A klimax egyik legkellemetlenebb kísérőjelensége az emésztőrendszeri panaszok fokozódása.
Ezek közül most a „gyomorégésként” emlegetett állapotról írok, ami a klimax alatt nem csupán gyakoribbá válhat, hanem szintet is léphet sajnos: az alkalmi refluxból gyakran krónikus GERD (gasztroezofageális refluxbetegség) alakulhat ki.
Bár a két elnevezést gyakran szinonimaként használjuk, van köztük különbség. A reflux az, amikor a gyomorsav vagy a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez néhány adag nehéz ételt tartalmazó bekajálás után bárkivel előfordulhat.
Ezzel szemben a GERD már egy krónikus folyamat, amely akkor áll fenn, ha a visszaáramlás rendszeressé válik, például hetente többször is előfordul, károsítja a nyelőcső nyálkahártyáját és szövődményeket is okozhat, ezzel is odacsap keményen az életminőségnek, amivel tünetelős klimaxban egyébként is megküzdünk rendesen.
A jelenség természetesen nem a klimaxhoz kötött, ám azért tapasztaljuk gyakrabban a megjelenését ilyenkor, mert a hormonális változások abba az irányba tolják a szervezetet, hogy már nem tudja kordában tartani az alkalmi savvisszafolyást.
A reflux lehet túlsúly, hasi hízás következménye, ami a gyomrot felfelé nyomja. Noha a klimaxszal járó anyagcsere-lassulás és a viscerális zsír felhalmozódása valóban erős mechanikai tényező, bárki érintett lehet, súlytól függetlenül is.
FŐBB OKOK LEHETNEK:
• Hormonális védelem gyengülése: Az ösztrogénszint drasztikus csökkenése közvetlenül érinti az izomtónust. Az elsó nyelőcső-záróizom feszességét a hormonok is szabályozzák; az ösztrogén hiánya miatt ez az izom ellazulhat, utat engedve a savnak. Ezzel párhuzamosan a nyelőcső nyálkahártyája is sérülékenyebbé válik, és lassabban regenerálódik.
• Hiperszenzitív nyelőcső: A változókorban az idegrendszer érzékenyebbé válhat. A viscerális hiperszenzitivitás miatt a nyelőcső idegvégződései már egy minimális, egészséges embernél tünetet nem okozó savmennyiséget is fájdalomként jelezhetnek.
• Nyálcsökkenés: Ahogy a klimax során a szervezet nyálkahártyái szárazabbá válnak, úgy csökkenhet a nyáltermelés is. Mivel a nyál lúgos kémhatása a szervezet természetes savsemlegesítője, hiányában a nyelőcső kevésbé védett az irritációval szemben.
Klimax idején a GERD nem mindig a klasszikus gyomorégéssel jelentkezik, nekem pl. szinte sosem ég a gyomrom, csak a nyelőcsövem és a garatom, illetve berekedek és dugul az orrom, ödémásodik a szemem.
Gyakori az úgynevezett néma reflux, ahol a savgőz egészen a gégéig felszáll, krónikus köhögést, tartós rekedtséget vagy állandó gombócérzést okozva a torokban. Emellett olyan erős mellkasi nyomást/fájdalmat is produkálhat, amely hasonlít az anginára. Mivel a szív- és érrendszeri kockázat a menopauza után egyébként is nő, minden mellkasi panaszt először kardiológiai szempontból kell tisztázni.
A tünetek kezelésére leggyakrabban protonpumpa-gátlókat (PPI) írnak fel, de vannak enyhébb megoldások is.
A protonpumpa-gátlók blokkolják a gyomor savtermelését. Bár ezek rövid távon rendkívül hatékonyak, hosszú távú alkalmazásuk (nem csak) a klimax alatt különös odafigyelést igényel.
Először is, nem szabad tartósan szedni, orvosi utasítások mellett fokozatosan csökkentve kell elhagyni.
MIÉRT?
– A gyomorsav drasztikus csökkentése gátolja a kalcium, a magnézium, a B12-vitamin és a vas felszívódását.
– Mivel az ösztrogénhiány miatt eleve megnő a csontritkulás kockázata, a PPI-k tartós szedése tovább gyengítheti a csontszerkezetet.
– Emellett a sav hiánya megváltoztathatja a bél mikrobiomját, ami puffadáshoz és emésztési nehézségekhez vezethet, tovább terhelve a szervezetet.
A klimax alatti reflux és GERD nem csupán átmeneti kellemetlenség, hanem a szervezet komplex változásainak egyik megnyilvánulása.
A megoldás kulcsa a nyálkahártya védelme, megfelelő táplálkozással tehermentesíteni/könnyíteni az emésztési folyamatokat, stresszkezelés és – amennyiben gyógyszeres kezelésre van szükség – a tápanyag-felszívódás tudatos támogatása és csontvédelem.
Jaj, és ne felejtsd el, ha gyomortükrözést végeznek nálad, akkor egyidejűleg érdemes szövettani vizsgálatot is végezni, mert ezzel elkerülhető, hogy visszatapsoljanak még egy vizsgálatra, ami ugyan nem a világ vége, de nem is kellemes, és miért is terhelnéd meg a szervezed duplikált vizsgálatokkal? Ráadásul a vizsgálat során feljövő sav hatása napokig érezhető, szóval ragaszkodj a 2in1 megoldáshoz!
MIT TEHETSZ MÉG MEG MAGADÉRT REFLUX ÉS GERD ESETÉN?
Néhány dolog, amit megtehetsz magadért, nem kihagyva a szakorvosi ellátást.
A nyálkahártya-védelemre, az izomtónus támogatására és a mechanikai nyomás csökkentésére érdemes figyelned.
- Az alginát nem gátolja a kalcium és a vitaminok felszívódását, így nem fokozza a csontritkulás kockázatát sem. Emellett mechanikai gátat szab a savgőzöknek is, így segíthet a néma reflux (LPR) és a rekedtség megelőzésében.
2. Az ösztrogénszint csökkenése miatt az alsó nyelőcső-záróizom hajlamosabb az ellazulásra.
Mi támogathatja a működését?
• Melatonin: Bár elsősorban alvási hormonként ismerjük, a gyomor-bélrendszerben is termelődik, és egyes kutatások szerint fokozhatja a záróizom feszességét. DE! A melatonin szedése nem mindenkinek ajánlott és szedési metódusát/idejét is egyeztetni szükséges!
• Magnézium: Elengedhetetlen az izmok megfelelő működéséhez. Hiánya esetén a záróizom görcsös vagy éppen túl laza lehet. A biszglicinát formátum az egyik legjobban felszívódó, ezt keresd.
• Kerülendő: Koffein, csokoládé és a borsmenta, mert ellazítják a záróizmot, ezért a klimax idején, amikor az izomtónus eleve gyengébb, ezek hatása hatványozottan rontja a helyzetet.
3. Vagus-ideg stimuláció, a mély hasi légzés, a meditáció aktiválja a bolygóideget (nervus vagus), amely az emésztés és a záróizom összehangolt működéséért is felelős. Ez csökkenti a gyomor feszülését és javítja az emésztés ütemét.
A lassuló emésztés miatt az étel tovább marad a gyomorban, növelve a visszaáramlás esélyét. Ezért figyelj ezekre is:
• 3 órás szabály: A lefekvés előtti utolsó étkezés és a vízszintes helyzet között legalább 3 órának el kéne telnie. A teli gyomor hidrosztatikai nyomása a legyengült záróizom mellett szinte garantálja az éjszakai refluxot.
• Bal oldalon fekvés: Anatómiai okokból (a gyomor görbülete miatt) a bal oldalon fekvés során a gyomorszáj magasabbra kerül, mint a gyomortartalom szintje, így a sav fizikailag nehezebben jut fel a nyelőcsőbe.
ERRE KONCENTRÁLJ:
Védeni a szövetet, erősíteni a záróizmot és csökkenteni a belső nyomást. Ez a hármas megközelítés lehetővé teszi, hogy te is közreműködj a tüneteid csökkenésében.
Terápiás javaslatot kivizsgálás után kezelőorvosod tehet, az általam írt szakirodalmi alapokon nyugvó alternatívák edukációs célt szolgálnak. Reflux és GERD tünetekkel minden esetben kérj orvosi segítséget.
Szakirodalom:
• Leiman, D. A., et al. (2017): Alginate Therapy and Gastroesophageal Reflux Disease: Systematic Review and Meta-analysis. Diseases of the Esophagus.
• Kandil, T. S., et al. (2010): The potential therapeutic effect of melatonin in gastro-esophageal reflux disease. BMC Gastroenterology.
• Person, E., et al. (2017): Dietary Intervention for Gastroesophageal Reflux Disease. Current Gastroenterology Reports.
• Schoenfeld, P. S. (2016): Visceral Hypersensitivity and GERD: Understanding the Gut-Brain Axis. Journal of Clinical Gastroenterology.
• Sun, J., et al. (2019): Estrogen deficiency and its impact on the esophageal mucosal barrier. Menopause Journal.
• Vanderas, A. P. (2015): Magnesium and its role in digestive smooth muscle relaxation. Magnesium Research.
