17.8 C
Budapest
2024, június 4,

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Friss

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Picasso sci-fi főhős akart lenni

Régóta foglalkoztatja az embereket a gondolat, hogy megváltoztatható-e a sors. Hiszen vannak élethelyzetek, amelyek bár alakítják a jövőt, mégis a múltban dőlnek...

Talán a sors akarta, hogy író legyek

Sári Edina azon szerzők közé tartozik, akik bátran nyúlnak „kényes” témákhoz, tabu-határokat feszegető történeteket tárva az olvasók elé. A társadalomkritika sem hiányzik...

Kézzelfogható segítség a senioroknak

Családtagjaink biztonsága talán a legfontosabb vágyunk. Ezen a téren jelent segítséget a Gondosóra Program. A 65 év felettiek számára alanyi jogon,...

Frey úr ír (és fest)

Frey Krisztián festőművész életművéből nyílt kiállítás a Ludwig Múzeumban január 21-én.

Az Iparterv-nemzedék egyik kiemelkedő alkotójának és a computer art korai úttörőjének gazdag, személyes hangvételű tárlata több mint 200 művet mutat be. A (legfőbb) kérdés pedig nem más: vajon mit ír Frey úr?

Frey Krisztián 1929-ben született Budapesten. Autodidakta módon tanult festészetet, mivel édesapja fogorvosi hivatása miatt osztályidegennek minősítették, így nem kerülhetett be a Képzőművészeti Főiskolára. ”Szerencséjére” – mondta róla barátja, Lakner László –„mert azután leszámolt minden komplexusával, és ott kezdte el a festészetet, ahol mi többiek csak évek múlva.”

Az 1950-es években a Molnár Sándor által vezetett Zuglói Kör figyelt fel Frey valóban minden kötöttségtől mentes művészetére, pár évvel később pedig az Iparterv 1968-as és 1969-es kiállításán már az ő neve is feltűnt a fiatal neoavantgárd művészek között.

Egyéni stílusát szkripturális absztrakciónak nevezhetjük, de számos műve a pop-arthoz is köthető, mint például a kiállításon is bemutatott 3180 Kombiné (1966) című alkotása. Műveinek sajátossága a gesztusfestészeten alapuló kalligráfia, külföldi párhuzamként Mark Tobey és Cy Twombly alkotásait kell megemlíteni.

3180 (Kombiné) 1966 Fotó: MNG

Egyéni kifejezésmódjának megtalálása, – mely még a kortárs avantgárd körökben is különlegesnek számított – sok évbe telt. Számos technikával és stílussal kísérletezett, míg végül rálelt egyéni hangnemére:

1960-ig mindenfajta festésmódot kipróbáltam. Festettem naturális hűséggel esernyőt, portrét, majd csendéletet, tájképet és ezzel párhuzamosan kalligráfiát. Nem abban hittem, hogy én ezentúl így fogok festeni, hanem azt az állapotot szerettem volna megérezni, amit az a festő átél, aki ilyen vagy olyan modorban fest. Az ötvenes évek második felében alakult ki, hogy milyen irányban kell haladnom, hogy művész lehessek. Ez az élményszerű írásos festészet összefügg az érdeklődésemmel a nyelvészet, az írás, a fonetika iránt. Mikor rátaláltam a szürke képek festésére, megnyugodtam. Hamaro­san szavakat, mondatokat, jeleket írtam a festményekre.”

 Julika (1969) Fotó: Ramocsai Renáta

Frey első hazai egyéni kiállítása 1967-ben volt, melyet a rákosligeti kultúrházban rendeztek. A Ludwig Múzeum jelen tárlatán is bemutatott Rákosligeti képek („fehér képek”) különlegessége, hogy Frey a kiállításra szánt festmények szövegeit túlságosan intimnek ítélte meg, így a megnyitó előtt nemsokkal eltakarta (fehérre átfestette) őket. A Rákosligeti ciklus a monokróm festészeti technikához közelít, emiatt különösen fontos mind Frey életművét, mind a magyar neoavantgárd időszakát tekintve.

Mehitabel (Rákosligeti képek V.) Fotó: Ramocsai Renáta

A friss, nyugati impulzusokat kereső művész a prágai tavasz hatására 1970 nyarán Svájcba emigrált, ahol nem sokkal később egzisztenciális okokból felhagyott a festészettel és 1972-től taxisofőrként és iskolabusz-vezetőként kezdett dolgozni.

Érdeklődni kezdett a matematika, a zene és a számtani rendszerek iránt, melyekből olyan egyedülálló művészeti formát teremtett, mint a „computer art”.  A kiállítás külön termet szentel a számítógépes művészet terén úttörőnek számító Frey ún. sztochasztikus (valószínűségszámításon alapuló) munkáinak.  Számítógépen „festett”, pontosabban „programba írt” munkáit képernyőfotóval örökítette meg, később azonban visszatért a klasszikus festészethez.

A kiállításon számos szürkés tónusú alkotást láthatunk, melyekbe még száradás előtt írta (véste) bele „titkosított” üzeneteit Frey. Képein nagyon erős érzelmi megnyilatkozásokat látunk annak ellenére, hogy többnyire semleges sorokat (például újságokból kivágott szövegrészleteket, apróhirdetéseket, autó rendszámokat, dátumokat) olvashatunk.

A festmények érzelmi töltetét a festő ecsetvonásának hevessége, a szavak, dátumok csak általa ismert komplexitása adja és ez az, mely Frey művészetének titka.

01 01 72 (1972) Fotó: Ludwig Múzeum

A gazdag, egész életművet bemutató kiállítás újdonsága az 1963-as Brief an Uschi (Levél Orsinak) ciklus, melyet most láthat először a nagyközönség.   

A Ludwig Múzeum tárlatán megtekinthetjük Frey a ’90-es években készült Jackson Pollock stílusát idéző absztrakt expresszionista festményeit is, melyeknek gesztusvilága élénkebb, mint bármikor korábban. A spontán felvitt festékek kavalkádja, a formák, írások hevessége eközben már a nagyszerű művész komoly lelki vívódásait sejtetik.  

Frey életművét szkripturális munkáival fejezte be. Ezen kései festményein a betűk apróbbá, a sorok tömöttebbé váltak, a hangnem viszont finomabb, lágyabb lett és minden eddiginél titokzatosabb üzeneteket rejtett el képein a depresszióval küzdő művész.

Imaginacion” – olvastam el egyik utolsó festményén. A kiállítás elejétől fürkésztem Frey képeit, hátha elcsípek egy-egy üzenetet, de ezen a ponton rájöttem; Frey úr sorai között nem illik olvasni.

A tárlat március 20-ig látogatható.

Felhasznált irodalom:

Sinkovits Péter: Beszélgetés Frey Krisztiánnal. In: Új Művészet, 1991/1.

Hornyik Sándor: Élet/művészek írás/képei. In: Balkon, 2000/12

Latest Posts

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Picasso sci-fi főhős akart lenni

Régóta foglalkoztatja az embereket a gondolat, hogy megváltoztatható-e a sors. Hiszen vannak élethelyzetek, amelyek bár alakítják a jövőt, mégis a múltban dőlnek...

Talán a sors akarta, hogy író legyek

Sári Edina azon szerzők közé tartozik, akik bátran nyúlnak „kényes” témákhoz, tabu-határokat feszegető történeteket tárva az olvasók elé. A társadalomkritika sem hiányzik...

Kézzelfogható segítség a senioroknak

Családtagjaink biztonsága talán a legfontosabb vágyunk. Ezen a téren jelent segítséget a Gondosóra Program. A 65 év felettiek számára alanyi jogon,...