4.3 C
Budapest
2022, december 23,

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Friss

40 Plusszos karácsony

Egész évben azon dolgozunk, hogy olyan tanácsokat adjunk nektek, amelyek segítenek eligazodni a munka világában, a párkapcsolatok néha zűrzavaros érzelmi hálójában,...

Életből épített festészet

Molnár Sándor Festőjóga című kiállításáról A nyáron elhunyt Munkácsy - díjas festőművész, Molnár Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember...

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Élet-építők – tenni, vagy nem tenni…ez itt a kérdés

Az áldozatok még SOSEM tartottak össze semmit. Csak rántották magukkal a többieket

Jól jártak, akik a magánnyugdíjpénztárban hagyták a pénzüket.

Akik kitartottak a magán nyugdíjpénztárnál, néhány tízezer helyett most már milliós nagyságrendű reálhozamot értek fel. Jól teljesítettek a vagyonkezelők az elmúlt öt évben.

Akik az állami rendszer helyett a magán nyugdíjpénztárakat választották, nem döntöttek rosszul. Öt évvel ezelőtt államosították a magán nyugdíj pénztárak megtakarításainak jelentős részét. Az a 3 millió pénztártag, aki visszalépett az állami rendszerbe, összesen 233,2 milliárd forintnyi infláció fölötti hozamot – reálhozamot – kapott vissza az államtól a megtakarításaiért cserébe.

A visszalépők átlagosan 75-80 ezer Ft-ot kaptak.

A maradó pénztártagok most már valószínűleg egy millió forintnál is több pénzt kapnának vissza, ha szintén az egypilléres rendszer mellett döntenének. Ugyanis a visszalépők most is ugyanúgy megkaphatják ezt a pénzt, mint öt évvel ezelőtt.

Magán nyugdíjpénztárak államosítása-1.jpg

Egyre kevesebb azok száma, akik maradnak?

A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint március végén a négy megmaradt magánkasszának kevesebb, mint 59 ezer tagja volt. Azonban tömeges visszalépésről nem lehet beszélni. Az intézményeknél negyedévente néhány százzal csökken csak a taglétszám. Ennek oka valószínűleg az, hogy a tagok nyugdíjba vonulnak vagy elhunynak. A tagok egyéni számláin már több mint 225 milliárd Ft van, vagyis egy-egy tagnak átlagosan több mint 3,8 millió forintnyi megtakarítása lehet.

A pénztárak a pénzeket a következő eszközökbe fektették:

  • Magyar állampapírok 47%
  • Részvény 16%,
  • Befektetési alapok 23,5%,
  • A maradék 16,5% egyéb eszközökben van.

A fenti a portfólióval az államosítás óta eltelt öt évben a magán nyugdíjpénztárak tisztességes hozamot értek el. Összesen körülbelül 80 milliárd forintnyi hozamot produkáltak, ami évente 6-7%-os átlagot jelent, ebből 2016 első negyedévében a teljesítményük csaknem 7,2 milliárd Ft volt. Az alacsony inflációnak köszönhetően pedig a 2011 közepe óta elért hozam nagyobb része, a Világgazdaság számításai szerint körülbelül a kétharmada reálhozam.

Az MNB, annak a 3 millió embernek is nyilvántartja a pénzét, aki visszalépett az állami rendszerbe.

A lakosság pénzügyi vagyonát nyilvántartó statisztikákból kiderül, hogy ezeknek az embereknek is van 2842,3 milliárd forintnyi követelésük az állammal szemben. Sajnos ezt az összeget azonban hiába számolják bele a háztartások vagyonába, az egykori pénztártagok már vélhetően nem látják viszont a pénzüket.

Az a kevés megmaradt magán-nyugdíjpénztári tag sem biztos, hogy hozzájut a teljes megtakarításhoz.

A reálhozam és a tagdíj kiegészítés ugyan biztosan felvehető, a hozam többi része és a befizetett tőke sorsa azonban már bizonytalan. A pénztártagok csak a nyugdíjkorhatár elérése után juthatnak hozzá ehhez az összeghez, és akkor is csak járadék formájában. Furcsa azonban, hogy járadékot egyelőre a négy megmaradt magánkassza közül egyik sem nyújt. Így a járadékszolgáltatások összege továbbra is nulla.

Vajon az intézmények fenn tudnak-e maradni addig, amíg a jelenlegi tagok elérik a nyugdíjkorhatárt?

Illetve nem csak a korhatár elérésig, hanem azon is túl, a járadékfizetések kifutásáig kellene ezeknek a pénzintézeteknek kitartaniuk. Itt nem pár évről van szó, hanem jó néhány évtizedről! A kasszáknak, hogy ne érje utol őket a végelszámolás 70%-os aktív tagdíjfizetői arányt kell elérniük. Eddig ezt a szintet mind a négy pénztár hozta. A hosszú távú fennmaradáshoz azonban ez nem lesz elég. Adományokra is szüksége lesz az intézményeknek, hogy a működésüket szavatolni tudják. Egyelőre úgy látszik, hogy az erőfeszítések ezen a téren is sikeresek.

( a Világgazdaság összeállítása alapján)

Latest Posts

40 Plusszos karácsony

Egész évben azon dolgozunk, hogy olyan tanácsokat adjunk nektek, amelyek segítenek eligazodni a munka világában, a párkapcsolatok néha zűrzavaros érzelmi hálójában,...

Életből épített festészet

Molnár Sándor Festőjóga című kiállításáról A nyáron elhunyt Munkácsy - díjas festőművész, Molnár Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember...

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Élet-építők – tenni, vagy nem tenni…ez itt a kérdés

Az áldozatok még SOSEM tartottak össze semmit. Csak rántották magukkal a többieket