A felkarcsont törése esetén gyakori dilemma, hogy milyen kezelést válasszunk, műtétet, vagy gipszrögzítést. A Páciens pedig aggódva kérdezi, jól és gyorsan gyógyul-e?

Sajnos a címben feltett kérdésre válaszom: a felkartörés teljes gyógyulásához sok idő kell!

Bár a felkarcsonttörés kezelésében bevezetett újabb módszerek a gyógyulási időt lényegesen rövidítették, az még így is elég hosszúra nyúlik és előfordulhatnak komplikációk is!

Főleg indirekt úton jön létre a törés: eséskor, letámasztáskor, de figyelem: az úgynevezett „szkanderezés” is ide vezethet!

Most csak a felkarcsont (latinul: humerus) testének sérüléseiről lesz szó, a váll és könyök felőli végeinek töréseiről máskor írok.

A törés leggyakrabban spirál, ferde, vagy haránt lefutású. 

Felismerni nem nehéz, mert a deformitás, kóros mozgás, illetve a felkar megrövidülése egyértelműen jelzi a bajt. Mivel a felkarcsonthoz közel – azt megkerülve – futnak az alkar és a kéz fontos erei, idegei, előfordul, hogy a törés magasságában megnyomódnak, vagy súlyosabb esetben el is szakadnak.

Ezért is fontos, hogy az első vizsgálatkor erről mindenképpen tájékozódjon a szakorvos, és ha szükséges, ellássa az ideg, vagy érsérülést. 

A kórházba jutásig a sérült végtagot nyugalomba kell helyezni: a törzshöz rögzíteni, vagy csak a nyakba felkötni.

Ha a gyógyuláshoz szükséges idő hosszúra nyúlik is, a felkarcsonttörés gyógy hajlama legtöbbször jó. Kb. 65-75 százalékban műtét nélkül kezelhető, csak a fennmaradó esetekben kell operálni.

Sportolók, fiatal sérültek gyógyításánál – ha a törés típusa engedi – a műtétet választjuk, mert így a felkar, illetve a közeli ízületek (váll, könyök) mozgatása előbb megkezdhető, bizonyos esetekben a beavatkozás után nincs szükség hosszabb mozdulatlanságra.

A törést egyesíthetjük lemezzel, csavarokkal, vagy a csőszerű csont belsejében végigvezetett fémanyaggal (több vékonyabb drót, vagy egy vastagabb szeg). Ma már a felkarcsonttörés kezelésében a legelterjedtebb az úgynevezett velőűr szegezés. Ez adja a legnagyobb stabilitást és viszonylag kis műtéti megterheléssel jár.

Végül kiemelt fontossága miatt vissza kell, térjek a felkarcsont mellett futó képletek közül az orsócsont felőli ideg (nervus radialis) sérülésére. Viszonylag gyakran, kb. 8%-ban fordul elő, hogy a törés az ideget is sérti. Egyszerű megnyomatásnál magától is (fizikoterápiával) visszatérhet a működése (érzés, mozgás), de ha elszakad, akkor azonnali műtétre (idegvarrat) van szükség.