A meetoo kampány óta talán nem keltett ilyen óriási felháborodást semmi, mint a Leaving Neverland kapcsán nyilvánosságra jutó egykori szereplők vallomása, Michael Jackson gyermekmolesztálási ügye kapcsán.
Ezt egyrészt tökéletesen meg lehet érteni, hiszen, ha már csak a fele igaz annak, amit a két fiú – korábbi vallomásával ellentétben – a filmben állít, akkor már nagy a baj.
Vélemények sorjáznak pro és kontra. Miért töröljük ki Jackót a kollektív emlékezetből, sóval hintve be több évtizedes munkásságát? Miért nem ér egy fabatkát sem a két fiú egyetlen szava sem?
A közvélemény egyik oldalról tüntet mindenféle hivatalos fórum előtt, míg a másik egyetért azzal, hogy Michael Jackson egyetlen dalát se adja már le többé rádió, egy klipét se adja le televízió.
Furcsa anomália az is, hogy az ügy kapcsán minden idők legnagyobb eladásait produkálják a Pop Királyának dalai. Egy okos ember mondá vala, hogy halottról jót vagy semmit. Most aztán mondanak jót is rosszat is róla, de egy igen fontos tényt senki sem boncolgatott még, úgy vettem észre. Hozzá kell tennem, hogy én magam is édesapa vagyok. Simán ki tudnám belezni azt, aki akár rosszat mond a kislányomra, nem beszélve arról, aki esetleg rosszat tesz.
Michael Jackson esetében azonban felmerül bennem az a kérdés, hogy létezhet-e párhuzamos valóság? Ha igazak a vádak, attól már rosszak a dalai? Ha igazak a vádak, attól már nem voltak korszakalkotók a klipjei? Ha igazak a vádak, akkor már nem volt szakmájában profi?
Kicsit elkalandoztam, térjünk vissza a fontos tényre, amit korábban említettem.
Amikor erre a pontra eljutottam, akkor megkérdeztem magamtól, hogy miként lehetséges ez? Hogy dobhatja oda -ha igazak a vádak- egy szülő a gyermekét egy szexuális ragadozó pedofilnak önszántából? Az áldozatiság fontos momentum a kis gondolatmenetemben. Hatalmas Michael Jackson rajongó voltam és vagyok is mind a mai napig.
Nem a személye iránt rajongtam / rajongok, hanem a zenéje iránt, a munkássága iránt. Szerintem nagyon sokan emlékeznek arra a korszakra, amikor megszülettek a The Jacksons, később Jackson Five ikonikus dalai. I’ll Be There, ABC stb. Joe Jackson, a Jackson-család feje gyakorlatilag az egész leszármazotti garnitúrát a rivaldafénybe hajtotta erőnek erejével. A kis Jacko 5-6 éves kora óta színpadon állt testvéreivel, akik nagyobbak voltak nála igaz, de ettől még mindenkinek kihatással voltak az életére ezek az évek. Ha megnézzük a Jackson testvéreket, mindegyikben van valami nem szokványos.
Kezdjük Steven Randal Jacksonnal, azaz Randy Jacksonnal, aki a családi zenekar után saját bandát alapított Randy and the Gypsys néven, de a csapat csak egy albumot élt meg. Randy azonban nem adta fel és továbbra is a zeneiparban maradt és megalapította saját lemezkiadóját. 3 gyermeke született és egy korábbi hír szerint Randy Jackson rossz anyagi körülmények között élt és autószerelésből tartotta fenn magát. Ha minden pletyka fele igaz csak, már nem túl rózsás a helyzet.
A következő Jackson Five tag Jermaine La Jaune Jackson, azaz Jermaine Jackson, aki öccséhez Michael Jacksonhoz hasonlóan már a Jackson Five alatt szóló karrierbe kezdett, ami 1980-re be is érett.
Jermaine 2007-ben szerepelt egy brit valóságshowban, aminek köszönhetően egy ideig újra felkapott lett a Jackson Five is. Válásából is egész jól jött ki, hisz valahogy sikerült elhitetnie a bíróval, hogy rossz anyagi körülmények között él, így alig 50 ezer dolláros költséget kellett csak állnia.
Sigmund Esco Jacksonként született, de Jackie Jacksonként lett ismert a Jackson Five következő tagja. Jackie 1974. november 24-én feleségül vette Enid Spannt, akitől 1987-ben elvált. Enid 1997-ben elhunyt. Két gyermeke van, Ifjabb Sigmund Esco és Brandi. Állítólag már a házasság alatt viszonya volt Paula Abdullal. Jackie Jelenleg Kaliforniában él és lemezcégét vezeti.
Tito volt az apja, Joseph Jackson kedvence annak ellenére, hogy sokáig nem derült ki, hogy van tehetsége a zenéléshez. Tito 1972. június 17-én vette feleségül Delores „DeeDee” Martest. 1988-ban elváltak, és DeeDee 1994-ben meghalt. Három fiuk született: Toriano, Taryll és Tito. Az idősebb Tito Jackson egyetlen szólóalbuma 2003-ban jelent meg I Gotta Play címmel. Ő az utolsó Jackson testvér, aki szólóalbumot adott ki.
Marlon Jackson sikeres ingatlanügynökként futott be Dél-Karolinában. Volt még egy kis kitérője, amikor egy kábeltévé tulajdonosaként élte életét, de a színpadtól sosem tudott teljesen elszakadni. Három gyermeke született: Valencia Caroline, Britny Shauntee és Marlon David.
A sor végén pedig ott van a legkisebb fiú, Michael. Ha igazak a vádak, akkor nem mentesíti őt semmi alóla. Azonban a kauzalitás, vagy akár a fizika törvényeit szem előtt tartva, nincs okozat ok nélkül. Ha azt nézzük, hogy Michael Jackson édesapjának, Joe Jacksonnak köszönhetően komplett kihagyta a gyerekkorát, hisz folyamatosan színpadon állt, akkor körvonalazódik valami bennem. Kihagyta az együtt bandázást a barátokkal, kihagyta az együtt alvást a barátokkal.
Egyáltalán kihagyta a barátokat és a gyerekkorát is, akkor már más szemüvegen keresztül lehet ezt az egészet figyelni. Még egyszer mondom, nem felmenteni akarom az esetleges vádak alól őt, nincs is akkora hatalmam.
Az viszont nagyon érdekes tény, hogy olyan családok gyermekei vallanak a Leaving Neverland című filmben, akik már nagyon kis korukban a reflektorfénybe taszították gyermekeiket. Kihagyatva velük az együtt bandázást a barátokkal. Kihagyatva velük az együtt alvást a barátokkal. Kihagyatva velük a gyerekkorukat, akkor a párhuzam számomra egyértelmű. Meg lehet nyomorítani egy gyermeki lelket, csak nagyon elhivatottnak kell lenni. Pont úgy, ahogy Joe Jackson tette a sajátjaival.
Érdekel a véleményed:
{2WJC5Y}
