Július elsejétől életbelépett az a törvénymódosítás, amely alapján a felnőtt gyermeket egy harmadik fél is kötelezheti, hogy eltartsa a szüleit. Megmutatjuk a részleteket.
2016. június 30.-án elfogadták azt a törvénymosósító javaslatot, amivel talán új korszak kezdődik a magyar társadalombiztosítási rendszer megreformálásával. Ha lemaradt az előzményekről, vagy információit szeretnél felfrissíteni, olvassa el „Ha megváltozik a törvény, kapkodni fognak a nyugdíjcélú megtakarítások után” című írásunkat. A törvény módosítás még csak öt napja lépett életbe, így a nyugdíjcélú megtakarításokra gyakorolt hatásáról még nem jöttek hírek. Amint lesz információnk, természetesen beszámolunk róla.
Miért van szükség a törvény megreformálására?
Európa szerte, így Magyarországon is a népesség átlagéletkora dinamikusan emelkedik. Hazánkban 1990-ben a 65 év felettiek a népesség 13%-át tették ki, ez a szám 2014 elejére elérte a 17,5%-ot. A nyugdíjrendszer sajátossága, hogy a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el, így ez komoly kihívást jelent a rendszer számára. Ebből adódik, hogy a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában hosszú távon nem fenntartható.
Tehát a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése már régóta fókuszban van. Az eltartási törvénnyel az állam a megélhetési gondokkal küzdő nyugdíjasok iránti felelősséget helyezte át a gyermekek vállára, amit 2016. július 1.-től már intézményi szinten is érvényesíteni lehet.
A törvénymódosítás felforgatja az eddigi rendszert, ugyanis a társadalombiztosítás éppen azért jött létre, hogy az idősek eltartásának terhét levegye a családok válláról. A módosítással pedig a fiataloknak és középkorúaknak az eddigi járulék fizetésén felül, az eltartási kötelezettségüknek is eleget kell tenniük. Mindamellett, hogy a családosoknak a gyermeküket is nevelni kell.
Hogy néz ki a módosítás a gyakorlatban?
Minden 18 év feletti gyermek köteles a rászoruló szüleiről gondoskodni, legyen bármi a rászorultság oka (időskor, fogyatékosság, betegség, rokkantság vagy egyéb tényező).
A támogatást a szülők igényelhetik, nagykorú gyermekeiktől. Azonban, ha a felnőtt gyermek önszántából nem hajlandó segíteni, akkor a szülő perre mehet a szülőtartásért. Ha a perre egyedül nem képes, vagy nem hajlandó a szülő, akkor a járási hivatalt is felkérheti, hogy helyette tegyen jogi lépéseket a szülőtartás ügyében. Mit több, a szülő helyett bármely harmadik személy – idősotthon, ellátó szolgálat, ápolási szolgálat, kórház, szociális intézmény vagy akár egy barát, szomszéd, rokon – a szülő hozzájárulása nélkül is beperelheti a gyermeket az egy évre visszamenőleges költségei megtérítésének érdekében.
Mekkora összegről lehet szó?
A szülőtartásnak nincsen meghatározott összege. Amennyiben a gyermek és a szülő nem tud megegyezni (vagy az intézmény és a gyermek), abban az esetben a bíróság három tényezőt vizsgál meg:
- A szülő rászorultságát: jövedelmi és vagyoni helyzetét.
- A gyermek tartási képességét: A törvény szerint, a jövedelme felét nem haladhatja meg az összes tartás, és a tartás során sorrend érvényesül, ahol a kiskorú gyermek mindenkit megelőz.
- A szülő érdemtelenségét: Ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte a ma már nagykorú gyermekét.
A fenti három tényező határozza meg a szülőtartás összegét. Amennyiben a bíróság jogosnak ítéli meg tartási igényt, úgy a felnőtt korú gyermek jövedelmének a felét is elérheti a tartás összege.
A törvény alól nincs kivétel
Amennyiben a fentiek teljesülnek, tehát korábban a szülők is eleget tetettek a kötelességüknek, akkor a gyermektől a tartást a róla huzamosabb ideig gondoskodó mostohaszülő, illetve a térítés nélkül a gyermekről gondoskodó nevelőszülő is igényelheti.
Ha a tartásra jogosult szülőnek nincsen gyermeke, akkor a távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani. A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében a legközelebb álló rokon tartási kötelezettsége pedig megelőzi a távolabbi családtagokét.
Milyen következményei lehetnek a szülőtartásnak?
A törvénymosósítás mélyen érinti a társadalom értékrendjét. A szülőtartás jó esetben a helyes irányban alakítja a közvélekedést. Ez azt jelentené, hogy erősödik a társadalomban az a norma, hogy a szülők felé a gyermekeknek kötelességeik vannak. Ennek megfelelően erejükhöz mérten gondoskodniuk kell a szülők testi-lelki és anyagi biztonságáról és jólétéről.
Mit mond erről a szakember?
A pénzcentrumnak Németh Erzsébet szociálpszichológus azt nyilatkozta, hogy nem elég törvényileg kötelezni a gyermekeket szüleik anyagi támogatására. Annak érdekében, hogy nemzedékek biztonságban és harmónikusan élhessenek együtt, egy egymásra épülő értékrend szükséges, ahol minden nemzedéknek megvannak a kötelességei, de emellett szükség esetén támogatásra is számíthat.
Kíváncsinak vagyunk az Ön véleményére a Szülőtartással kapcsolatban
- {FE7WZ}
