Cikkünkben bemutatjuk Edit, Péter, és Miklós történetét, akik nyugdíjcélú megtakarítást szeretnének kötni. Mindhárman állami támogatású nyugdíj-előtakarékossági konstrukcióban gondolkoztak.
A HVG cikke alapján bemutatunk Önnek három esettanulmányt nyugdíjcélú megtakarítással kapcsoltban. A történet szereplői alkalmazotti fizetésből élnek.
A szereplők:
- Edit 37 éves
- Miklós 46 éves
- Péter 40 éves
Edit története:
Számára az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás volt szimpatikus. Végül úgy döntött, hogy mindkét szolgáltatáshoz csatlakozik. A következő módon indokolta döntését:
A nyugdíjbiztosítás azért volt fontos számára, mert a másik megtakarítás mellett a biztosítás nyújtotta fedezet is biztonságérzetet nyújt számára. Az önkéntes nyugdíjpénztárhoz való csatlakozással pedig a munkahelyén, béren felüli juttatásként igényelhet pénztári tagságot is. Mindkét konstrukció esetén számít az adókedvezményre.
Miklós története:
Miklós is dilemmázott. Ő Edittel ellentétben nem osztja meg az öngondoskodásra szánt összeget. Döntésének háttere:
A pénzügyi szektor instabilitása, és ami tavaly történt a pénzintézetekkel, őt nagyon elgondolkoztatták. Ezért úgy döntött, hogy nem akar izgulni a befektetett pénze miatt és ezért egy nagy múltú, nemzetközi háttérrel rendelkező biztosítót választ. Olyan biztosító társaságra gondolt, mint az NN biztosító. Azt mondja, hogy egy ilyen helyen biztonságban érzi a megtakarítását.
Péter története:
Neki először a nyugdíj-előtakarékossági számla volt szimpatikus. Ő heti rendszerességgel követi a híreket, és figyeli a pénzvilág eseményeit. Élvezi, hogy maga kezeli a saját megtakarításait. Arra a felismerésre jutott, hogy ezt megteheti nyugdíjbiztosítás keretében is. Péter vezető beosztású, így a fizetése magas, ezért fontos számára nyugdíjbiztosítás adókedvezménye. Fontos, hogy a biztosítás adójóváírása magasabb, mint a nyugdíj előtakarékossági számláé (NYESZ)
Mindhárman felismerték a nyugdíjbiztosításban rejlő előnyöket.
Viszont maradt egy fontos kérdés. Melyik típust válasszák?
A unit-linked típusú biztosításra esett Edit (37) és Péter (40) választása, ugyanis mindketten hosszú távban gondolkoztak, és utánajártak a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások részleteinek. Kiderült számukra, hogy egy jól kezelt befektetés pont addigra hozza meg gyümölcsét, mire ők elérik a nyugdíjas kort.
Edit alkalmazotti státuszban van és rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, de nincs különösebb megtakarítása. Számára az lehet a legjobb megoldás, ha havi rendszeres díjfizetésű konstrukciót választ.
Péter a munkahelyén évente egyszer kap komolyabb összegű bónuszt. Számára is a rendszeres díjfizetésű konstrukció a megfelelő, amelyet minden évben egy alkalommal, a bónuszával ki tud egészíteni. Péter gondolkodott azon, hogy bónuszát egy egyszeri díjfizetésű unit-linked termékbe fekteti, de végül a havi szintű rendszeres befizetés mellett döntött, ugyanis a bónusz mellett a havonta félretett pénzét is a nyugdíjára tudja fordítani.
Miklós (46) áll legközelebb a nyugdíjhoz, így ő a legkockázatkerülőbb. Ezért ő a klasszikus nyugdíjbiztosítást kötötte, ugyanis aggódik a piacok instabilitása miatt.
Kedves olvasó, Ön is láthatja, hogy a nyugdíjas évekről való gondoskodás nem olyan bonyolult dolog. Elhatározás, konkrét célok, és utána járás szükséges hozzá. Amennyiben Ön még nem gondoskodott nyugdíjas éveiről, és szeretne többet megtudni a nyugdíjcélú takarításokról, akkor az ön számra nagy segítség lehet négy részes kisokos sorozatunk a nyugdíjról. Ebben részletesen kitérünk a nyugdíjpénztárra a nyugdíj biztosításra, a nyugdíj előtakarékossági számlára, egyéb írásainkban pedig foglalkoztunk a klasszikus életbiztosításokkal és a unit linked biztosítások működésével is.
A jövőben is törekszünk arra, hogy megfelelő módon tájékoztassuk Önt a nyugdíjjal kapcsolatos hírekről.
