Hosszútávon a klímaváltozás jelentősen befolyásolja a biztosítói piac alakulását.
Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról hogy mit mondott Windisch László az MNB alelnöke a MABISZ 2016 konferencián. Windisch szerint a klímaváltozás és a digitalizáció jelenti a biztosítók legnagyobb kihívásait. Most a MABISZ elnökének előadásából szemezgetünk.
Pandurics Anett az eredményekről és a klímaváltozás veszélyeiről
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke rámutatott: Magyarországon a nyári középhőmérséklet az elmúlt pár évben folyamatosan emelkedett, ugrásszerűen növekedett a nyári viharok, villámcsapások száma. Amíg egyes számítások szerint 2010-ben 1,4 millió villámcsapást észleltek a nyár folyamán Magyarországon, idén ez a szám 1,6 millióra becsülhető.
Nő a fagykárok, jégkárok, a nyári aszályos napok száma is, így a biztosítóknak a jövőben arra kell készülniük, hogy egyre többen kötnek majd biztosítást az ilyen jellegű mezőgazdasági károk kivédése érdekében. Várhatóan a lakásbiztosítások jellemzői, biztosítási eseményei is változni fognak – jósolta Pandurics Anett.
Nagyon hosszú távon a klímaváltozás jelentősen hatni fog a biztosítási piacra. Magyarországon az várható, hogy a fagyos napok száma jelentősen csökken, de a fagykárok ennek ellenére nőhetnek, a forró napok száma pedig 2070-re 40 napra emelkedhet. Sajnálatos módon a magyar építési szabályok nem elég szigorúak, ráadásul a korábban épült házakra a régi szabályok vonatkoznak. Ha az elkövetkező évtizedekben megszaporodnak a viharok, minden bizonnyal a káresemények is megszaporodnak.
Nőtt a biztosítási piac
A MABISZ adatai is azt mutatják, hogy 2016 első félévben ismét nőtt a biztosítási piac. Az elmúlt három évben tapasztalható díjbevételnövekedés minden bizonnyal idén is folytatódik, mindenesetre a tavalyi első félévhez viszonyítva 5,4 százalékos volt az emelkedés.
A nem-életbiztosítási szektorban jelentős növekedésnek vagyunk tanúi, elsősorban a gépjármű-biztosítások húzták fel a piacot. Ennek ellenére a jelenlegi 20 százalékos díjnövekedés csupán korrekciót jelent, a díjak még mindig a válság előtti szinten mozognak.
Mi lesz veled, TKM mutató?
Uniós szinten a Magyarországon használt TKM-mutató ismeretlen, és előfordulhat hogy két mutatót kell majd használni, ha az EU ilyen jellegű mutatója jelentősen eltér a nálunk bevezetettől. A biztosítók nagyon sok erőforrást elhasználtak a szabályokhoz való alkalmazkodás érdekében, és várható hogy ez folyamat a következő években is folytatódik.
Van hely hová fejlődni, határ a csillagos ég
A MABISZ-elnöke szerint van jövő, és van potenciál a magyar biztosítási piac előtt, mert az Európai Unióban átlagosan tízszer akkora az egy főre jutó életbiztosítási díjbevétel, és legalább négyszer akkora a nem-élet biztosítási piac is, mint Magyarországon. Amig Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) arányos biztosítási díjbevétel 3,2%, Ausztriában ennek a kétszerese. Magyarország előtt jár Csehország (3,7%) és Lengyelország (3,8%) a GDP-arányos biztosítási díjbevétel tekintetében.
A EU-ban az egy főre jutó biztosítási díj évi 1991€, míg Magyarországon mindössze 294€. Az életbiztosításoknál az arány 1227 és 146 euró. A nem életbiztosításoknál az elmaradásunk kisebb: a 664 eurós uniós átlaghoz képest a magyar díjbevétel 147 eurót tesz ki.
