Volt olyan időszak, amikor úgy érezhettük, nem járt rosszul az, aki az állami nyomás ellenére magán-nyugdíjpénztári tagság mellett döntött.
Hogyan viszonyulunk ehhez a kérdéshez 2016-ban?
Idén októberben hat éve annak, hogy a parlament a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása mellett döntött. Ezzel a kormány az addigi hárompilléres rendszert kétpilléresre alakította át. Ennek következtében a tagok többsége visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe. A tagok abban a tudatban választották ezt az utat, hogy a megtakarításaikat egyéni számlán fogják vezetni, és ez a számla örökölhető lesz.
A témával korábban is foglalkoztunk. Júliusban így írtunk róla:
A döntést követő hónapban azonban még egy változás történt
A munkáltatói járulékot nyugdíjadóvá nevezték át. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adóért nem kell ellenszolgáltatást vállalni, ez azonban nem vonatkozik a járulékra. Ez azt okozza, hogy a jövőben a folyósított nyugdíj összege egyre inkább függetlenedni fog az aktív évek során befizetett összegtől.
A teljes magán-nyugdíjpénztári befizetés meghaladta a háromezer-milliárd forintot.
Ezt az eredményt 2010 decemberére sikerült elérni, ezután ezen nyugdíjvagyon jelentős része bekerült az állami rendszerbe. Az egyéni számlák ígérete nem valósult meg. 2016-ra lehetővé vált, hogy az Ügyfélkapu segítségével nyomon kövessük, mekkora társadalombiztosítási összeget fizettek az egyének után, az egyéni megtakarításokról nincs adatunk.
Mi lett a sorsa a közel hárommillió ember megtakarításának?
Közel három millióan léptek vissza az állami rendszerbe. Úgy tűnik, az Ő nyugdíj megtakarításuk „eltűnt”. Nem lehet tudni jelenleg, nyugdíjas éveikre mekkora összeghez fognak megtakarításaikból hozzájutni és milyen módon. Az MNB úgy véli, a jelenlegi magyar nyugdíjhelyzet 2030-ig tartható fenn.
2011. január 31. volt a következő fontos dátum
A fenti dátumig kellet nyilatkozni arról, „ki marad és ki megy”. Körülbelül 60 ezer ember bízott a magán megtakarításában, és maradt ennek következtében magán-nyugdíjpénztári tag.
Vajon ők jártak jól?
2014 és 2015 között szépen muzsikáltak a magán nyugdíjpénztárak. Íme pár 2015-ös eredmény a pénzintézetektől:
- 8,94 százalékos hozammal produkált a Budapest Magánnyugdíjpénztár Növekedési portfóliója.
- A leggyengébb Szövetség Nyugdíjpénztár Klasszikus portfólió 1,54 százalékot hozott.
2016-ban tehát kijelenthető, hogy ennek a hatvanezer embernek a megtakarítása kétségtelenül nem tűnt el, és ami a legfontosabb, azóta is növekszik.
A hatályos jogszabályoknak megfelelően a magánnyugdíjpénztár-tagok nyugdíjba vonuláskor megállapított havi nyugdíjuk 75 százalékát az állam finanszírozza, 25%-ot pedig a nyugdíjpénztár biztosít számukra.
Mi a valóság 2016 októberében?
Tény, hogy a mai napig nincs kidolgozva a járadékfizetési törvény. Ez csak az önkéntes kasszákra vonatkozóan készült el. Ez teszi lehetővé, hogy a pénztárak a nyugdíjas kort elért tagjaiknak kifizessék járandóságukat. Ennek következtében a magánnyugdíj-pénztártagnak, amikor nyugdíjba vonul, vissza kell lépnie az állami rendszerbe, és megtakarítását az állami nyugdíjrendszerbe helyezni. Kizárólag ezúton kaphatja meg a teljes nyugdíját.
A kérdés, amire mindenki válasz szeretne kapni – „Mikor születik meg a szóban forgó szabályozás?” – még várat magára. Egy biztos, amint megszületik az új jogszabály, a 40plusz beszámol róla a forintos rovatban.
Mi várható az új szabályozás megszületéséig?
A megállapított nyugdíj 75 százaléka. Ha az egyén esetlegesen időközben életét veszti, az örökös adó- és járulékmentesen hozzájut a nyugdíjcélú megtakarításhoz.
