést alkudhat ki magának, mintha kitartott volna lojálisan a cége mellett.
A munkaerőhiány lehetővé teszi, hogy a munkavállalók könnyebben váltsanak, hiszen többségükre van kereslet, sőt egyes munkakörökben, pozíciókban a cégek egymásra licitálva versengenek értük, csábítják el őket egymástól.
A hűtlenek többet keresnek
A Számvető.hu kiszámolta, hogy 10 éves távlatban akár 50%-kal is többet kereshet az, aki ez idő alatt többször is munkahelyet vált, mintha ezt nem teszi meg. Az oldal a helyben maradók esetében átlagosan évi 4%-os béremelkedéssel számolt, a munkahelyet váltók esetében pedig tíz év alatt öt váltással, és minden alkalommal az előzőnél 15%-kal magasabb kialkudott bérrel.
A cikk következtetése tehát az, hogy a hűség nem igazán kifizetődő, akkor sem, ha nem könnyű a komfortzónából egy váltásnál kilépni. Ha pedig valaki nem akar kilépni, akkor merni kell kérni és alkudni a jelenlegi munkahelyén is a munkavállalónak.
Ezek szerint csak a pénz motiválna mindenkit és ez a legfontosabb a fentebb feltett kérdésre válaszolva? Ezt mindenki maga tudja eldönteni. Az tényként kezelhető, hogy a Y és Z generáció tagjaiban sokkal könnyebben érik meg egy ilyen döntés, mint a Baby boom vagy az X generációkat képviselőkben.
Érdemes a juttatási csomagon kívül még néhány dolgot a mérleg serpenyőibe tenni, mielőtt egy ilyen fontos döntést meghozunk. Mik lehetnek ezek? Melyik a fontosabb szempont ezek közül?
Ezek inkább egy beszélgetés elindításához megfelelő adatok, mert ahányan vagyunk, annyi érdek és szempont mellett tehetjük le szavazatunkat, munkánkból és élethelyzetünktől függően más-más feltételek lehetnek fontosak vagy kevésbé lényegesek számunkra.
Javaslom, hogy készítsünk egy listát, melyben a munkahelyváltás mellett és ellene szóló érveket sorakoztatunk fel
Amennyiben az egyik rész 70% feletti értéket ér el a válaszaink szerint, úgy érdemes a mérleg nyelve szerinti döntést meghoznunk minél hamarabb.
Írtam néhány kérdést segítségként, melyet én mindig feltettem ilyen esetekben. Remélem segítségetekre lesz, de várom hozzászólásban azokat a kérdéseket is, amelyeket Ti tennétek fel még magatoknak hasonló helyzetben.
- Milyen körülmények között történik a munkavégzés?
- Mennyire kötődöm a kollégákhoz?
- Milyen távolságban van a munkahely lakhelyemhez, óvodához, iskolához?
- Van lehetőség otthonról végezni (home office) a munkát bizonyos esetekben?
- Hogy érzem magamat a jelenlegi munkahelyemen?
- Mennyire stresszes a munkám? Veszélyezteti ez az egészségemet?
- Mennyire korrekt velem a vezetőm/munkáltatóm?
- Mennyire biztos a cég pénzügyi helyzete?
- Milyen a cég megítélése a partnerek részéről?
- Milyen a munkaidő?
- Milyen kihívásoknak és szerepeknek kell megfelelnem?
- Van/lesz fejlődési lehetőségem? Van/lesz lehetőségem a karrierem építeni?
- Meg tudok felelni a kihívásoknak, feladatoknak? Felelősségi köröm megfelelő?
- Mennyire tudom feladataimat összehangolni a munka utáni/előtti tevékenységeimmel?
- Mit mondanak a családom tagjai, rokonaim, barátaim?
- Minden képességemet/képzettségemet hasznosítani tudom?
- Mik a céljaim? Meg tudom ezeket valósítani a szakmai területemen és a magánéletemben?
Mikor jött el a munkahelyváltás ideje?
Philippe Gaud az Apple európai és közel-keleti részlegének HR-igazgatója volt, mielőtt váltott. Az ötvenes évei közepén kezdte el érezni, hogy nem bír már ugyanazon a helyen maradni. 25 éve dolgozott a humán erőforrás területén, amikor rájött, hogy valójában a tanári pályára vágyik. Meg is lépte a dolgot, azóta a párizsi HEC egyetemen tanít menedzsment és humán erőforrás szakon. Gaudnak konkrét válasza van arra a kérdésre, hogy miből tudja az ember, mikor kell megtennie egy ilyen fontos lépést:
„Egészen pontosan meg tudom mondani, mikor jön el egy ember életében a munkahelyváltás ideje. Nem akkor, amikor betölti a 30-at, a 40-et vagy az 50-et, ez abszolút független az életkortól. Az a nap lesz az, amikor a munkából hazaérve megkérdezed magadtól, hogy mit is tanultál ma, és nem tudod megválaszolni ezt az igen egyszerű kérdést.”
A munkahelyváltás vérfrissítést, új látásmódot, lelkesedést, lendületet kreativitást és tudást hozhat a munkavállalónak és a cégnek is. De az is fontos, hogy az akklimatizálódás könnyen és gyorsan történjen meg, megtaláljuk vezetőnkkel és a kollégákkal is az összhangot.
Még mindig kevés a hűséges munkavállaló
Egy külföldön végzett felmérés szerint a cégek éves szinten akár 20–35%-os fluktuációval néznek szembe, ami túlmutat az optimális szinten. Azokon a helyeken, ahol ezt megfelelő keretek között tudják tartani, ott a titok a munkavállalói elkötelezettség – vagyis ezeknél a vállalatoknál olyan emberek dolgoznak, akik tudnak azonosulni az általa képviselt értékekkel, egyetértenek vele és aktívan tesznek a közös célokért.
A munkatársi elkötelezettség, a munkavállalói élmény (employee experience) fejlesztése egy sokrétű, erőforrás igényes és hosszú távú folyamat. Vagyis nem elég, ha szervezünk néhány jó hangulatú csapatépítőt és veszünk pár babzsákfotelt az irodába.
Ha ilyen egyszerű volna, már minden cég megoldotta volna a kérdést, és a mi dolgunk is sokkal egyszerűbb lenne…
