Nem csak a nyugdíjbiztosítók kínálnak megoldást a 65 éves korunk utáni időszakra. A munkavállalók fele nem hagyná ott a munkát, amint eléri a korhatárt.
Lehetővé kellene tenni, hogy ha akarnak, tovább dolgozhassanak. Igaz az a régi mondás, miszerint az „öregember nem vénember”.
A fejlett országokat elöregedő társadalmak jellemzik, és a gazdasági növekedés fenntartása érdekében kiemelten fontos, hogy ezek a gazdaságok hatékonyabban használják ki az idősebb munkavállalókban rejlő lehetőségeket. De ahhoz, hogy a jelenleg haldokló nyugdíjrendszert stabil pályára lehessen állítani, a munkáltatók szemléletét is meg kell változatni. Az idősebbek foglalkoztatása nem annyira kihívás, sokkal inkább lehetőség.
Számos cikk foglakozik a nyugdíjrendszer problémáival. Természetesen mi is több írásunkban beszámoltunk erről, legutóbb például az öngondoskodásra tippeket adó írásunkban.
Nem kérdés, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszert meg kell reformálni. De hogyan?
Induljunk ki abból, hogy az emberek egyre tovább élnek egészségesen, megőrzik fizikai és szellemi aktivitásukat, és hosszabb ideig szeretnének aktív tagjai maradni a társadalomnak.
A munkavállalók 51 százaléka 65 évesen egyáltalán nem szándékozik nyugdíjba vonulni.
Ez a gondolat a világ különböző országaiban is megszületett már, például Japánban a válaszadók 43%-a szeretne a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni, Franciaországban ez az arány csupán 15%. A megkérdezett munkavállalók 56% véli úgy, hogy rugalmasan lép át a munka világából a nyugdíjas évekbe. Az arány az 55 év felettiek körében is hasonló (55%), és ez az ötlet a fiatalok körében kedveltebb. Az Aegon biztosító felméréséből kiderül, hogy a jelenség hátterében az aktív életmód, a munka élvezete, és anyagi természetű érvek húzódnak meg.
Csakhogy, a munkaadók nem igazán támogatják a rugalmas nyugdíjba menetelt. Az 55 év feletti munkavállalóknak csupán 27%-ka véli úgy, hogy munkaadója támogatná a nyugdíjkorhatár feletti részmunkaidős foglalkozatást. 9% szerint a jelenlegi munkáltatója hajlandó lenne átképzési lehetőséget biztosít a karrier meghosszabbítása érdekében.
Mi a helyzet a rugalmas nyugdíjazással hazánkban?
Az a helyzet, hogy nincs helyzet. Ugyanis ez a foglalkozatási forma jelenleg Magyarországon még nem is került szóba. A felmérés szerint igény lenne rá: a magyar válaszadók több mint a fele szívesen lépne át fokozatosan a nyugdíjas évekbe, és csak 29% azoknak az aránya, akik 65 éves koruk előtt választanák a nyugdíjat. Sajnos hazánk a munkavállalók átképzésében is elmarad a kutatásban részt vevő országoktól. Magyarországon csak a munkavállalók 4%-ának van átképzési lehetősége.
Rugalmas nyugdíjazás? Hogyan kezdjünk hozzá?
Amennyiben nem csak szemlélői, hanem irányítói is akarunk lenni az új világjelenségnek, amelyben az egyre hosszabb várható élettartam és az elöregedő társadalom következményeit már saját bőrünkön is érezhetjük, úgy a törvényhozóknak, a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is szerepet kell vállalniuk a nyugdíjazás, a nyugdíj, és a munkáltatói gyakorlat újradefiniálásában.
Az állam olyan társadalombiztosítási reformokat vezethet be, amelyek kedvezően befolyásolhatják a nyugdíjhoz való viszonyunkat.
Íme, két gyakorlati jellegű példa:
- Az állam felemelheti nyugdíjellátásra való jogosultság korhatárát, és magasabb összeggel támogatják azokat, akik későbbre halasztják a nyugdíjba vonulást.
- A munkavállalók megkaphatják a nyugdíjukat, miközben tovább dolgoznak.
Ez esetben a cél, hogy a társadalombiztosítási rendszer azon elemei megszűnjenek, amelyek ellentétesek a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalással, és ez ösztönzőleg hasson az emberekre.
A munkaadóknak elő kell segíteniük az idősbarát környezet és kultúra elterjedését, hogy a munkavállalók bármely életkorban megtalálják a számításukat. A rugalmas munkaidő és a folyamatos továbbképzés kellő egyensúlyt teremt a munkahely és a magánélet között. Így segít a munkavállalóknak a versenyképes tudás megszerzésében. A munkáltatók felmérhetik, hogy a változó demográfiai trendek mennyiben érintik a munkavállalóikat, és megismerhetik az idősebb korosztály megtartásának előnyeit. Ez nem csak azért jó, mert a munkaerőben felhalmozott tudás nem vész el, hanem felkészülhetnek a jövőben várható munkaerőhiányra is.
A humánerőforrással foglalkozó szakemberek úgy vélik, hogy értékes befektetés idősebb munkavállalókat alkalmazni. Ugyanis ők:
-
nagy tapasztalattal rendelkeznek a szakterületükön,
-
lényegesen különbözik a munkához való hozzáállásuk a fiatalokétól
Összegezve az elmondottakat, nem csak pénzspórolással lehet készülni a nyugdíjas évekre. Ha ön is úgy véli, nem tenné le a latot a nyugdíj korhatár elérésekor, akkor forduljon munkaerő piaci szakértőkhöz tanácsért a rugalmas foglalkoztatás (atipikus foglalkoztatás) ügyben.
