Bár a nyár eddig még nem kényeztetett el minket túlságosan – mondjuk ki nyíltan, több esős napunk volt, mint verőfényes -, a fényvédelmet ilyenkor sem hanyagolhatjuk el. Sőt! Az UV sugárzás ugyanis nem kímél minket a vaskos esőfelhők alatt sem.
Tegye fel a kezét, aki soha az életben nem vágyott olyan igazi napsütötte színű bőrre! Nos, az én karom sem lendült a magasba, sőt, azt is bevallom, hogy sok nőhöz hasonlóan, bizony én is belecsúsztam a napozás és a szolárium csapdájába egy időre.
Ez alatt az idő alatt rájöttem, hogy hiába „jó” a bőröm – tehát nem égek le egykönnyen, viszont nagyon gyorsan barnulok -, az UVA és UVB sugárzás egyáltalán nem tesz jót.
Mivel még fiatal voltam, a ráncok nem foglalkoztattak, de az első napfoltok és a könnyen kiszáradó bőr alaposan visszavetette a napfürdő iránti lelkesedésem
Ekkor döntöttem úgy, hogy maximálisan kihasználom a fényvédelem minden lehetőségét. Ezzel a már kialakult fénykárosodást ugyan nem fordíthattam vissza – bár néhány kozmetikai és kozmetológiai trükkel felvettem ellenük a harcot, erről majd később mesélek -, viszont megelőztem a továbbiakat és még a ráncaim sem szaporodtak. Legalábbis a napfénytől nem, de ez is egy másik történet.
Fényvédő mindig és mindenhol kell. Még télen és a városban is!
A reklámok mindig azt sugallják, hogy fényvédő krémekre csak nyáron, a nyaralás ideje alatt van szükség. Ez azonban nem így van, hiszen a városban – sőt még télen – is ér minket UV terhelés, igaz, kisebb bőrfelületen, mintha a vízparton lennénk!
Ráadásul az arcunk és a kézfejünk minden évszakban ki van téve az UVA és UVB sugarak káros hatásainak, és a smink sem véd ellenük
Emiatt van az, hogy ezen a két területen szinte mindig sötétebb egy kicsit a bőrszínünk, mint a testünk többi részén – ezért nem jó alapozót az alkar belső felén tesztelni, mert teljesen biztos, hogy túl világos lesz az arcunkon. Éppen ezért kell használni akkor is fényvédőt, ha csak a munkahelyünkre megyünk, esetleg bevásárolni. A napi szinten használt arckrémekben általában 15 faktoros fényvédőt kevernek, de ez édeskevés.
Én magam minden esetben – amikor kilépek a lakásból – 50 faktoros fényvédőt használok tavasztól ősz végéig, télen pedig 30 faktorosat.
Attól, hogy használod, még barnulsz
Sokan azt mondják, azért nem használnak fényvédőt, mert „nem lesz színük”. Nekik csak annyit üzennék, hogy lesz, csak kicsit lassabban és egészségesebben. Engem tavaly, mikor egy órát töltöttem Athén tengerpartján, 50 faktoros fényvédő mellett kapott meg a nap, ha nem használtam volna napkrémet minden kilógó részemre, talán szénné is égek. Szóval ez egy rossz kifogás.
Arcra, testre más a jó
Tudom, a legegyszerűbb levenni a polcról egy nagy tubus fényvédőt, mondván, gazdaságos, de én nem javaslom, hogy a testre való naptejet az arcra is kenjük. Hogy miért? Mert az arcbőrünk sokkal érzékenyebb, mint a testünk többi részén található felhám. Gyorsabban eltömődnek a pórusai, alakulhatnak ki pattanások és egyéb kellemetlen dolgok akkor, ha nem szellőzik eléggé. A testre kifejlesztett fényvédő termékek pedig gyakran sűrű, „vastag” krémek. Ezzel szemben az arcbőr speciális igényeire szabott napkrémek könnyebbek, olajmentesek és manapság már ránctalanítóval vagy hialuronsavval is dúsítottak, hogy csökkentsék az öregedés jeleit.
A kicsiknek még fontosabb
A gyerekeknek hasonlóan speciális fényvédelemre van szükségük, hiszen az ő bőrük vékonyabb a felnőttekénél és kevesebb a pigmenttermelő sejtjük is. Kisbabák és kisgyermekek – illetve a kémiai fényvédőkre érzékeny bőrű felnőttek – esetében a fizikai fényvédők használata ajánlott, melyeknek részecskéi egyszerűen visszaverik a fényt, nagyobbaknál már a kémiai fényvédelem is jól alkalmazható.
Fáj, ha leég a száj
Az ajkakról se feledkezzünk meg, hiszen pigmentáció híján itt vagyunk a legvédtelenebbek a napsugárzással szemben. Mindig legyen a táskánkban legalább 30, de inkább 50 faktoros fényvédelmet nyújtó ajakápoló!
Tippem: Ahhoz, hogy a bőröd mindig biztonságban legyen, fontos, hogy mindig legyen nálad fényvédő. Hogy mekkora és milyen, csak a táskád/zsebed méretétől függ: lehet utazó kiszerelés, stift – ami a személyes kedvencem, hiszen biztos, hogy nem folyik ki és nem is maszatol – vagy tubusos változat.
Nem márkától függ a teljesítmény
Tudom, hogy sokan vannak azok, akik ragaszkodnak a tévében, újságokban látott márkás fényvédő termékekhez, melyeknek minőségéhez valóban kétség sem fér.
De – talán meglepő – a nagy márkák mellett a minőségi tesztek ugyanolyan jó minősítést adtak a drogériák vagy épp az élelmiszer áruházláncok saját márkás termékeinek, tehát azokat is bizalommal használhatjuk.
Egyedül az számít, hogy ha felkenjük, jól érezzük magunkat a bőrünkben. Személy szerint az én arcbőrömhöz például egy drogérialánc saját márkás terméke passzol leginkább, pedig elhihetitek, szinte mindegyiket kipróbáltam, ami a piacon kapható.
Egy dologban azonban minden termék megegyezik: fürdés után azonnal pótolni kell a fényvédelmet (akkor is, ha vízálló a termék), illetve minimum kétóránként meg kell ismételni a kenődzködést. Sajnos ugyanis a reggel felkent fényvédő ennyi idő után elveszíti hatását és olyan, mintha nem is lenne semmi a bőrünkön.
Ha tetszik, ha nem, kell a kémia
Bár bevallottan rajongok a natúrkozmetikumokért és -amennyire lehet- kerülöm a túl sok vegyi anyagot, a fényvédelem területén ez elkerülhetetlen. Igen, tudom, hogy sok helyen olvashatunk házilag összekeverhető, kizárólag természetes alapanyagokból készült napvédő krémekről, de mielőtt azt gondolnánk, hogy otthon is összedobhatunk egy ilyet, olvassunk utána a dolognak, hiszen nem véletlen, hogy a fényvédőkben bőven van fizikai és kémiai adalék.
Ezek biztosítják ugyanis azt, hogy a káros napsugarak ne okozzanak bajt
A kakaóvaj – ami valami isteni bőrápoló – első hallásra tényleg jó lehet, de mindössze 6 faktoros fényvédelmet biztosít. És ez akkor sem lesz több, ha összekeverjük más, szintén 6 faktorral bíró alapanyaggal, mivel a faktorszámok nem adódnak össze. A fizikai védelemhez használatos cink-oxiddal meg nincs sok értelme pepecselni, hiszen annak felhasználásához professzionális felszerelésre van szükség, nem elég egy tégely. Egy szó, mint száz, ha nem akarunk leégni – vagy épp bőrrákot kapni – a fényvédelem esetében le kell mondanunk a maximális természetességről.
