A színész furcsa ember. Én magam sosem tartottam magamat színésznek, mert egy nagyon szép kirándulásnak éltem meg azt, ahogy belecsöppentem a színpadi létbe.
Fura, hogy már akkor is művész úrnak szólítottak, amikor még közöm sem volt a szerepléshez.
„Te vagy a Kálid Artúr!” Hangzott el rengetegszer. „Nem én vagyok, még csak nem is hasonlítunk egymásra. Jó, barna barna, de attól még nem én vagyok. Fura. Olyan ez, mintha az egyik emberről azt hinnék, hogy a másik. Csak ezért mert homo sapiens.
Érződött a tisztelet, de ilyen felszínességgel csak akkor találkozik az ember, ha más a fizimiskája a nagy átlagnál. Jó, azért volt olyan eset is, nem is kevés, amikor tényleg felismertek. Tényleg tudták ki vagyok, mivel foglalkozom. Olyankor kicsit megnyugodtam, hogy talán nem mindenki sztereotipizál éjjel-nappal. De. De ettől még jól is estek ezek.
Na, hogy visszatérjek a színészekhez. Gáti Oszkárral volt szerencsém egyszer egy interjút készíteni, aki azt mondta, hogy nem ismer boldog színészt. Mondja ezt egy olyan mágus, aki több évtizedig tolta a szekeret. Szinkron, film és színház. Topra pörgetve. Szóval tudja, hogy miről beszél. Aztán egyszer csak egy szép napon soha többé nem volt hajlandó színpadra állni. Szinkronizálni szinkronizál, meg filmez is ha úgy látja jónak, de színpad az nuku.
Elgondolkodtatott. Menő színészként miért hoz meg egy ilyen döntést valaki?
Aztán folytatta a gondolatát. „A színész sosincs azon a polcon, ahol szeretne lenni. Jó, lehet, hogy sokkal jobb polcon van, mint ahova való. Aztán a magánélet sem megy, mert ugye mindig jelen kell lenni. Ha nem vagy jelen, kimaradsz. Elveszik a szinkron szerepeidet és akkor húha”.
És tényleg. Ha egy színész sikeres, két opció van. Vagy a színházban nőnek fel a gyerekei, vagy nem látja őket esténként, amikor egy gyermeknek a legnagyobb szüksége van a szüleire (az anyjára és/vagy az apjára), hisz a fürdetés, altatás kombónál nincs meghittebb pillanat. Így viszont biztosítani tudja a megfelelő anyagiakat.
Ha egy színész nem sikeres, az annyit jelent, hogy nincs munkája. Ergo nincs pénze. Így viszont sokat tud a gyermekeivel lenni. Furcsa, skizoid állapot lehet színésznek lenni.
