11.5 C
Budapest
péntek, július 23, 2021

Családi sonkatitkok és húsvéti tojástudomány

Hogy az ősi sonkafőző nagyitudományt például érdemes ápolni, arra saját bizonyítékom is van.

Friss

Nyitottan és ítélkezés mentesen tekint a világra

Nem adja könnyen a gondolatait. Amilyen szenvedéllyel nyit meg másokat, olyan szemérmes, ha saját magáról beszél. Úgy érzi, végre a saját útját...

A szeniorokat is elcsábítja a digitális világ

Egyre inkább a mindennapok részévé válik az internethasználat az idősebbek körében is. A szeniorokra a kapcsolattartási és az önellátási igények teszik a...

A társkeresés labirintusában – társkeresés 40 felett

Igen, negyven fölött is van remény, habár én egy jó párszor feladtam. Nem azért, mert éveim hátralévő részét egyedül szerettem volna tölteni....

Ortopédiai, reumatológiai problémák orvoslása magán egészségbiztosítás útján

Magyarok százezreinek életét keserítik meg a mozgásszervi megbetegedések. Az állami egészségügyi rendszer túlterheltsége, ezzel együtt a várólisták hosszúsága csak tovább tetézik a bajt. Nézzük, milyen...

Klimaxolj te is b…meg, utána beszélgetünk…

Az előző bejegyzésembe nem véletlenül került bele a „klimaxos hülye tyúk lettem” kifejezés. 

Pontosan azért írtam, mert még a nők többsége is ezt mondja magáról, nemhogy mások. Például azok, akiknek fogalmuk sincs arról, mit élünk át, amikor beköszönt a változó kor. Vagyis inkább berobban. Pont olyan, mint az egyébként igazán cuki férfi doki a szülésnél, amikor azt mondja: ne jajgasson anyuka, nem fáj az annyira… aha…szüljél előbb, b…meg, aztán magyarázz… gondolja magában a fájdalomtól szétszaggatott kismama.

Pontosan ezt gondoltam akkor, amikor a nőgyógyász orvosomnak (akit egyébként imádok) kiöntöttem a szívem. Elmondtam, hogy rohangál a vérnyomásom, nem tudok aludni, helyette a már ismerősként érkező hőhullámok hátán hánykolódom, gyakorlatilag nonstop szédülök, nincs étvágyam (mi az a ledobott 5 kiló az 52-ből?) és a pulzusom többször mozog a 130-as tartományban, mint nem. Drága doktor megértően hümmög, és bólogat. Bizony, ez egy elég intenzív klimaxnak tűnik. Köszi, ezt én is gondoltam. Kétségbeesve nézek rá: most mi legyen, mit tehetünk? Ő változatlan nyugalommal közli: talán várjon még, ha bírja. Mi van? Mire várjak, és meddig? És ezt még bírni kéne? Úgyhogy bocs doki, de átfutott rajtam a szülés kapcsán idézett gondolat rám szabott verziója: Klimaxolj te is b….meg, aztán majd akkor beszélgessünk arról, hogy mit és meddig kéne bírnom.

Nem értem, miért kezelnek klimaxos hülye tyúknak, amikor ugyan panaszkodom, de hősiesen próbálok úgy csinálni, mintha valóban elviselhető lenne. Pedig nem az. Van egy tünetegyüttes, ami felett már nem az. Nincs szerencsém, így jártam, nem lépek át könnyen a változó koron. Mit tudok csinálni, ha más orvosi tanácsot nem kapok, mint a „szedhet hormont ha akar, de nem ajánlom…”  alternatíváját? Nem, én nem tudom, mit akarok csinálni. Én azt tudom elmondani mit érzek, azért vagy te az orvos, hogy te mondd meg, mit csináljak.

Okosabb megoldás híján, elmondom mit csináltam. Mivel az elején fogalmam sem volt merre hány méter, ezért remek alakításaim voltak. Bejártam ezt az utat, túl vagyok rajta, rengeteg tapasztalással járt. A legtöbbet abból tanultam, hogy megismertem a szervezetem reakcióit, ezért elmúltak a legdurvább tünetekhez párosuló kezdeti pánikok. Mert bizony volt az is.

Amikor arra ébredtem, hogy 160/91 a vérnyomásom, a pulzusom 151, alig kapok levegőt, a fülemben hangosan és fájdalmasan sípol valami, a fejem majd szétrobban, akkor bizony életemben először átéltem a halálfélelmet.

El sem tudom mondani, mennyire féltem és mennyire bizonytalan voltam abban, mit igen és mit ne csináljak. A párommal ültünk a kanapén a nyitott ablak mellett (ömlött be a téli fagyos levegő) én a gyengeségtől, a félelemtől és a hidegtől vacogva kuporogtam egy pléd alatt és próbáltam ellazítani az izmaimat. Csak beszélj hozzám… mondtam a páromnak, bármiről, csak beszélj. Aztán elmúlt kb. egy óra alatt. Annyira kimerített, hogy a teljes másnapot ágyban töltöttem. És ilyenből nem egy volt. Most, ahogy írok róla, érzem, hogy megfeszültek a nyakamban az izmok és összeszorítom a szám, ennyire rossz élmény még felidézni is.

Szóval ilyen és hasonló élmények hatására belebonyolódtam egy kivizsgálás sorozatba. Vérkép, belgyógyászat, ultrahangok, kardiológia, neurológia. Szerintetek? Alapjában véve egészséges vagyok, volt a summázat. Hurrá, örvendeztem, csak akkor mi legyen ezekkel a tünetekkel mégis? – kérdeztem (nem elég, hogy klimaxos hülye tyúk vagyok, de még kérdezek is).  Igen, a vérnyomásom kicsit magas mostanában, de ez is a változó kor egyik tünete lehet, szóval akkor legyen mondjuk az, hogy én magasvérnyomás beteg lettem-mondta ki az ítéletet a kórházi kivizsgálást végző doktor. Hiába tiltakoztam, hogy alapesetben 90 a vérnyomásom, tehát nekem már az egyébként normális 120-130 is magasnak számít. Nem-nem, szedjek csak vérnyomáscsökkentőt. A felírt gyógyszeradagot nem mertem bevenni, csak a felét, de még akkor sem produkáltam 86-nál magasabb vérnyomást, akkor meg emiatt szédültem. A negatív rekordom a 76/51 volt, erre azt mondta egy orvos ismerős, ilyen alacsony vérnyomástól is el lehet ám dicstelenül halálozni hosszú távon. Szóval inkább ne szedjem a felírt cuccot. Oké, nem szedem, mondtam én, de akkor mi legyen? Erre nem volt már jó válasz.

Már kezdtem úgy érezni, hogy túlzásba viszem az orvosokhoz rohangálást, de muszáj volt megoldást találni és kijönni ebből a bénult állapotból. Bénultnak nevezem, mert ennyire mélyen még sosem ültem a gödör alján. A saját gödröm alján. Két inaktív hónap, és akkor már 6 kilós fogyás volt mögöttem. Képzeljétek el, mennyi erőm lehetett, ha 52 kilós súlyomból elveszítettem 6-ot. Rapszodikusan ettem, állandó hányingerrel küszködve, felbolydult emésztéssel, szédüléssel, amit a hol túlságosan alacsony, hol túlságosan magas vérnyomás okozott, mindez felöntve a szinte állandóan magas pulzusszámmal.

És itt értem el a mai mondandóm lényegéhez

  • Aki magát klimaxos hülye tyúknak nevezi ilyen állapotban, az csak ront a helyzetén. Olyan kompromisszumok megkötésére sarkall ugyanis, amiket nem szabad megkötni. Igenis vállalni kell, hogy utána kell járni, mert tényleg nagyon komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában a szervezet felbolydult működése. És igenis vállalni kell azt is, hogy ebben az állapotban nem tudsz trünci kis feleség/barátnő/anyuci stb. lenni. Sőt… rengeteg tapintatra, megértésre és segítségre van szükséged.
  • Akit bárki is klimaxos hülye tyúknak mer nevezni, annak tényleg nem lehet mást kívánni, minthogy élje át, aztán lehet róla beszélgetni. Ez a mondat egyébként is tökéletesen megmutatja azt, hogy mennyire intoleráns, egymás iránt a minimális empátiát sem érző emberek veszik körül egymást. Még akár családon belül is.

Anyuci klimaxol… ajjaj nem lesz este szex, de lehet, hogy vacsi sem? Hűha…

Azoktól az orvosoktól, akik praktizálnak ugyan, de semmiképpen nem gyógyítanak, mit várjunk el? A klimax egy eléggé összetett folyamat ahhoz, hogy alaposan kellene vele foglalkozni. De ha a klimaxot még mindig egy olyan átmeneti időnek gondolják, amivel pont ezért kár is foglalkozni még akkor is, amikor a klimaxos hülye tyúk csak vinnyog a fülükbe, akkor mi van? Jobb lesz, ha magasvérnyomás betegségünk lesz, esetleg infarktust kapunk? Akkor majd komolyan veszik? Sajnos nem. Nem megnyugtató, de hidd el, hogy senki nem fogja megkérdezni, hogyan zajlott/zajlik a menopauzád. Nem fogja vele összefüggésbe hozni. Csak egy esetszám leszel a statisztikában te is, én is. És ha túléltük, akkor szedhetjük a gyógyszert életünk végéig.

Amikor azt azért kb. mindenki tudja, hogy a csökkent és /vagy megszűnt hormonműködés miatt a női szervezet védettsége megszűnik menopauza idején, ezért halmozottan veszélyeztetetté válik egy csomó betegség kapcsán, akkor miért nem veszik komolyan a panaszainkat? Erre is van egy jó mondatom, szintén egy orvostól kaptam ajándékba: „Ezzel majd akkor foglalkozunk, ha a konkrét betegség kialakul.” Hékás, anyukádtól nem hallottad otthon azt a szót, hogy megelőzés? Egyetemen esetleg? Az okok feltárására és azok megszüntetésére így orvosként nem kéne egy kicsit fókuszálnod?

Nekem elég sok zűrt hozott az életembe az 50 év feletti életkorom. De akkor is én vagyok, másban nem változtam, maximum abban, hogy nem is vagyok egy klimaxos hülye tyúk. Esetleg csak Sárkányka…

Éppen ezért nem adom fel, hogy megtudjam és elmondhassam nektek is, hogy más nők hogyan élik meg, és kik azok a szakemberek, akik tényleg mernek-tudnak nyíltan beszélni a menopauzáról. Kik azok, akik preventív szemlélettel közelítik meg a témát, kiktől és hol kaphatunk segítséget.

Latest Posts

Nyitottan és ítélkezés mentesen tekint a világra

Nem adja könnyen a gondolatait. Amilyen szenvedéllyel nyit meg másokat, olyan szemérmes, ha saját magáról beszél. Úgy érzi, végre a saját útját...

A szeniorokat is elcsábítja a digitális világ

Egyre inkább a mindennapok részévé válik az internethasználat az idősebbek körében is. A szeniorokra a kapcsolattartási és az önellátási igények teszik a...

A társkeresés labirintusában – társkeresés 40 felett

Igen, negyven fölött is van remény, habár én egy jó párszor feladtam. Nem azért, mert éveim hátralévő részét egyedül szerettem volna tölteni....

Ortopédiai, reumatológiai problémák orvoslása magán egészségbiztosítás útján

Magyarok százezreinek életét keserítik meg a mozgásszervi megbetegedések. Az állami egészségügyi rendszer túlterheltsége, ezzel együtt a várólisták hosszúsága csak tovább tetézik a bajt. Nézzük, milyen...

#elmúltálnegyven

várunk a közösségünkben

Ne hagyd ki

Az első bringás esésem – de bringázni esés után is menő

Emlékszel még arra a napra, amikor először pattantál nyeregbe? Megvan az első kétkerekű élmény? Nekem igen. A szomszéd...

Hogyan kezdj hozzá a társkereséshez 40 év felett?

Bejelentkezett hozzám egy 41 éves, kétgyermekes anyuka. Nagyon csinos, optimista és vidám természetű, pozitív kisugárzású, olyan nő, aki igazán tetszik a férfiaknak.

Százezer magyar befektető ellenőrizte brókercégét az MNB oldalán

Jelenleg negyven értékpapírszámlákat kezelő társaság szolgáltat adatokat a rendszerben

Életközepi válság – Téged mennyire érint?

„Én elől szamár”. Tudod, hányszor mondta ezt nekem a nagymamám, amikor arra tanított, hogy a jó emberek mindig magukat említik utoljára?

A világ kulturális értékei – a gyász napjai

Abszolút megegyezik azokkal az ősi félelmekkel, melyekkel az emberi létezéshez kötődnek. A sötétség félelmet és bizonytalanságot kelt, ugyanúgy, mint a halál gondolatisága.

Hírek a postafiókodban

Csak egy kattintás és hetente küldjük a legújabb híreket. Rólad. Neked.