A szülőtartás bevezetéséről szóló cikkünk nyomán feltérképeztük, mi történt a törvénymódosítás óta eltelt időben.
Sokan perek százait helyezték kilátásba a tavaly júliusi törvénymódosítást követően. Különösen nagy kockázati tényezőnek látszott az a tény, hogy a szülő helyett harmadik személy is pert indíthat a gyermek ellen egy éves visszamenőleges hatállyal.
Bárki perelhet szülőtartásért?
A szülő hozzájárulása nélkül is jogosulttá vált gyakorlatilag bárki szülőtartásra kötelezni a gyermeket. Érdekes helyzet állt elő, hiszen elég egy kórház, idősek otthona, ápolási szolgálat, de egy szomszéd vagy barát, aki fellép a szülő érdekében, és tartásra kötelezi az utódot.
A bírósági adatok szerint eddig sem volt jellemző, hogy szülők pert indítottak volna tartásdíjért. Évente mindössze néhány perről adtak számot. Gondozó intézmény pedig még egyáltalán nem fordult kérelemmel az igazságszolgáltatáshoz.
Milyen perek vannak folyamatban?
Egy súlyos beteg apa perelte be egyik lányát, mert betegsége miatt állandó segítségre lenne szüksége. ápolót azonban nem tudott megfizetni a havi 115 ezer forintos nyugdíjából. A bíróság nem kötelezte szülőtartásra a nőt, indoklásában kimondta, hogy a szülőtartási kötelezettséget meg kell, hogy előzze a saját két gyermekének eltartási kényszere – írta meg a 24.hu.
A jellemző perindítási okok
- beteg szülők magas gyógyszerkiadásai
- gyógykezelési költségek
- rezsiköltségek fedezésére kérelmezett támogatás
Per esetén akár a fizetésünk felét is elvehetik
Megegyezés hiányában, a bíróság néhány tényező figyelembe vételével állapítja meg a szülőtartás összegét. A főbb szempontok között szerepel a szülő rászorultságának és érdemtelenségének vizsgálata, a gyermek esetében pedig annak tartási képessége. A megállapított szülőtartási díj mértéke nem haladhatja meg a jövedelme felét, valamennyi tartási kötelezettség figyelembe vételével sem.
Az eddigi tapasztalatok alapján havi 20 ezertől 100 ezer forintig terjed a szülőtartási díjak mértéke.
A nyugdíjrendszer romló teljesítőképessége növelheti a perek számát
A népesség átlag életkorának emelkedése, illetve a csökkenő aktív korúak száma komoly megterhelést jelent a nyugdíjkassza tekintetében, hiszen a nyugdíjakat az aktív korúak befizetéseiből folyósítják. További rizikófaktor a külföldön munkát vállalók számának növekedése, mert járulékaikat nem Magyarországon fizetik meg. Őket jó eséllyel perlik az időseket ellátó szervezetek.
