23 C
Budapest
2022, május 13,

Friss

Bérek és munkaerőpiaci trendek 2022-ben

Sokak számára ismert tény, hogy jelenleg rendkívül alacsony a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez gyakran jelent problémát a vállalkozásoknak, ha új munkaerővel...

Legfontosabb tudnivalók a petefészekrák felismeréséről

A petefészekrák a nők körében az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat. Évente 1400 új esetet diagnosztizálnak. A korai felismerés...

Most érkezett: minden férfi nárci!

Lassan kezdem megszokni, hogy szakképesítés nélküli, előző életük óta szinglik, vagy éppen elvált sarlatánok osztják az észt a tökéletes szerelem, párkapcsolat,...

Az én TikTok-om

Ha akár 3 hónapja valaki azt mondja nekem, hogy ekkorát változik majd a világ körülöttem, amekkorát változott az elmúlt 1-2 hétben,...

Gyerkőccel múzeumba?

A téli szünetben gyermekeimmel (9, 7 és 4 évesek) ellátogattunk a Szépművészeti Múzeumba. Régóta szerettem volna megnézni a Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című kiállítást és mivel szünidő, gondoltam egy kis kultúra nekik sem árt, jöjjenek ők is!

Eredeti tervünk annyiban egészült ki, hogy a két nagyfiú a múzeum falán felfedezte a II. Amenhotep és kora című tárlat plakátját, így felcsillant a szemük: „régészet, ez már minket is érdekel”!

Általánosságban elmondható, hogy a festmények nem villanyozzák fel a gyermekeimet. Kivételt képeznek a történelmi, historizáló festmények, melyek viszont elvarázsolják őket. A Nemzeti Galéria állandó kiállítása már több alkalommal is bizonyított, órákig képesek újabb és újabb kérdéseket feltenni, itt válik számukra igazán élővé a sok történelmi mese, monda, amiket hallanak.

A másik nagy kedvencünk a Nemzeti Múzeum A magyar föld népeinek története Kr. e. 400 000 – Kr. u. 804-ig címet viselő állandó kiállítása. A hatalmas leletanyag az őskortól a honfoglalásig tartó nem csekély időszakot öleli fel, minimum 2-3 óra… Itt legutóbbi december elején jártunk, péntek délután mindössze egy látogató lézengett a kiállító térben, így abszolút vírus biztos helynek is nevezhető.

Nem úgy a Szépművészeti Múzeum. Igaz, hogy a szünidő kellős közepére időzítettük a látogatást, de hosszas sorban állás volt a pénztárnál, majd mindkét kiállításon nagy tömeg. (Ez persze öröm is, hiszen azt jelenti, hogy a kultúra igenis sok embert vonz.)

Elsőként elidőztünk a Márvány Csarnok falára rögzített hatalmas digitális eszköznél, mely a múzeum gyűjteményéből sorakoztat fel fotókat. Ezekre rákattintva minden információ előbukkan a műtárgyról, játszva tanulnak a gyerekek, szuper ötlet!

A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora című kiállításon (sajnos csak 2022. január 9-ig volt látogatható) meglepően sok kisgyermek volt. (Annak ellenére, hogy számos bizarr, talán még kicsit rémisztő lelet és fotó került kiállításra, a gyerekekben a kaland, a felfedezés öröme jelent meg, nyoma sem volt félelemnek.)

Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig

Hatalmas anyag és csodálatos képek. Több órát érdemes szánni rá, megéri. Cezanne festészeti öröksége óriási. Ő volt az, aki szakított az akkor divatos festészeti kompozíciókkal, színekkel és technikákkal (impresszionisták) és a valóságot a saját, szuverén valósága mentén kezdte láttatni.

Hogy micsoda hatása volt a modern művészetre, azt kitűnően mutatja Bortnyik Sándor –  Mértani formák a térben címet viselő festménye, melyet Geskó Judit, kurátor elmondása szerint nem más, mint Cezanne –  A tálaló című képe ihletett.

Paul Cezanne: A tálaló, 1877. Fotó: MNG
Bortnyik Sándor: Mértani formák a térben. 1923. Fotó: kortársonline.hu

Fülep Lajos 1907-ben, egy évvel Cezanne halála után a Művészet című folyóiratban írt a nagy festőről. Találóan ezt olvashatjuk róla:

„Neki magának esze ágában sem volt a modern piktura fejlődésébe, történetébe beleavatkozni, nem mások számára kereste azt, amit meg is talált, hanem kizárólag magának.”

Ahogy Cezanne is kereste a maga sajátos igazát és útját, úgy a gyerekeinknek is hasznos, ha inspirációkat kapnak a művészet által későbbi választásaikhoz. Hosszasan álltunk Picasso – Fernande Olivierről készített portréja előtt. A geometrikus alakzatokból kialakított kép elgondolkodtatta az ifjúságot:

„Lehetséges háromszögekből arcot rajzolni?”

Lehetséges bizony…

Kezdőkép forrása: Sonia Delaunay: Ritmus-Szín, 1968. Fotó: Szépművészeti Múzeum

Latest Posts

Bérek és munkaerőpiaci trendek 2022-ben

Sokak számára ismert tény, hogy jelenleg rendkívül alacsony a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez gyakran jelent problémát a vállalkozásoknak, ha új munkaerővel...

Legfontosabb tudnivalók a petefészekrák felismeréséről

A petefészekrák a nők körében az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat. Évente 1400 új esetet diagnosztizálnak. A korai felismerés...

Most érkezett: minden férfi nárci!

Lassan kezdem megszokni, hogy szakképesítés nélküli, előző életük óta szinglik, vagy éppen elvált sarlatánok osztják az észt a tökéletes szerelem, párkapcsolat,...

Az én TikTok-om

Ha akár 3 hónapja valaki azt mondja nekem, hogy ekkorát változik majd a világ körülöttem, amekkorát változott az elmúlt 1-2 hétben,...