Az év legszebb ünnepe a karácsony; fények, illatok, szeretet övezi az év végi napokat. Az ünnep eredete, megünneplésének ideje és módja azonban kultúránként eltérő.
A karácsony szavunk eredete ősi időkre nyúlik vissza
Ráadásul több elfogadott eredet-verzió is létezik. A legelterjedtebb verzió szerint a szó szláv eredetű és bolgár közvetítéssel honosodott meg nálunk, az eredeti szláv kracsun szóból módosulva.
Létezik egy albán eredetet feltételező verzió is, mely szerint a szlávok is az albán karcun elnevezést vették át.
Az 1267-es Kassai Kódex egyenesen magyar eredetűnek tekinti a karácsony szavunkat, melyet a kerecsen, kerecseny szavakból eredeztet, utalva ezzel a karácsonyi időszak régi népszokására, a sólyomröptetésre.
Miért pont december 25-én van karácsony?
A feltételezések szerint legnagyobb valószínűséggel azért 25-e karácsony napja, mert a régi római birodalom két legfontosabb ünnepe is erre a napra esett. 25-én fejeződött be a római szaturnália ünnepe, melyet az őszi vetési munkák befejezésekor tartottak, és ezen a napon ünnepelték Szaturnusz, a Napisten születését is.
December 25-e nem Jézus születésének időpontja
A témát kutatók többsége egyet ért abban, hogy a korai keresztények nem ünnepelték Jézus születésének napját, ezért nem is határozták meg ennek idejét. Az egyiptomiak Jézus születését tavaszra tették, de számos vallás ma is január 6-át tekinti Jézus születése napjának. I. Gyula pápa nyilvánította először december 25-ét hivatalosan is Jézus születésnapjává 350-ben, s ez a dátum terjedt el számos kultúrkörben, így nálunk is.
A keresztény vallás új jelentést adott a régi pogány ünnepnek Jézus születésének misztériumával: Jézus egy pajtában született meg, ahol szülei, Mária és József menedékre leltek. A kisded Jézus jászla előtt a Napkeleti Bölcsek hódoltak, aki felismerve Jézusban a megváltót, a „fényes csillagot” követve jutottak el a pajtában fekvő Messiáshoz.
Karácsonyi népszokások
A finomságoktól rogyadozó, szépen terített asztal ugyanolyan fontos eleme volt a karácsonyoknak a régi időkben is, mint ma. Azonban az asztal díszítésének és az ünnepi étkezésnek igen szigorú előírásai voltak.
A karácsonyi asztalterítőbe gabonát tettek, és abból szórták szét vetéskor a magvakat, ezzel biztosítva a bő termést. A gabonamagvak a terített asztalról sem hiányozhattak, később ezekkel etették meg a tyúkokat, hogy sokat tojjanak.
A szalmának is nagy jelentőséget tulajdonítottak, ha az asztal alá tették, akkor Jézus születésére utaltak, amikor pedig az állatok alá helyzeték, vagy a fákra kötözték, akkor egészséget, bőséges szaporulatot és jó termést reméltek a rituálétól.
A hagyomány szerint a ház asszonya semmiképpen nem állhatott fel vacsora közben, mert a tyúkjai nem tojtak volna jól.
A karácsony legfontosabb jelképei
Az angyalok az Úr küldötteként jelennek meg az emberek között. Az angyalok fejedelme a hét arkangyal, közülük is talán a legismertebb Gábriel, a hírhozó arkangyal.
A gyertya a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A magyar néphit szerint a mennyországban minden embernek ég egy gyertyája, ami addig lobog, míg az ember földi élete tart. A gyertya jelen van a jelentős ünnepeken, de megtalálható a születésnapi tortán, a keresztelőn és a ravatalnál is, tehát valóban végigkíséri életünket.
Az angyalok és a gyertya lobogó lángja a nem vallásos körökben is állandó kellékei a karácsonyi ünnepeknek. Sokan vonzódnak az angyalfigurákhoz, egész kis gyűjteményt halmozva fel belőlük, s a gyertyák fénye is nélkülözhetetlen hangulati elem a téli esték megszépítésében, nem csak ünnepek alkalmával.
A karácsony a szeretet ünnepe
Az év vége az elmúlást, de egyben az új év kezdetét is jelenti, megtartva a hagyományos jelentését. A rövid nappalok, a borúsabb időjárás, a hideg és a kevés fény okozta negatív hatások kivédésére ösztönösen fénnyel és szeretettel vesszük körbe magunkat. Ezért is az egyik legfontosabb ünnepünk a karácsony. Aki csak teheti, együtt tölti ezeket a napokat a családjával az ünnepi díszekbe öltöztetett otthonokban.
Befejezésül álljon itt néhány, nekünk talán furcsának tűnő karácsonyi szokás a nagyvilágból
A környező országokban is eltérő ünnepi szokások honosodtak meg. Írországban a Mikulásnak zsákokat tesznek ki és abba várják az ajándékokat. A Mikulásról is illik gondoskodni, ezért számára rétest és sört hagynak az asztalon, amit a jó öreg jóízűen el is fogyaszt reggelre, miután megtömte a zsákot ajándékokkal.
Spanyolországban kétszer is ajándékoznak. Karácsonykor a Télapó járja a házakat, s az ablakon bemászva hozza el ajándékait. A gyerekekhez január 6-án pedig a Három bölcs látogat el, szintén ajándékokkal megpakolva.
Aki hű a hagyományokhoz Norvégiában, az karácsony este zabkását tesz ki a pajtába, hogy távolt tartsa a rossz szellemeket. A család tagjai kézen fogva táncolják körbe a feldíszített karácsonyfát, miközben karácsonyi dalokat énekelnek.
Jultomten a Mikulás, a manója segítségével osztja szét ajándékait Svédországban. A hagyományos menü a magyar gyomornak kicsit szegényesnek tűnhet, pusztán hering és barna bab alkotja. A hívők karácsony reggelén az égő gyertyákkal feldíszített templomokban gyűlnek össze közös imádságra.
Olaszországban viszonylag szerényen ünnepelnek a hagyományok tisztelői. A jó gyerekek csak karácsony másnapján kapnak édességet Strega Buffanától a jó boszorkánytól. Az országot seprűjén beutazó Strega Buffana a rossz gyerekeknek semmi egyebet, mint szenet visz. A jóbarátok szárított lencsét ajándékoznak egymásnak, ezzel is emlékezve a szegényebb időkre, illetve így kívánnak szerencsés új esztendőt szeretteiknek.
Kilépve az európai kultúrkörből, látogassunk el más földrészekre is, hogy megismerjünk néhány izgalmas karácsonyi ünnepi szokást.
Mexikóban utcai énekes felvonulást rendeznek karácsony előestéjén. Az énekesek kezükben csengettyűkkel és gyertyákkal díszített botokkal sétálnak át a városon egészen a templomig, ahol közösen folytatják tovább az ünneplést.
Ritkán fő az ünnepi étel a szabadban, de van ahol ez a szokás. Kenyában együtt főz a család apraja-nagyja a nyílt tűz mellett. A kenyaiak igazi ünnepi hangulatot teremtenek, az egész falut, még a templomot is szalagokkal, zöld növényekkel, léggömbökkel és szalagokkal díszítik fel.
Ahol tombol a nyár karácsonykor!
Új-Zélandon éppen nyár közepére esik a karácsony, ezért az emberek többsége a szabadban piknikezik, illetve a tengerparton ünnepel. Az ünnepi menü elengedhetetlen része a sonka és a jéghideg sör.
Dél-Afrikában szintén nyáron ünneplik a karácsonyt. Az ünnepi ebédet családi körben fogyasztják el, majd délután meglátogatják a barátaikat. Ajándékba ehető finomságokkal megtöltött dobozokat adnak át egymásnak.
Hat hófehér kenguru húzza a Mikulás szánját a nyári napsütésben, Ausztráliában. A családok a szabadban fogyasztják el a karácsonyi vacsorát, majd a tengerparton gyűlnek össze egy izgalmas krikett mérkőzésre.
Az ünnepek fontos részei életünknek, bárhogy is ünnepeljünk meg azokat. A fenti példákból is láthatjuk, nem az ünnepi ajándékok értéke, hanem az együtt megélt órák öröme, az öröklött hagyományok, vagy a közösen kialakított új szokások továbbvitele a fontos.
