Megdöbbentő az a kutatási eredmény, ami szerint Európa két országában a nyugdíjasoknak átlagosan magasabb a jövedelmük, mint a keresőképes korosztályé.
A Wall Street Journal (WSJ) cikke szerint a jövedelemegyenlőtlenségekkel foglalkozó kutatók úgy vélik, hogy már nem feltétlen igaz az a megállapítás, hogy a nyugdíjas korúak általában kevesebbet keresnek, mint az aktívan dolgozók.
A 2008-2009-es pénzügyi válság és recesszió óta a munkából visszavonuló nyugdíjas korosztály és a lakosság többi részének jövedelme közti különbség jelentősen csökkent Amerikában és Európában is.
Ez a tény rámutat arra, hogy milyen nagy problémákkal küzdenek a fiatalok, amikor szeretnék feltornázni a jövedelmüket, és ennek a gondolatmenetnek a vége megint a szokásos megállapításhoz vezet, hogy gond van az állami nyugdíjrendszerrel. (nem csak hazánkban)
Jó buli nyugdíjasnak lenni?
Az válság utáni jövedelmi adatokból kiderül, hogy az Amerikában a nyugdíjas korúak jövedelme nagyobb ütemben emelkedett, mint az aktívan dolgozó rétegeké. Ez a jelenség az állami és a magánrendszereknek működésnek is tulajdonítható. Franciaországból és Spanyolországból az előzőeknél is meghökkentőbb adatok jöttek.
Nyugdíjak alakulása az átlag jövedelemhez képest 2016-ban:
- USA-ban a nyugdíj az átlagjövedelem 77%-a (2008-ban, a recesszió kezdetekor még csupán csak 69% volt ez az arány)
- Angliában 78-89%-a
- Spanyolországban azonban a nyugdíjak átlagértéke már 103% (2008-as adat: 86%)
- Franciaországban pedig 102% az átlagjövedelemhez képest (2008-as adat 96%)
A fentieknek megfelelően ezekben az országokban jobb nyugdíjasnak lenni, mint aktívan dolgozónak.
A politika lehet a hibás?
A jelenség három okra vezethető vissza:
- A nyugdíjba vonulnak a II. világháború utáni „baby boom” generáció tagjai, akik között sokan nagy jövedelmet értek munkával töltött idejük alatt, ami magas nyugdíjakat eredményez.
- A nyugdíjak értéke jobban nő, mint a fizetéseké.
- Az arányok változásának fő oka a politika. A nyugdíjasok körében jóval nagyobb a szavazási hajlandóság, mint a fiataloknál, ami arra ösztönzi a politikusokat, hogy számukra kedvezőbb döntéseket hozzanak.
Ez a tény alapjaiban ingatja meg azt az ígéretet, hogy nemzedékről nemzedékre jobb életfeltételt biztosít tagjainak a nyugati típusú társadalom.
A nyugdíj mutató felfelé ível
Angliában 2008 és 2014 között a nyugdíjak átlagosan évi 7,3%-al, 1400 fontra – ami 557 000 forintnak felel meg – emelkedtek. A dolgozóknál évi 5,5%-os arányban, 1600 fontra nőttek a bérek. Ennek oka adó- és juttatásrendszerek átalakításban keresendő, ami megvédte az idősebb korosztályt.
Spanyolországban a nyugdíjasokat nem érintették a kormány 2010-ben bevezetett megszorításai. Itt az állami nyugdíj messze felülmúlja az egyéb forrásokból származó öregkori juttatásokat, évente legkevesebb 0,25%-al emelkedtek a nyugdíjak, míg a fogyasztói árak csökkentek.
Veszélyben a jövő!
Amikor 2015-ben a madridi jegybank elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövendő generációk nyugdíja kevésbé lesz ilyen kedvező, mint a mostanié, a kormány közeli politikusok nemtetszésüknek adtak hangot.
Frank Field, az illetékes brit parlamenti bizottság vezetője úgy véli, hogy nem helyes, ami most zajlik a nyugdíj fronton. Ugyanis a nyugdíjak és a keresetek alakításával újraosztjuk a jövedelmeket a családokon belül – értékeli az arányváltozásokat, és ez a folyamat nem fenntartható.
