Vannak olyan viselkedési normák, amelyeket nem rögzít a munkaszerződés vagy a munkahelyi házi rend sem, mégis célszerű betartani őket, ha nem akarjuk kivívni a kollégák ellenszenvét. 5 íratlan szabály, amit a HSA szakértőjének segítségével mutatunk be.
1. Mit jelent a rugalmas munkaidő valójában?
Bizonyos munkakörökben egyre divatosabb a rugalmas munkaidő gondolata. Talán nincs is olyan munkavállaló, akinek ne lenne szimpatikus az elképzelés, hiszen rengeteg mindennapos probléma megoldódna vele. Például nyugodtan lehetne ügyeket intézni napközben, és dolgozni este, ha úgy jön ki jobban. De még ha papíron be is vezetik valahol a rugalmas munkaidőt, alaposan nézz körül, hogy a kollégák közül ki mennyire használja! Mert ha mindenki ugyanúgy 8-tól 4-ig ül az asztalánál, senki sem megy el napközben a bankba vagy fogorvoshoz, akkor ez bizony csak az elméletben létezik. És ha te a gyakorlatban is alkalmazod, hiába van igazad, rossz szemmel fognak nézni rád.
2. Mikor van vége a munkaidőnek igazából?
Elvileg ez a világ legegyértelműbb dolga: írásban van rögzítve, jobb esetben jelenléti ív is van vezetve arról, hogy mettől meddig kell dolgoznod. Csakhogy munkaügyi szempontból nézve hiába fekete pont a munkáltatónak, ha az alkalmazottai tíz perccel a munkaidő lejárta után is még lázasan dolgoznak, a való életben életszerűtlen az, hogy a napi 8 óra leteltével véget ér a munka. Mert ha a főnök, vagy a többiek még dolgoznak, akkor te kihúzónak fogsz számítani, ha pontban 16 órakor elköszönsz. És teljesen mindegy, hogy milyen hatékony volt a napod, vagy az, hogy reggel korábban értél be. Azt senki sem veszi észre, de ha előbb távozol, azt mindenki!
3. A főnök ajtaja mindig nyitva áll?
Sok kezdeti felettes–alkalmazott párbeszédben elhangzik a következő mondta előbbi szájából: „Az ajtóm mindig nyitva áll előtted, ha bármilyen ötleted vagy kérdésed van, gyere bátran!” Na, ez az, amit nem szabad szó szerint érteni! Mert lehet, hogy a főnök komolyan gondolja, amit mond, de biztosan nem lesz mindig nyitva az ajtaja, mert ezer dolga van. Mielőtt beszélni szeretnél vele, egyeztess időpontot, és lehetőleg tényleg csak fontos témákkal találd meg.
4. Hogyan öltözz fel?
Állásinterjúra általában mindenki kosztümbe vagy öltönybe bújik, abból nagy baj nem lehet. De mit veszel fel az első munkanapon? Aztán a másodikon, a harmadikon és így tovább? Minden munkahely más-más szemszögből tekint erre a kérdésre. Ott, ahol nincsen egyenruha, a „strandpapucs és rövidnadrág is megengedett”-től az „öltöny az elvárás 40 fokban is”-ig terjedhet a skála. Figyeld meg a leendő kollégák öltözködését már az állásinterjún, ebből könnyen belőheted, hogy mit engedhetsz meg magadnak.
5. Mikor vehetsz ki szabadságot?
Minden munkavállaló alap- és pótszabadságra jogosult, amiből az alap ugyebár évi 20 nap. A Munka törvénykönyve azonban szigorúbb, mint a legtöbb helyen a munkáltatói gyakorlat, hiszen a törvény szerint csak hét napot határozhat meg a munkavállaló, hogy mikor szeretné kivenni. A többiről a munkáltató dönthet. Szerencsére sok helyen megbeszélik egymás közt, hogy kinek mikor lenne alkalmas a szabadság, és aszerint adják ki azokat. Persze ebből is lehetnek konfliktusok. Ha új vagy, figyeld meg, hogyan intézik egymás között a kollégák, és ennek megfelelően próbáld érvényesíteni az érdekeidet.
