-0.6 C
Budapest
2023, december 11,

Friss

Művész és apa akartam lenni

Hangját számos filmből ismerjük, sokat foglalkoztatott szinkronszínész. A Drága örökösök című népszerű sorozatban is láthatják a nézők. Játszik.

Mitől lesz önazonos az öltözködésünk 40 felett?

Korábban már itt és itt írtam arról, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az alapdarabok beszerezésénél ahhoz, hogy ki tudjunk alakítani...

Élem az álmaimat, ez tart fiatalon

Aki követi Pozsgai Zsolt közösségi oldalát, folyamatosan értesül a legfrissebb hírekről. Az író, rendező, forgatókönyvíró sorra nyeri...

Nők a nőkért

Szolidaritás és szakmaiság jellemzi az országosan működő EMMA Egyesület munkatársait és önkéntes segítőit. Tudástranszfer mellett érzékenyítő programokkal...

A 65 évnél fiatalabbak komolyan aggódhatnak a nyugdíjuk miatt

Az aktív korú lakosság teljes terhelését kifejező “szendvics- index” a számítások szerint jelenleg 1,62, vagyis 100 aktív korúnak 162 inaktív embert tart el.

Néhány évtizeden belül majdnem annyi 80 évesnél idősebb ember él majd az EU-ban, mint ahány gyermek. Hamarosan a jelenlegi 4 helyett csak 2 munkaképes korú ember jut majd minden egyes 65 évesnél idősebb lakosra. A magyar lakosság megállíthatatlan öregedése fenyegető demográfiai katasztrófaként tornyosul a nyugdíj, az egészségügyi és a szociális ellátó rendszerek fölé. Mégis úgy beszélünk e rendszerek jövőjéről, mintha azok normális működését és az ellátások értékállóságát a jelenlegi eszközökkel garantálni lehetne. Pedig ez elérhetetlen.

2017. március 13. án írt cikünkben  „A nyugdíj komoly jövedelmi visszaesés lehet” a Groupama felmérése alapján a magyar lakosság várható nyugdíj összegével kapcsolatos félelmeiről írtunk. Jelen cikkünkben számokkal, demográfiai adatokkal támasztjuk alá, hogy a félelem megalapozott. Teljesítsen bármilyen jól a gazdaság, egyre kevesebb gazdaságilag aktív embernek kell egyre több inaktív embert eltartania. Magyarország elutasítja a „brüsszeli” bevándorláspolitikát, attól félvén, hogy a más kultúrájú, és szapora bevándorlók visszafordíthatatlanul átalakítják Európa általunk ismert és szeretett képét. Brüsszelben is, itthon is kevés szó esik arról, hogy egyre kevesebb aktív korú tartja el a gyerekeket és az egyre több idős embert.

Csak az öngondoskodás lehet a megoldás

Egyre nyilvánvalóbb, hogy másfél évtizeden belül félmillióval kevesebb – munkaerőpiacra beérő – gyerekkel és félmilliónyi vagy annál is több kivándorlóval (tartósan külföldön dolgozóval), azaz egymillióval kevesebb járulékfizetővel nem lehet biztosítani kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát a ma megszokott szinten. De ki meri ezt megmondani az öregeknek? És a leendő öregeknek? Látjuk a választ: senki. A kormányzat nyugtat: a rendszer fenntartható, nem kell aggódni. Persze halkan azért hozzáteszi, hogy legfeljebb 2030-ig lehet ebben reménykedni. Jelenleg az egyetlen érdemi megoldás az öngondoskodás lehet, nem véletlenül támogatja az állam adójóváírással a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeket. Aki erre csak legyint, annak tudnia kell, hogy az öngondoskodást bármely okból elutasító döntésével törvényszerűen a gyerekei nyakába varrta magát, akiket a törvények erejénél fogva szülőtartási kötelezettség terhel.

Sajnos a pénzügyi megtakarítások értékállóságát nagyban befolyásolják az elkerülhetetlennek tűnő gazdasági és főleg pénzügyi válságok. A gazdaságilag aktív lakosság befizetéseiből finanszírozott nyugdíjrendszer ebből a szempontból sokkal stabilabb, csak hát mindenütt kevés gyerek születik a fejlett világon, ezért lehetetlen a rendszer fenntartása.

A kilátásokat napról napra rontja az európai társadalmak megállíthatatlan öregedése, amely a következő tényezők összhatásaként drámai katasztrófaként tornyosul fölénk.

Örüljünk, mert tovább élünk

Nő a születéskor várható élettartam. Az EU átlagában a 2060-ig szóló legfrissebb előrejelzés szerint férfiak esetében a jelenlegi 77,6 évről 84,7 évre, nők esetében 83,1 évről 89,1 évre nő a születéskor várható élettartam. Magyarországon a születéskor várható élettartam 2060-ig a férfiak esetében 10,1 évvel (71,9-ről 82 évre) – a nők esetében 8,2 évvel (78,8-ről 87 évre) nő. Tovább élünk – tovább leszünk nyugdíjasok.

Nő a nyugdíjkorhatár (65 év) betöltésével várható további élettartam. Magyarországon a 65 éves korban várható további élettartam 2060-ig a férfiak esetében 6,3 évvel (14,5-ről 20,8 évre)- a nők esetében 6 évvel (18,1-ről 24,1 évre) nő. Egyre hosszabb ideig leszünk nyugdíjasok.

 

love_old_people_the_heart_of_pen.jpg

Ha nem születik több gyerek, akkor jöjjenek a bevándorlók?

A termékenység nem éri el a társadalom reprodukciójához szükséges 2,1-es értéket (vagyis száz termékeny korú nőnek az EU egyetlen tagállamában sincs legalább 210 gyermeke), így a fiatal korosztályok létszáma folyamatosan csökken. Az EU átlagában a teljes termékenységi ráta 2013-ban 1,59 (Magyarországon 1,38) volt, ami lassan emelkedhet az elkövetkező évtizedekben, hogy elérje 2060-ban az 1,76 (Magyarországon az 1,64) értéket – ami még mindig folyamatos népességcsökkenéshez, és az idősek arányának további növekedéséhez vezet.

A fiatalok arányának csökkenését és a népességfogyást a nettó bevándorlás ellensúlyozhatná. Magyarországon egyelőre szóba sem jön ez az opció, az EU egészében azonban 2060-ig összesen 55 millió bevándorlóval kalkulálnak, különösen a legfőbb célországokban: Olaszország (15,5 millió), Németország (7 millió) és Spanyolország (6,5 millió). A Brexit után nyilván változik a kép Nagy-Britannia tekintetében, ahová az előrejelzés szerint 9,2 millió bevándorló érkezne 2060-ig.

A fenti folyamatok eredőjeként a gyermekek (0-14 évesek) aránya az EU tagállamaiban 2060-ig 15% körül ingadozik, míg a 15-64 év közötti korosztály aránya 66%-ról 57%-ra csökken. A 65 évesnél idősebb korosztályok aránya viszont drámai mértékben emelkedik (18%-ról 28%-ra), s különösen nő a 80 felettiek aránya (5%-ról 12%-ra). Vagyis néhány évtizeden belül majdnem annyi 80 évesnél idősebb ember él majd az EU-ban, mint ahány gyermek. A vén Európa egyre vénebb lesz. Nálunk vénebbek csak a japánok (most és mindörökké).

Van négy index…

E fejleményeket tükrözi az öregségi függőségi ráta (a 65 évesnél idősebbek számának aránya a 15-64 éves korosztályok létszámához) alakulása. Ez a ráta az EU átlagában a jelenlegi 27,8%-ról 50,1%-ra nő 2060-ig, vagyis a jelenlegi 4 helyett csak 2 munkaképes korú ember jut majd minden egyes 65 évesnél idősebb lakosra.

Ennél súlyosabb képet mutat a teljes öregségi függőségi ráta alakulása, amely a 14 évesnél fiatalabb és a 65 évesnél idősebb korosztályok létszámát viszonyítja a munkaképes (15-64 év közötti) korúak létszámához. Ez a mutató a jelenlegi 51,4%-ról 76,6%-ra nő. Lengyelországban és Szlovákiában a növekedés meghaladja a 40%-ot! Magyarországon a növekedés 31,7%-ra becsült (a jelenlegi 46,6%-ról 78,3%-ra). Íme, a szendvicsgeneráció (azaz a leszármazók és a felmenők tekintetében egyaránt eltartói pozícióba kerülő korosztályok) sanyarú jövője!

Ennek a jövőnek az érzékeltetésre bevezették a “NyugdíjGuru szendvics-indexet”, amely azt mutatja meg, hogy az itthon legalább minimálbér után járulékot fizető aktív korú foglalkoztatottak száma hogyan viszonyul az összes többi ember számához (nyugdíjas, gyermek, egyéb ellátottak + minimálbér alatt adózók + nem itthon dolgozók + ellátás nélküli munkanélküliek + szürke és fekete gazdaságban tevékenykedők). Az aktív korosztályok teljes terhelését ugyanis csak akkor határozhatjuk meg, ha nem pusztán az inaktív idősek számát, hanem a szintén inaktív gyermekkorúak számát, valamint az összes inaktív aktív korú személyt (ideértve a nem láthatóan aktív, azaz a szürke- vagy feketegazdaságban robotoló személyeket is), továbbá a tartósan külföldön dolgozók létszámát is figyelembe vesszük.

Tovább pontosítja ezt a “a Farkas féle szendvics-indexnek” (Farkas András nyugdíjszakértő után) nevezett mutató, amikor az aktív korú eltartók körébe csak azokat vesszük be, akik legalább a mindenkori minimálbér utáni nyugdíjjárulékot fizetik (hiszen az ennél kevesebbet fizetők – pl. közfoglalkoztatottak, ellátások mellett részmunkaidőben vagy kereseti korláttal dolgozók, egyszerűsített foglalkoztatási formákban dolgozók, ekhósok, katások, stb.) csak olyan minimális összegű járulékot fizetnek, amellyel számottevő mértékben nem képesek hozzájárulni a mindenkori nyugdíjak fedezetének megteremtéséhez. Ez az itthon dolgozó aktív korú lakosság TELJES terhelését kifejező “Farkas féle szendvics- index” Farkas András szerint már ma is 1,62, vagyis 100 aktív korúnak már ma is 162 inaktív ellátásának fedezetét kell megteremtenie. Azért “szendvics”-index, mert az eltartó korosztályt két irányból nyomja a két fő inaktív korosztály: az idősek és a gyermekek tömege. És hatalmas rajtuk az “oldalnyomás” is, amit az aktív korú, de a fehér gazdaságban nem dolgozó emberek, valamint – a kieső járulékbevétel miatt – a külföldön dolgozó magyarok tömegei fejtenek ki az eltartó rétegre. A “szendvics”-index évről-évre romlik, ahogyan nő a nyugdíjasok létszáma, csökken a munkaerőpiacra belépő fiatalok száma, nő a külföldön tartósan dolgozó magyarok száma, nő a kedvezményes adózási formát (pl. kata) választók száma, csökken a vállalkozások járulékterhe (szocho) és nem csökken drámaian a szürke- és fekete gazdaság aránya (amelyet jelenleg is 20% körüli értékre becsülnek a GDP százalékában). Az EU alkalmaz egy hasonló mutatószámot, a teljes gazdasági függőségi rátát, amely a teljes inaktív populáció létszámát viszonyítja a munkát végző 20-64 évesek létszámához (ez már az ötödik index!). Ez a mutató önmagában is elég ijesztő, az EU átlagában jelenleg 1,2 körül ingadozik, 2606-ra pedig legalább 1,4-re nő.

Meddig emelkedhet a nyugdíjkorhatár?

A negatív hatásokat ellensúlyozhatja, ha a munkaerő létszámát képesek növelni az öregedő társadalmak. Ennek egyik forrása, ha nő a nyugdíjkorhatár, vagyis hosszabban dolgoznak az emberek. Az előrejelzések szerint az EU átlagában az 55 évesnél idősebb dolgozók aránya a 2013-as 50,3%-ról 67,1%-ra nőhet 2060-ig, elsősorban a Lengyelország kivételével minden tagállamban emelkedő nyugdíjkorhatárok következtében. A másik munkaerő-forrás az aktív korú nők nagyobb arányú munkába állása lehet. (Magyarországon a nők kedvezményes nyugdíja ezzel éppen ellentétes hatású.) Mindez azonban nem képes megállítani a munkaerő fogyását az Unióban, amely – a nagyarányú bevándorlás ellenére! – 2060-ig eléri a 8,7 millió fős csökkenést. Ennek egyenes következménye, hogy az EU-tagállamok GDP-növekedésének EGYETLEN forrása a termelékenység növelése marad – amit az idősödő társadalom nagyon nehezen képes produkálni. (A gyorsuló ütemben zajló 4. ipari forradalomnak a globalizáció 3. hullámát meglovagolni képes exponenciális vállalkozói jellemzően huszon- és harmincévesek.nem az idősebb krosztály.)

Európa a világ GDP-jének negyedét adja, lakossága a világ népességének 7%-át teszi ki. Mindkét mutató folyamatosan romlik.

Végezetül érdemes nemzetközi tükörben is egy pillantást vetni Európa demográfiai hanyatlására. 1950-ben a jelenlegi EU-tagok össznépessége a világnépesség 14,7%-át tette ki. Ma 7%-ot is alig ér el, 2060-ra 5% körüli értékre zuhan (a félelmesnek látszó migrációs hullám ellenére is!).

Mégis mire számíthatunk?

A fentiek tükrében az EU tagállamok egyike sem kerülheti el a nyugdíjrendszere kisebb-nagyobb reformját a következő évtizedekben. A nyugdíjkorhatár 70-72 évre emelése, majd a várható élettartam növekedéséhez kötött automatikus további emelkedése borítékolható, ahogyan a nyugdíjvárományok jelentős csökkenése is. Mindaddig, amíg egy nagyi-forradalom el nem söpri a Bismarck óta lényegében változatlan folyó finanszírozási paradigmát és nem állít a helyébe egy fenntartható modellt, amely figyelembe veszi az exponenciális technológiai változások munkaerőpiacokra, egészségügyre, élettartam-növekedésre gyakorolt gyökeresen felforgató hatásait is.

A statisztikai adatok forrása: The 2015 Ageing Report, Economic and budgetary projections for the 28 EU Member States (2013-2060), European Commission. Az Európai Bizottság kiadványa az idősödés gazdasági, költségvetési hatásairól tartalmaz előrejelzéseket az EU-tagországokban a 2013-2060 közti időszakra vonatkozóan.

 

{SWRISG}

Latest Posts

Művész és apa akartam lenni

Hangját számos filmből ismerjük, sokat foglalkoztatott szinkronszínész. A Drága örökösök című népszerű sorozatban is láthatják a nézők. Játszik.

Mitől lesz önazonos az öltözködésünk 40 felett?

Korábban már itt és itt írtam arról, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az alapdarabok beszerezésénél ahhoz, hogy ki tudjunk alakítani...

Élem az álmaimat, ez tart fiatalon

Aki követi Pozsgai Zsolt közösségi oldalát, folyamatosan értesül a legfrissebb hírekről. Az író, rendező, forgatókönyvíró sorra nyeri...

Nők a nőkért

Szolidaritás és szakmaiság jellemzi az országosan működő EMMA Egyesület munkatársait és önkéntes segítőit. Tudástranszfer mellett érzékenyítő programokkal...