2.9 C
Budapest
2022, december 22,

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Friss

40 Plusszos karácsony

Egész évben azon dolgozunk, hogy olyan tanácsokat adjunk nektek, amelyek segítenek eligazodni a munka világában, a párkapcsolatok néha zűrzavaros érzelmi hálójában,...

Életből épített festészet

Molnár Sándor Festőjóga című kiállításáról A nyáron elhunyt Munkácsy - díjas festőművész, Molnár Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember...

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Élet-építők – tenni, vagy nem tenni…ez itt a kérdés

Az áldozatok még SOSEM tartottak össze semmit. Csak rántották magukkal a többieket

Életből épített festészet

Molnár Sándor Festőjóga című kiállításáról

A nyáron elhunyt Munkácsy – díjas festőművész, Molnár Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember 30-án a Műcsarnokban. A tárlat a Festőjóga elméletét mutatja be, de kellő odafigyeléssel emberi létünk természetéről is sokat tanulhatunk!

Molnár Sándor 1936-ban született Sajóládon. A falu természetközelsége (az élővilág apró részletei) és varázsa meghatározta Molnár későbbi pályáját. Tehetségét korán felfedezik, gimnáziumi évei alatt Van Gogh és Renoir művészete nyűgözte le. 1955-ben kezdte meg tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán.

1958-ban alapította meg az un. Zuglói Kört, mely évekig a kortárs képzőművészek legjelentősebb szellemi és művészeti csoportosulása volt. Szoros kapcsolatot ápolt Jean Bazaine, francia absztrakt festővel, illetve az új párizsi iskola művészeivel. A művészettörténetben egyedülálló festői elmélete, a Festőjóga 1966-ban látomásszerűen jelent meg előtte.

1990 és 2005 között a Képzőművészeti Egyetem tanára volt. Mindössze három hónappal a Műcsarnokban rendezett kiállítása előtt, 2022. június 18-án hunyt el. A megnyitó óta izgalommal vártam, hogy eljussak a Műcsarnokba és élőben lássam Molnár képeit.

Évekkel ezelőtt hallottam a Festőjóga elméletről, mellyel kapcsolatban egy prekoncepció élt bennem.  Korábban tanultam a védikus írásokról, jógáról (√yuj-judzs), így ismereteim szerint annak jelentése egyfelől; igába hajtás, megzabolázás, másrészt egyesítés, egyesülés.

Elsőre furcsának tűnik a szó magyar fordítása, mely két irányt jelöl. Utal arra, hogy a folyton zavart, nyugtalan elmét a jóga rendszere (pl. Astanga jóga) képes lecsendesíteni, megszelídíteni (igába hajtani). Az egyesülés/egyesítés szó pedig a magasabb szellemi létezővel való egyesülésre utal.

Kíváncsi voltam, vajon mindez, hogy kapcsolódik a festészethez?

VÍZ elem: Metamorfózis II. (1976), Hommage a Pisanello I. (1980) és Metamorfózis I. (1977)
fotó: Ramocsai Renáta

A kiállítás kapcsán fontos megemlíteni, hogy Molnár 1962-től szoros barátságot ápolt Hamvas Bélával. Molnár visszaemlékezése szerint egy könyvtárban, jógakönyveket olvasgatva Bothár Barnától kapta meg Hamvas Mágia szutra kéziratát[1], mely teljesen magával ragadta a festőt, így elhatározta, hogy felkeresi a filozófust. Mély barátság alakult ki közöttük, valamint egy klasszikus értelemben vett mester és tanítvány viszony, mely manapság pláne, de abban a korban is ritka volt. 

Hamvas Béla nevezte el Molnár elméletét Festőjógának, mely, mint ahogy a bevezetőben írtam, látomásszerűen[2] avagy ahogy Molnár fogalmaz „minden erőfeszítés nélkül”[3] jelent meg előtte. Ez a könnyedség azonban „legalább 15 év kemény tanulásnak az eredménye volt”[4] mely utal arra a rengeteg tanulásra és fejlődésre, melyen Molnár 30 éves koráig keresztül ment.

 (A kiállítás elején láthatunk is Hamvasról Béláról egy festményt, melyet Molnár egy fotó alapján, nemsokkal a filozófus halála után készített.)

H.B. portréja. 1969 
fotó: Ramocsai Renáta   
Hamvas Béla a Cseresznyés úti kertjükben Szentendrén. 1968.
fotó: kultúra.hu

A Festőjógáról

A Festőjóga keretét az (ős)elemek adják. Molnár az alkímiából is ismert elemeket (föld, víz, tűz, levegő) tetszőleges sorba rendezte[5] és kiegészítette (kristály), majd a művészettörténetből vett példák által csoportosította.  Az egyes periódusok (föld, víz, tűz, kristály és levegő-üresség) elvégzendő „feladatokat” rejtenek magukban, melyet, ha a festő meghalad, egy magasabb szellemi szintre jut.

Molnár 7 éves periódusokra osztotta az őselemek feldolgozását, vagyis mindössze 30 évesen nagyjából már világosan látta, mit fog festeni a következő 35 évben. (A valóságban 50 évbe telt a teljes festőjóga ciklus megvalósítása és előfordult, hogy egy-egy periódusban más elem képei is megjelentek.) Ilyen pontosan felépített életmű unikális a művészettörténetben.

Molnár 1986-ban a Művészet[6] hasábjain így határozta meg elméletét:„Én ezt öt műveletben foglaltam össze. Vannak földműveletek. Minden olyan kép, amelyben a természet dominál, amely statikus, az földszerű. Minden művészet vízszerű, ami mitologikus és organikus, mint például a barokk és a romantika.

Tűznek neveztem azt a művészetet, amelyikben a szenvedély, a szenvedés dominál, mint például Van Gogh és Greco, hiába van közöttük olyan nagy stílusbeli különbség.

Minden olyan művészet kristályszerű, amiben a végső geometrikus rend dominál, például Vermeer vagy Jan van Eyck képein. Végül az „üresség” jellemzi Rembrandt öregkori képeit vagy Caspar David Friedrichet.”

A Festőjóga elméletét én leginkább egy spirálisan felfelé törekvő „szerkezetként” képzelem el, amely, mint maga a jóga rendszere, magával ragad mindent a környezetéből.

Mindent megmozgat és átrendez (átalakít); a festő személyét, a technikát, mellyel dolgozik, a festészet tárgyát és egy irányba fordítja.

A nehéz „szerkezet” folyamatos mozgása kiveti magából azt (pl. a formát), ami nem szolgálja felfelé törekvését, míg eljut arra a szintre, ahol kristálytisztán látszik létezésének valódi oka, majd ez a kristály szép lassan elmosódik és üressé válik. Az ürességben viszont minden harca, minden megélt tudása, fejlődése és bölcsessége benne van. Az anyagi világ illuzórikus voltát felismerve más dimenzióba lép át. 

Örvény kristály No.5. 1995-1997
fotó: festőjoga.hu

A festményeket elnézve kapcsolódást érezhetünk emberi létünk egyes szakaszaival is. A föld elemben szilárdság van, a festményeken határozott, nehéz alakzatok vegyülnek absztrahált jelenetekkel, az anyagi világra reflektáló képeket látunk. A víz elem mossa el a „rendet”, melyben sziklaszilárdan hittünk, valami változik bennünk, mely a tűz elemben mutatja meg igazai arcát. Molnár Sándort idézve:

„Nem szabad félni a luneáris és a szoláris erőket felébreszteni”

Látni kell mindazt, amit felszínre hoz a tűz eleme. Ha ezt a harcot helyesen megvívtuk lassan kristálytiszta lesz minden, már más szilárdságot érzékelünk, mint a föld eleménél. A tökéletes formában elidőzünk, majd elengedjük azt is, ahogy az anyagi világ illúzióját is. Ez az üresség eleme, avagy létállapota.

Elvarázsolva ültem az üres képek előtt, letisztultság és a kifinomultság hatotta át a teret, magabiztos, transzcendens tudással kiegészülve. Lehetne szomorúnak tekinteni, hogy Molnár nem érhette meg a megnyitót, de engem inkább az életből merített művészet tökéletes párhuzama nyűgözött le.

Molnár Sándor több alkalommal is, pontosan megfogalmazta a művészetéhez való viszonyulását, így írásomat a festő gondolatával zárom:

„A művészet egyetlen dologról szól. Nemcsak a festészet, hanem minden művészet. Az emberi lélek útjáról, amit a születésétől a halálig bejár.[7]

A kiállítás 2023. február 5-ig látogatható.

[1] Ilyés Mária: Minden ablakot, minden ajtót ki kell nyitni. Beszélgetés Molnár Sándorral. In Magyar Szemle 1998. 1-2. szám. 143. o.

[2] Lajta Gábor: A művész személyisége. Tanulás és tanítás. Lajta Gábor beszélgetése Molnár Sándor festőművésszel. In: Ars Hungarica. 1999. 1. szám. 135.o.

[3] Ilyés Mária: Minden ablakot, minden ajtót ki kell nyitni. Beszélgetés Molnár Sándorral. In Magyar Szemle 1998. 1-2. szám. 142. o.

[4] Ilyés Mária: Minden ablakot, minden ajtót ki kell nyitni. Beszélgetés Molnár Sándorral. In Magyar Szemle 1998. 1-2. szám. 142. o.

[5] a védikus írásokból kiindulva viszont felcserélte és kiegészítette, hiszen ezen teória szerint az őselemek az alábbi egymásutániságban képződtek: tér (éter)-levegő-tűz-víz-föld

[6] Sinkovics Péter: Az impressziótól a metamorfózisig. Beszélgetés Molnár Sándorral. In: Művészet, 1986. 3. szám. 36. o.

[7] Illyés Mária: Minden ablakot, minden ajtót ki kell nyitni! In: Magyar Szemle, 1998. 1-2. szám. 144.o.

Latest Posts

40 Plusszos karácsony

Egész évben azon dolgozunk, hogy olyan tanácsokat adjunk nektek, amelyek segítenek eligazodni a munka világában, a párkapcsolatok néha zűrzavaros érzelmi hálójában,...

Életből épített festészet

Molnár Sándor Festőjóga című kiállításáról A nyáron elhunyt Munkácsy - díjas festőművész, Molnár Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember...

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Élet-építők – tenni, vagy nem tenni…ez itt a kérdés

Az áldozatok még SOSEM tartottak össze semmit. Csak rántották magukkal a többieket