A magyarok szívesen tartják pénzüket állampapírban és befektetési alapokban. Így hazánkban ma a legtöbb pénzt már nem bankbetétekben, hanem értékpapírokban tartják a háztartások. Vajon jól választunk?
Alapjában véve nincsen azzal baj, hogy Magyarországon az állampapírok és a befektetési alapok dominálnak a lakossági megtakarítások körében. Egészen addig, míg az emberek a kockázatok tudatában választanak a befektetési lehetőségek közül.
Mi hajtja a magyarokat az értékpapír befektetések felé?
1. Magyarországon a jellegi kamatkörnyezet eléggé barátságtalan. Korábban még akár 8%-ot is fizettek a bankok a betett pénzünkért. Jelenleg örülünk, ha 2% körüli kamatot kapunk. Ilyen szerény kamatszintek mellett nem csoda, ha a megtakarítani vágyók más lehetőségek után néznek.
2. Az államügyesen rájátszik a kialakult helyzetre, és magas kamatokat ígér állampapírokért cserébe. Természetesen ennek hátterében az is ott van, hogy az államadósságot ne a külföldiek, hanem inkább a magyar lakosság finanszírozza. Ez azért fontos, mert egy adott ország lakossága mindig stabilabb finanszírozási partner, mint a külföldi befektetők, spekulánsok. Na de a számok: az állampapírok jelenleg 2-4%-ot fizetnek és ugyanúgy biztos befektetések.
3. „Ügyes az állam marketing szakembere.” Ugyanis az állam erős médiakampánnyal, hirdetési aktivitással népszerűsíti az állampapírokat, mint befektetéseket.
4. A befektetési alapok elterjedésének hátterében az is lehet, hogy a lakosság, amikor ilyeneket vásárol, azt figyeli, hogy az elmúlt 1-2 évben ezek hozama mekkora volt. Mivel a visszatekintő hozamok gyakran 10% körül vannak, megveszik, mert úgy vélik, hogy a jövőben is ennyit hoznak majd. De közel sem biztos, hogy ez így lesz! Természetesen a jövőben is lesznek olyan kockázatosabb alapok, amik magas hozamot biztosítanak. De sok alap múltbéli hozama azért magas, mert akkor még a betéti, illetve állampapír kamatok is magasak voltak. Viszont mivel ezek estek, a jövőben már ezek az alapok sem fognak olyan jól teljesíteni.
